Korbetöltött öregségi nyugdíj

A strasbourg-i európai emberi jogi bíróság a magyar állam ellen ítélt első fokon amiatt, hogy a közalkalmazott nyugdíjas nem kaphatja meg a nyugdíját az illetménye mellett, amíg tart a közszférás jogviszony. Tovább

1953-ban született Olvasóim figyelmébe! 2016-ban mehet nyugdíjba az az 1953-ban született személy, aki még nem nyugdíjas. Ideje felkészülni, hogyan kell benyújtani a nyugdíjigénylést, mit kell előzetesen tenni, mire kell figyelni! Tovább

Nehéz helyzetben vannak azok, akik hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt, és 2010-ben úgy döntöttek, megtartják magánnyugdíj pénztári tagságukat. Hiszen ha továbbra is így határoznak, az aktuális jogszabályok értelmében jelenleg nem juthatnak hozzá megtakarításukhoz.  2010-ig úgy tűnt, a magánnyugdíjpénztári rendszer biztos alapokon áll. A tőkefedezeti elvnek megfelelően a pénztárak a tagok által, a majdani nyugdíjra befizetett összeget befektették, az pedig a hozamok révén szépen növekedett is. A rendszer hosszú távú kifutása viszont nem valósult meg azáltal, hogy az állami kényszer hatására a többség négy éve visszalépett a TB ellátórendszerbe. Mégis, idén január elsejéig úgy tűnt, az a 61 ezer ember hozott jó döntést, akik meghagyták magánnyugdíj pénztári tagságukat. Hiszen nem csak megtarthatták a befizetett pénzüket (ellentétben azokkal, akiknek a megtakarítását elnyelte az állami költségvetés),... Tovább

Új valorizációs szorzók a nyugdíjszámításhoz és a nyugdíjnöveléshez - miért fontos? Megjelent a Kormány 58/2015. (III. 24.) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (TnyR.) módosításáról. A rendelet két melléklete tartalmazza a 2015. évben hatályos valorizációs szorzószámokat: a) a keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámok (1950-2013. közötti évekre) 2015. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén, illetve b) a keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámok 2015. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő – a Tny. 22/A. § szerinti – nyugdíjnövelés esetén (2011-2013. közötti évekre). A Tny. 101. § (1) bekezdés a) pontjában a Kormány... Tovább

Az 1997. december 31-ét követően szerzett szolgálati időre vonatkozó szabályokat a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) IV. fejezete 37. - 43/A. §-ai, míg a jogosultság előfeltételeit (különösen azt, hogy ki minősül társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak) a TB ellátásaira jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) 5. - 13. §-ai tartalmazzák. Szolgálati idő az az időszak, amely alatt a nyugdíjigénylő a) biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt) és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, vagy b) a törvény szolgálati időként ismeri el az adott időszakot, noha járulékfizetés nem történt (pl. ilyen a táppénz folyósításának időszaka), illetve c) szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot. A következőkben a törvényi rendelkezéseket idézve végigveszem a szolgálati idő kategóriáit, s... Tovább

(1) A szolgálati idő arányosításának szabályozása A rendszer kedvez a részmunkaidőben dolgozó nők számára a szolgálati idő arányosításának szabályozása terén: 2004. január 1-jétől a szolgálati idő arányosítását csak a nyugdíj összegének kiszámításánál kell alkalmazni, a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál már nem. Ez különösen a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére kedvező, ugyanis nyugdíjjogosultság szerezhető legalább 15 évi biztosítási jogviszonnyal akkor is, ha akár az egész időszakban csak részmunkaidőben dolgozott az érintett és a minimálbérnél kisebb összeget keresett (ami  után fizette a járulékokat). (2) Szolgálati idő szerzése gyermekszüléssel és -neveléssel A rendszer az öregségi nyugdíj szempontjából gyermekneveléssel szerzett szolgálati időként ismeri el a következő időtartamokat: Az 1998. január 1. előtti időszak tekintetében: a) A fizetés nélküli... Tovább

Nyugdíjbiztosítási adategyeztetésre hivatalból vagy kérelemre kerülhet sor. 1. HIVATALBÓL Hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetés hivatalból   Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megkezdte a hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetést az 1955-1959 közötti években született személyekkel, összesen közel 400 ezer emberrel. Az első leveleket augusztus 25-én postázták és két éven belül érnek el minden érintett, idén 55-59 éves személyt. (Az 1960-ban és utána született emberekkel ötéves korcsoporti bontásban, kétévente indítják majd az adategyeztetést.) Az adategyeztetés célja, hogy az esetleges problémák, adateltérések, különösen a hiányó időszakokkal, keresetekkel, járulékokkal kapcsolatos kérdések időben kiderüljenek, és azokkal a nyugdíjra jogosultak ne a TB nyugellátás iránti igényük bejelentésével egyidejűleg szembesüljenek, amikor a kérdések tisztázása akár hosszú hónapokkal is... Tovább

  A nyugdíjkorhatár Miután a nyugdíjkorhatár az 1952-esek esetében nem egész év, hanem a 62 év után még egy fél évet is várniuk kell, ezért a nyugdíjba vonulásuk lehetséges időpontja is két naptári évre esik. Az 1952. első félévében (1952. január 1. és július 1. között) születettek esetében az öregségi nyugdíjra való jogosultságot 2014. július 3. és december 31. között szerzik meg. Az 1952. második félévében (1952. július 2. és december 31. között) születettek esetében az öregségi nyugdíjra való jogosultságot 2015. január 1. és július 2. között szerzik meg.   A nyugdíjhoz szükséges előfeltételek összefoglalása:   Mielőtt az öregségi teljes nyugdíj összegének meghatározására sor kerülhetne, a nyugdíjigénylőnek teljesítenie kell az öregségi nyugdíjra való jogosultság törvényi előfeltételeit, amelyek a következők:   (1) a nyugdíjigénylő a születési évének megfelelő... Tovább

Az 1997. december 31-ét követő felsőfokú tanulmányok ideje nem szolgálati idő az öregségi nyugdíj szempontjából, bármennyire is tiltakozik az igazságérzetünk e megkülönböztetés ellen. Mit lehet tenni ez ellen egy mai egyetemistának, főiskolásnak? Tovább

Kivételes méltányosságból háromféle ellátás kérelmezhető: a) kivételes nyugellátás, b) kivételes nyugellátás-emelés, c) egyszeri segély.   I. Kivételes nyugellátás   Előfeltétel: Kivételes nyugellátás megállapításának engedélyezésére csak a törvényes ellátásra való jogosultság iránti igény jogerős elutasítását követően van lehetőség.   Aki kérheti a kivételes nyugellátást: Kivételes nyugellátás kizárólag a következő személyek kérelme esetén engedélyezhető: - Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy (aki egyébként nem jogosult öregségi nyugdíjra, mert nem szerezte meg az ehhez szükséges minimális szolgálati időt: legalább 20 évet a teljes nyugdíjhoz vagy legalább 15 évet a rész-nyugdíjhoz). Az ilyen személy kivételes öregségi nyugdíj iránti kérelmet terjeszthet elő. - A megváltozott munkaképességű özvegy (aki egyébként nem jogosult özvegyi nyugdíjra). Az ilyen özvegy... Tovább