Hosszú távon hozzá kell nyúlni a nyugdíjkorhatárhoz

Ha 2022 végéig teljesíti a Nők40 feltételeit vagy addig betölti a 65 éves nyugdíjkorhatárát, és nem tudja, akkor jár-e jobban, ha idén vagy csak jövőre kéri a nyugdíját, vagy még később, vagy éppen visszamenőlegesen, akkor a jobb oldali "Kérdése van?" ablakra kattintva tegye föl nekem a kérdéseit, hogy azokat méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam - így akár több százezer forint előnyhöz juthat nyugdíjas élete során. 

A Klubrádió Esti Gyors című műsorában beszéltem arról, hogy a kormányzat a magyar helyreállítási és alkalmazkodási tervben  ígéretet tett a nyugdíjrendszer reformjára is. 

A beszélgetés leirata:

"Farkas András nyugdíjszakértő az Esti gyorsban azt mondta, borzasztóan örül ennek, mert végre lehet érdemben foglalkozni a nyugdíjrendszer problémáival. Amihez hozzá kell nyúlni, hiszen idén minden ötödik, tíz év múlva minden negyedik, 2050 után pedig minden harmadik magyar 65 évesnél idősebb lesz. Erre fel kell készíteni a nyugdíjrendszert, mert az idősödésnek az a legnagyobb kockázata, hogy hogyan lehet finanszírozni a nyugdíjakat, megteremteni a fedezetet. Az EU is támogatja, hogy készüljön jelentés a hosszú távú fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokról, hogy milyen járulékot kell alkalmazni, járulékra kell-e építeni vagy más elvre, mekkora legyen a nyugdíjkorhatár, illetve legyen-e egyáltalán, vagy valami automatizmus épüljön be helyette.

Ez utóbbi megoldásról elmondta: már tizenegy tagállam alkalmazza, általában úgy, hogy veszik a 65 éves korban az adott országban várható további élettartamot, és ha ez nő, vagyis ha hosszabb ideig lenne valaki nyugdíjas, akkor minden évnyi plusz élettartam-növekedés automatikusan megnöveli a nyugdíjkorhatárt fél évvel, nyolc hónappal vagy egy évvel. Ez szerinte nem okozott különösen nagy vitát, mert általában egyetértés van arról, hogy ha tovább élünk, akkor ne a nyugdíjas, hanem az aktív életszakasz legyen hosszabb.

A szlovákoknál is bevezették ezt a rendszert, de ott még jelenleg 63 év a nyugdíjkorhatár, most fog felemelkedni 64-re. Magyarország benne van a fősodorban a 65 évvel, azonnali szükség nincs az emelésre, de hosszú távon "nyilván majd ehhez hozzá kell nyúlni". A svédeknél 63 és 69 év között mehet nyugdíjba valaki, de a teljes összeget 69 évesen kapja meg, minél korábban lesz nyugdíjas, annál kisebb lesz az összeg. Szerinte Magyarországon a nők 40 év utáni, kedvezményes nyugdíjlehetőségével is „kell majd valamit kezdeni”. A férfiak, akiknek nincs ilyen lehetőségük, "rettenetesen rosszul jártak" – jegyezte meg Farkas András.

Nagyon eltérő az európai gyakorlat a nyugdíj értékének kiszámításakor: például a németeknél az előző évi átlagbéreket veszik figyelembe, van a híres svájci indexálás, ahol az inflációtól és a keresetektől teszik függővé, más országokban pedig az infláció számít, de sávonként különböző mértékű az emelés. Ez Magyarországon is óriási gond, mert nálunk csak egységes, százalékos mérték van meghatározva, ami nagyon gyorsan "elrontja" a kis nyugdíjakat. Erre is van utalás az EU-s tervezetben, hogy a kis nyugdíjakkal külön kell foglalkozni.

A nyugdíjplafonra vonatkozó kérdésre Farkas András azt mondta: általában az Unióban a járulékfizetésnek van felső határa, ezt nálunk megszüntették 2013-ban, de valahogy vissza kell vezetni, mert "kifizethetetlenek lesznek a nagyon magas nyugdíjak". Abszolút kisebbségről van szó, de a társadalom ingerküszöbét most is eléri, hogy milliós, többmilliós nyugdíjak vannak, miközben az átlagnyugdíj jelenleg 177 ezer forint. Ez olyan mértékű méltánytalanság, amit szintén kiemel az Unió által támogatott munkaanyag, hogy csökkenteni kell."

A teljes beszélgetést az alábbi képre kattintva hallgathatja meg.