Hihetetlen hungarikum: százezrek veszítenek a nyugdíjminimum bebetonozásával, akik nem  is nyugdíjasok

Hihetetlen hungarikum: százezrek veszítenek a nyugdíjminimum bebetonozásával, akik nem is nyugdíjasok

2021. 01. 06.

Egy új módosítás nemes egyszerűséggel "örök időkre" bebetonozza a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összegét, amely már így is 14. éve változatlanul 28.500 forint. Mi lehet ennek a rideg rendelkezésnek az oka?

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha kérdése van a nyugdíjával, annak növelési lehetőségével, a kötelező nyugdíjemelésekkel,  a nyugdíjigénylés optimális időzítésével, a nyugdíj mellett végezhető munkával, s általában az Ön nyugdíjjogosultságával és annak maximális érvényesítésével kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

Határidő nélkül hatályban tartja az öregségi nyugdíj legkisebb összegéről szóló rendelkezést a 707/2020. (XII.30.) Korm. rendelet. 2008. január 1. óta egy forintnyi emelés nélkül 28 500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ezt az eredendően is dermesztően alacsony ellátási összeget a korábbi rendeletek évente megerősítették - például tavaly a 2008. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban megállapított nyugdíjakra vonatkoztak -, az új módosítás azonban megszünteti az időbeni kereteket, és nemes egyszerűséggel örök időkre bebetonozza a 28 500 forintos összeget.

Vajon mivel indokolható ez a hihetetlen hungarikum, amely miatt nem igazán dagadhat a nemzeti kebel? Miért maradhat immár több mint 13 éven át változatlanul ennyire arcpirítóan alacsony ez az összeg, amelynél főszabályként nem lehet kisebb egy teljes (vagyis legalább 20 év szolgálati idő alapján meghatározott) nyugdíj összege?

A nyugdíjminimum szerepe

A nyugdíjminimum eredeti célja, hogy a teljes öregségi nyugdíj minimális összegét meghatározza, vagyis meghúzza azt az alsó összeghatárt, amelynél nem lehet kisebb egy teljes nyugdíj. Ez az egyetlen különbség egyébként a teljes nyugdíj és a résznyugdíj között, ez utóbbinak ugyanis nincs minimumösszege, bármilyen alacsony is lehet. A résznyugdíjat az kaphatja, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt – ami a teljes nyugdíjhoz szükséges legrövidebb tartam –, legalább 15 évi szolgálati időt azonban igen.

ELŐRE BOCSÁTOM, HOGY A NYUGDÍJMEGÁLLAPÍTÁS KAPCSÁN – VAGYIS A TÉNYLEGES ÖREGSÉGI NYUGDÍJRENDSZERBEN – A NYUGDÍJMINIMUMNAK MÁR RÉGEN NINCS LÉNYEGES SZEREPE,

hiszen a nyugdíjszámítás során figyelembe vett “életpálya”-átlagkereset az esetek túlnyomó többségében sokszorosan meghaladja ezt az alsó határt, miközben a teljesített szolgálati évek száma átlagosan közel 38 év Magyarországon. (Nem is beszélve a nők kedvezményes nyugdíjáról, amelynek igénybe vételéhez minimum 40 évi jogosító idő szükséges.)

A nyugellátások összegének helyzeti középértéke, a mediánnyugdíj összege (vagyis az az összeg, amelynél a nyugdíjasok pontosan fele kevesebbet, pontosan fele pedig többet kap) 2020 végén 127 ezer forint körül, míg az átlagnyugdíj (vagyis az összes nyugellátás összegzett forintértéke elosztva az öregségi nyugdíjasok számával) 2020 végén 144 ezer forint körül alakult.

ÍGY A NYUGDÍJMINIMUMNAK A MEDIÁN NYUGDÍJ A NÉGY ÉS FÉLSZERESE, AZ ÁTLAGNYUGDÍJ PEDIG KÖZEL AZ ÖTSZÖRÖSE.

Akinek az utóbbi 13 évben minimális (vagy annál is kisebb) nyugdíjösszeget állapítottak meg, az az esetek túlnyomó többségében Magyarországon kívül más államokban is szerzett nyugdíjjogosultságot, s a magyar nyugdíja csak pro rata temporis, azaz időarányos (nemzetközi rész-) nyugdíjnak számít az EU társadalombiztosítási koordinációs rendeletei vagy az adott állammal fennálló kétoldalú szociális biztonsági megállapodás szerint.

Akkor miért nem emelkedik ez az összeg, ha a nyugdíjmegállapítás kapcsán már úgyis elveszítette a gyakorlati jelentőségét, ráadásul 2008. január 1. óta folyamatosan, 2015 óta különösen erőteljes mértékben nő a nemzetgazdasági nettó átlagbér és a minimálbér?

A minimálbér 2008-ban 69 000 forint volt, ennek 41%-át tette ki a nyugdíj legkisebb összege, 2020-ban a minimálbér 161 000 forint, ennek már csak 18%-át teszi ki minimumnyugdíj. Ezt a növekedést figyelembe véve az öregségi nyugdíj legkisebb összegének idén már 65 ezer forintnak kellene lennie.


A nettó átlagkereset 2008-ban 122 267 forint volt, ennek 23%-át tette ki a nyugdíjminimum, míg 2020-ban a nettó átlagkereset 262.695 forint, ennek már csak 11%-át teszi ki a nyugdíj legkisebb összege. Ezt a növekedést figyelembe véve a minimumnyugdíjnak idén 59 590 forintnak kellene lennie.

Ráadásul a bérnövekedést a valorizációs szorzók is tükrözik. Ezekkel a szorzókkal a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez kell emelni a korábbi években elért kereseteket, hiszen nyilvánvaló, hogy azok értékét karban kell tartani, hogy a nyugdíjszámítás során reális, aktualizált - vagyis valorizált - összegben lehessen a kereseteket figyelembe venni. A 2008-ban elért keresetekhez jelenleg 2,009-es a valorizációs szorzó, vagyis a 2008-ban elért keresetek értékét több, mint kétszeresen kell figyelembe venni egy idei nyugdíjmegállapítás során. Ezzel a szorzóval a 2008-ban megállapított 28 500 forintos nyugdíjminimumnak 2020-ban már 57 260 forintnak kellene lennie.

Miért nem emelik?

Az emelés elmaradásának egyetlen racionális indoka az lehet, hogy

AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁN TÚL SZÁMOS EGYÉB TERÜLETEN JÁTSZIK FONTOS SZEREPET AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ MINDENKORI LEGKISEBB ÖSSZEGE,

s ezek összesített költségvetési hatása már olyan számottevő, hogy annak érdemi növelése mindenképpen komoly mérlegelést igényel.

A cikk folytatását IDE KATTINTVA olvashatja a Portfolio.hu portálon.

 

Cikkem a Portfolio.hu portál címoldalán 2021. január 6-án
K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...