Ha személyes kérdése van a nyugdíjával vagy a nyugdíjjogosultsága növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti fel nekem a kérdését, hogy azt jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Részlet a Spirit FM leiratából:

A héten megjelent statisztikai adatok szerint a magyar gazdaság tavaly 4,6 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjprémium 2022-ben kifizetett összege a fele sincs annak, mint ami az időseket megillette volna. Farkas András nyugdíjszakértő a Spirit FM Aktuál című műsorában összegezte, mennyi pénzzel "tartozik" az állam a nyugdíjasoknak.

A szakértő szerint a kormány a saját kommunikációja szerint tartozik a nyugdíjasoknak, a nyugdíjtörvény szerint nem, az ugyanis gumiszabályszerűen fogalmaz: akkor kell nyugdíjprémiumot fizetni, ha a GDP éves növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, ez esetben figyelembe kell venni a várható éves növekedés és a 3,5 százalék különbségét. Az, hogy mennyi a várható növekedés, a kormányzat döntötte el, ezt tavaly 4 százalékra saccolták, ám most már tudjuk, hogy a tényleges GDP-növekedés 4,6 százalék volt, vagyis az elmaradt 0,6 százalékot is célszerű lenne kifizetni, ez 27-30 milliárd forintjába kerülne az államnak - mutatott rá Farkas András.

Hozzátette, hogy 2022-re a költségvetési törvényben nyugdíjprémium címén 58,5 milliárdot tett félre a kormány, de csak 24,5 milliárdot fizettek ki, vagyis bőven maradt forrás. Farkas András szerint, ha most a 4,6 százalékot venné figyelembe a kormány, akkor visszamenőleg 12 ezer forintnyi nyugdíjprémiumot adhatnának az időseknek.

A szakértő szerint 2022-ben a nyugdíjasokat összesen 14 százaléknyi nyugdíjemelés illette meg, viszont a kimutatott nyugdíjas infláció több mint 15 százalék volt, vagyis a kormánynak itt is van elmaradása, és bár erre nem kötelezi a törvény az államot, ha a kormány azt kommunikálta, hogy megtartja a nyugdíjak vásárlóértékét, akkor ezt a tartozást is célszerű lenne kifizetni. Ez már egy 66 milliárdos tétel lenne - jegyezte meg.

A nyugdíjtörvény nem engedi a 13. havi nyugdíjat beleszámolni az inflációs emelésbe - hívta fel a figyelmet Farkas András, hozzátéve: ha ezt mégis hozzászámolnánk, akkor is csak feleakkora volt az összesített nyugdíjnövekedés ahhoz képest, ahogy az élelmiszerárak és a háztartási energia ára nőtt.

Ma van 300 ezer olyan öregségi nyugdíjas magyar ember, akinek a havi bevétele nem éri el a 100 ezer forintot, az ő helyzetük rendkívül nehéz, a szakértő azt a nyugdíjprémiumot, amivel a kormány el van maradva, szolidaritási alapon közöttük osztaná szét.

A Spirit FM Aktuál című műsorában velem készített interjút ide kattintva hallgathatja meg.