BRÉKING: 15%-kal nőnek a nyugdíjak januártól

BRÉKING: 15%-kal nőnek a nyugdíjak januártól

2022. 12. 13.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

2023. január 1-jétől 15%-kal nőnek a nyugdíjak és hasonló ellátások.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha 2022 végéig teljesíti a Nők40 feltételeit vagy addig betölti a 65 éves nyugdíjkorhatárátés nem tudja, akkor jár-e jobban, ha idén vagy csak jövőre kéri a nyugdíját, vagy még később, vagy éppen visszamenőlegesen, akkor a jobb oldali "Kérdése van?" ablakra kattintva tegye föl nekem a kérdéseit, hogy azokat méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam - így akár több százezer forint előnyhöz juthat nyugdíjas élete során. 

 

Bréking: 15%-kal emelkednek a nyugdíjak januártól

 

December 13-án megjelent a Magyar Közlöny 204. számában a Kormány 506/2022. (XII. 13.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2023. január havi emeléséről.

Eszerint 2023. január 1-jétől 15%-kal kell emelni a 2023. január 1-jét megelőző időpontól megállapított öregségi nyugdíjakat és 27 fajta hasonló ellátást.

A rendelet alapján emelendő, 2023. januárra járó ellátásokat a jogosultak számára már emelt összegben kell folyósítani. Ha egy személy részére egyidejűleg több, a rendelet alapján emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni.

A 15%-kal emelendő ellátások a következők:

1. öregségi nyugdíj,

2. özvegyi nyugdíj,

3. szülői nyugdíj,

4. árvaellátás,

5. baleseti hozzátartozói nyugellátás,

6. mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék,

7. mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka,

8. korhatár előtti ellátás,

9. szolgálati járandóság,

10. átmeneti bányászjáradék,

11. táncművészeti életjáradék,

12. rokkantsági ellátás,

13. rehabilitációs ellátás,

14. baleseti járadék,

15. bányászok egészségkárosodási járadéka,

16. fogyatékossági támogatás,

17. vakok személyi járadéka,

18. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás,

19. polgármesterek közszolgálati járadéka,

20. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás,

21. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatása,

22. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás,

23. a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátások,

24. házastársi pótlék,

25. házastárs után járó jövedelempótlék,

26. nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,

27. nemzeti gondozási díj és

28. azokat az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emeléseket és juttatásokat, amelyeknek a nyugdíjemeléssel egyező mértékű emelését kormányrendelet elrendeli.

A rokkantsági járadék havi összege 2023. január 1-jétől 53 830 forint. 

A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2023. január 1-jétől havi 134.750 forint összeghatárig folyósítható együtt.

A 2022. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. és 12. §-a szerinti alapösszeg 129.860 forint.

2023. január 1-jétől az időskorúak járadékának havi összege 32.785 és 52.045 forint között alakulhat, ha az érintett személynek nincs jövedelme.

A méltányossági ellátások (kivételes nyugellátás-emelés, egyszeri segély) küszöbértékei is változnak:

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

a) 72/B. § (8) bekezdésében az „öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének

másfélszeresét” szövegrész helyébe az „50 000 forintot” szöveg és az „annak ötven százalékánál” szövegrész

helyébe a „15 000 forintnál” szöveg,

(Az új szövegezés tehát:  "A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az 50.000 forintot, de nem lehet kevesebb 15.000 forintnál. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.")

b) 72/B. § (9) bekezdésében a „90 000” szövegrész helyébe a „120 000” szöveg,

(Az új szövegezés tehát: "A Tny. 66. §-a alapján a nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugellátás-emelés akkor állapítható meg, ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás - ide nem értve az időskorúak járadékát - együttes havi összege nem haladja meg a 120.000 forintot.)

c) 72/B. § (12) bekezdésében az „az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 25%-át” szövegrész helyébe az „a 8 000 forintot” szöveg és az „annak 10%-ánál” szövegrész helyébe a „3 000 forintnál” szöveg,

(Az új szövegezés tehát: "A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg a 8000 forintot, de nem lehet kevesebb 3000 forintnál.")

d) 72/B. § (17) bekezdés a) pontjában a „80 000” szövegrész helyébe a „100 000” szöveg,

e) 72/B. § (17) bekezdés b) pontjában a „90 000” szövegrész helyébe a „120 000” szöveg,

(Az új szövegezés tehát: "Az egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a kérelmező Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti havi jövedelme nem haladja meg

a) a 100.000 forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,

b) a 120.000 forintot az a) pontban nem említett esetben.")

f) 72/B. § (19) bekezdésében az „öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének másfélszeresét” szövegrész helyébe az „50 000 forintot” szöveg,

(Az új szövegezés tehát: "A kérelmező számára egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg. Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15-000 forintnál, de nem haladhatja meg az 50.000 forintot.)

g) 72/B. § (20) bekezdés a) pontjában a „100 000” szövegrész helyébe a „140 000” szöveg,

h) 72/B. § (20) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott – az évközi emelésekkel növelt – legkisebb összegének háromszorosát” szövegrész helyébe az „a 100 000 forintot” szöveg

lép.

(Az új szövegezés tehát: "A Központ rendkívül indokolt esetben

a)  a (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 140.000 forintot,

b) a (17) bekezdésben meghatározott feltétel hiányában, illetőleg a (19) bekezdésben foglaltaktól eltérően is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg a 100.000 forintot")

A kormányrendelet inkább kiszedi az érintett jogszabályi szövegből az öregségi nyugdíj legkisebb összegére történő utalásokat, és helyette konkrét forintösszegeket állapít meg - de a nyugdíjminimum összegét nem emeli föl a 28.500 forintos, lassan 16 éve változatlan értékéről.


A nyugdíjemelés elégséges vagy nem elégséges voltának megítéléséről, költségvetési kiadási igényéről és annak fedezetéről (ideértve az áfa-bevételeket növelő hatást is), továbbá a nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj inflációgerjesztő következményeiről (a nyugdíj-ár spirál jelenségéről) az elemzésem készül.

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...