Sürgősen meg kell oldani ezeket a problémákat a magyar nyugdíjrendszerben

Sürgősen meg kell oldani ezeket a problémákat a magyar nyugdíjrendszerben

2023. 12. 04.

A közszférában még mindig súlyos korlátozásokkal kell számolni a nyugdíj melletti munkavégzést illetően. Ideje lenne minden korlátozás teljes megszüntetésének, ezzel nem érdemes várni a 2025-re vállalt nyugdíjreform bevezetéséig.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha még nem tette meg, ide kattintva feliratkozhat az ingyenes heti hírlevelemre, hogy ne maradjon le semmilyen fontos fejleményről a nyugdíjrendszer kapcsán.

 

Hamarosan a nyilvánosság elé kerülhet a nemzetközi szakértők elemzése a magyar nyugdíjbiztosítási rendszerről. Megállapításaikat a kormány is értékeli majd, a javaslatokat 2024 első felében társadalmi vitára bocsátják. A kormányzat szerint a nyugdíjrendszer működését hosszú távon is biztosítani kell, de sürgős beavatkozásra szerintük nincs szükség ezen a téren.

A nemzetközi szakértői jelentés megismerése és érdemi társadalmi vitája előtt  (ha valóban lesz alkalom ilyen diskurzusra) érdemes három olyan nyugdíjproblémát sürgősen megoldani, amelyekkel nem célszerű várni 2025-ig:

- a nyugdíj melletti munkavégzést a közszférában gátló korlátozások teljes lebontása,

- a nyugdíjskála rángatózásának kiegyenlítése, és

- a nyugdíjrendszer öngondoskodási pillérének egyszerű beavatkozásokkal történő megerősítése.

Erről a Portolio gazdasági hírportálon jelent meg két részben elemzésem, az első részben a nyugdíj melletti munkavállalást akadályozó minden korlátozás lebontásának szükségességéről írok:

A plusz munkaerő iránti keresletet egyebek között a nyugdíjas munkavállalók létszámának növelésével lehet kielégíteni, ha nem kizárólag a világ másik feléről ide közvetített külföldi munkás seregekre számít a kormányzat. Ennek érdekében viszont el kell törölni a nyugdíjas munkavállalást korlátozó minden akadályt, lehetőleg már 2024. január 1-jétől.

A közszférában ugyanis súlyos korlátozásokkal kell számolnia a dolgozni akaró nyugdíjasoknak. Mint az érintettek számára fájdalmasan ismeretes, több mint tíz éve, 2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek  választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Nyugdíjas továbbfoglalkoztatásukra költségvetési intézményekben ráadásul kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.

Ez az a korlátozás, amelyet célszerű lenne 2024. január 1-jétől teljes mértékben megszüntetni. Ennek oka nem csak az, hogy a korlátozás 2013-as elrendelését indokolttá tevő körülmények ma már nem állnak fenn, hanem az is, hogy a magasan képzett közszolgák (tanárok, egészségügyi és szociális szférában dolgozók, önkormányzati és kormányhivatali tisztviselők) iránti igény egyre nő. A belső munkaerő tartalék egyik természetes forrása a dolgozni vágyó nyugdíjas közszolgák közössége lenne, ha erre korlátozás nélkül lehetőségük nyílna a közszférában is.

A nyugdíj melletti munkavégzésre a közszférában érvényesülő korlátozások tarthatatlanságát jelzi, hogy a kormányzat egyre több ágazatban kényszerül mentesítő rendelkezések létrehozására.

Először egy fából vaskarika kényszermegoldással teljes mértékben kivették a korlátozás hatálya alól a nyugdíjas egészségügyi dolgozókat, akik a szünetelő nyugdíjuk helyett az azzal megegyező nettó összegű nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést igényelhetnek.

Ezt követően az egyre szorítóbb munkaerőhiány enyhítésére a kormány öt közszférás ágazatban - gyermekjólét, gyermekvédelem, szociális ellátás, köznevelés, szakképzés - mentességet adott a korlátozás alól, vagyis a nyugdíj mellett az illetmény is fölvehető. Ez a mentesítés eredetileg 2023. augusztus 31-éig szólt, de egy újabb rendelettel időkorlát nélkül tovább él. Az új rendelkezések a nyugdíj szünetelése alóli kivételek körébe sorolják azt a közszolgálati jellegű jogviszonyt is, amely "érettségi vizsgák és az országos középiskolai tanulmányi versenyek szervezése érdekében az Oktatási Hivatalnál vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál jön létre". Ennél ékesebb bizonyíték nem szükséges arra, hogy milyen tanárhiánnyal küzd a közoktatási ágazat.

Mindez mutatja, hogy az évek óta okafogyottá vált korlátozást teljes mértékben hatályon kívül kell helyezni 2024. január 1-jétől: kivétel nélkül minden nyugdíjas dolgozhasson a nyugdíja mellett azon a területen és olyan jogviszonyban, ahol és amilyenben csak akar.  

A teljes elemzésemet ide kattintva olvashatja el.

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...