Rosszabb-e a nők nyugdíjhelyzete, mint a férfiaké?

Rosszabb-e a nők nyugdíjhelyzete, mint a férfiaké?

2021. 03. 19.

A magyar nők nyugdíja jellemzően hatodával kisebb, mint a férfiaké. Emiatt a nők helyzete egyértelműen rosszabb a nyugdíjrendszerben? Vagy mégsem?

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

Rosszabb vagy jobb a nők helyzete a nyugdíjrendszerben,

mint a férfiaké?

 

Az OECD legfrissebb elemzése szerint nőtt a férfiak és a nők közötti különbség az összes európai OECD-tagállamban. A jelentés magyar nyelvű összefoglalóját itt olvashatja.

Az elemzés legfőbb megállapítása szerint az OECD tagországain belül, figyelembe véve az állami és magánforrásokat, a 65 év feletti nők átlagban 26%-kal kisebb bevételre számíthatnak a nyugdíjrendszertől, mint a férfiak. Miután ez az elemzés az állami nyugdíjrendszer mellett figyelembe vette a foglalkoztató nyugdíjpillér szolgáltatásait (ilyenek nincsenek Magyarországon), valamint a nyugdíjcélú megtakarításokból származó ellátásokat is (amelyek szintje Magyarországon nagyon alacsony a fejlettebb EU-tagállamokhoz képest), az elemzés adatait a magyar nők nyugdíjhelyzetével kapcsolatban óvatosan kell kezelni.

 

Ha csak a magyar állami nyugdíjrendszer működését vesszük górcső alá, akkor a közkeletű vélekedéssel ellentétben a nők több rendelkezés alapján is jobban járnak az időskori ellátórendszerben, mint a férfiak.

 

A magyar nők világszerte egyedülállóan kedvezményes nyugdíja

A nők kedvezményes nyugdíja (amelyet értelemszerűen a férfiak nem vehetnek igénybe) a világon egyedülálló módon olyan korhatár előtti teljes öregségi nyugdíj, amelyet nem terhel semmilyen levonás. Ez nagyon komoly pozitív diszkrimináció a hölgyek javára, az Alaptörvény közvetlen rendelkezése alapján. 

A nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosító időből főszabályként nyolc év a gyermeknevelésre tekintettel szerzett idő lehet, vagyis a nyugdíjhoz elegendő 32 évi munkával szerzett szolgálati időt felmutatni, ha a további legfeljebb nyolc évet az érintett édesanya (örökbefogadó anya) a gyermekei nevelésére tekintettel kapott ellátások (csed, gyes, gyed, stb.) folyósítási idejével megszerezte.

Sok hölgy ennek alapján azt hiszi, hogy a kedvezményes nyugdíjhoz elegendő 32 évnyi munkaviszony felmutatása, de mint látjuk, ez nem így van, a kedvezményes nyugdíjhoz mindenképpen szükséges a legalább 40 évi jogosító idő megszerzése, és ezen belül kell a legalább 32 évi munkával szerzett szolgálati időt igazolni.

Ezen a jogszabályi kereten belül aztán bármilyen megoszlás elképzelhető, például ha az édesanya csak négy évet szerzett a gyermeknevelési ellátások révén, akkor legalább 36 évet kell munkával szereznie. Az az édesanya, aki súlyosan fogyatékos gyermeke nevelésére tekintettel ápolási díjban vagy gyermekek otthongondozási díjában részesül, 10 évet számíthat be ezek folyósítási idejéből. Az az édesanya pedig, akinek öt vagy több gyermeke van, az ötödik gyermektől számítva plusz egy-egy évet számíthat be a gyermeknevelési ellátások időtartamából a 40 évi jogosító időbe.

A kedvezményes nyugdíj összegének kiszámításához aztán már nem csak a jogosító időt, hanem az érintett hölgy által az élete során a nyugdíjba vonulása időpontjáig szerzett összes elismert szolgálati időt figyelembe veszik (például a szolgálati időnek minősülő tanulmányi időszakokat is, amelyek a jogosító időbe egyáltalán nem számíthatók be) , vagyis pontosan olyan szabályok szerint állapítják meg a kedvezményes nyugdíj összegét, mint a korbetöltött öregségi nyugdíjét. Ezért a Nők40 saját jogú teljes öregségi nyugdíj.

 

A nők kedvezményes nyugdíja melletti munkával szerzett kereset korlátozás- és járulékmentessége 

A nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzéssel szerezhető keresetre vonatkozó korábbi összegkorlátozás is megszűnt, a keresetek járulékmentessé váltak minden jogviszonyban.

Az utolsó korlátozás, amit célszerű lenne mielőbb feloldani, a közszférában közalkalmazotti és hasonló jogviszonyokban dolgozó hölgyekre vonatkozik, mert az ő nyugdíjukat továbbra is szüneteltetik mindaddig, amíg a közszolgálati jellegű jogviszonyuk fennáll. Ezt a szüneteltetési kényszert a kormány ráadásul kiterjesztette az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozókra is, de az ő esetükben menekülő útvonalként megmaradt a kérelemre adható jövedelemkiegészítés, vagyis az egészségügyi árnyék-nyugdíjrendszer.

 

A nők hosszabb várható élettartamára tekintettel sincs nyugdíjcsökkentés

A nyugdíjrendszer más módon is kedvezményezi a hölgyeket, miután ők hosszabb ideig élnek, vagyis hosszabb ideig kapják az öregségi nyugdíjukat, mint a férfiak. 

A nyugdíjakat Magyarországon nem kell az adott évjáratra vonatkozó várható további élettartam hosszától és változásától függő életjáradék-osztókkal évente korrigálni, mint például a svéd nyugdíjrendszerben.

A nők várható további élettartama a jelenlegi tényleges nyugdíjba vonulási életkorukban (62 év) átlagosan 20,8 év, a férfiaknál viszont (az idén érvényes nyugdíjkorhatáruk betöltésével, 64 és fél évesen) csak 14,6 év.

Így egy nő átlagosan hat évvel, azaz 72 hónappal tovább kapja a nyugdíját, mint egy férfi. Még ha kisebb is 14%-kal az átlagos női nyugdíj Magyarországon, mint a férfiak átlagos nyugdíja, akkor is sokszorosan ellensúlyozza ezt a hosszabb ideig tartó jogosultság. Még abban az esetben is, ha az érintett hölgy csak a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésével vonul nyugdíjba, mert ebben az esetben is átlagosan 48-50 hónappal hosszabb ideig lesz nyugdíjas, mint egy férfi.  

 

Özvegyi nyugdíj

Még tovább növeli a hölgyek időskori nyugdíjelőnyét az özvegyi nyugdíjuk. Miután a férfiak korábban halnak, az özvegyi nyugdíjasok 85%-a nő.

Az özvegyi nyugdíjuk (ha saját nyugdíjuk is van) annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami a férjüket az elhalálozása időpontjában megillette (ha a férj már nyugdíjas volt) vagy megillette volna (ha a férj még nem volt nyugdíjas). Ha az özvegy hölgynek nincs saját nyugdíja vagy egyéb rendszeres pénzellátása, és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek fennállnak, akkor az özvegyi nyugdíja nem 30%-os, hanem 60%-os mértékű lesz.

 

Kötelező szülőtartás

A nők hosszabb élete miatt a kötelező szülőtartás kedvezményezettjei is elsősorban a rászoruló édesanyák lesznek, hiszen időskorban az apa sokkal nagyobb valószínűséggel nincs már az élők sorában.

 

Időskori egészségügyi ellátás

Szintén a hosszabb élet miatt az állam által fedezett időskori egészségügyi ellátások döntő hányadát is a hölgyek veszik igénybe, vagyis nagyobb mértékben terhelik az állami egészségügyi forrásokat, mint a korábban elhalálozó férfiak. 

 

Méltányossági lehetőségek a nyugdíjrendszerben

Miután sokkal több a nagyon idős hölgy, mint a nagyon idős férfi (egyébként az 50 évesnél idősebb évjáratok mindegyikében több a nő, mint a férfi!), a nyugdíjrendszer méltányossági lehetőségeivel - kivételes nyugellátás-emelés, egyszeri segély  - is sokkal több rászoruló idős nyugdíjas hölgy élhet, mint férfi.


Mindezek ellenére a nők helyzetét javítani kell a nyugdíjrendszerben

Mindez persze nem jelenti azt, hogy nem kell folyamatosan a nők helyzetének javítására törekedni a nyugdíjrendszerben - ehhez ösztönző példákkal szolgálhat az osztrák, a német, a svájci vagy a svéd nyugdíjrendszer -, de ez nyilván nem járhat a férfiak helyzetének romlásával.

 

Ha személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...