Ha kérdése van a meglévő vagy a jövőbeni nyugdíjával, annak megállapításával, időzítésével, emelésével kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

A Portfolio gazdasági hírportálon két részben elemeztem a kormányzat által 2025-re vállalt nyugdíjreform esélyeit, indokait, lehetséges összetevőit.

A második részben arra térek ki, hogy miért lenne szükség egy valódi nyugdíjreformra, aminek megvalósítására egyben konkrét javaslatokat is megfogalmazok.

Részletek ebből a cikkemből:

Az egyre nyilvánvalóbb, hogy másfél évtized múlva - a Ratkó-unokák nyugdíjba vonulásának kezdetétől - félmillióval kevesebb (munkaerőpiacra beérő) gyerekkel és másik félmilliónyi tartós külföldi munkára szegődő vagy kertelés nélkül kivándorló fiatal magyarral, azaz cca. egymillióval kevesebb járulékfizetővel nem lehet biztosítani kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát a ma megszokott (európai összevetésben nagyon alacsony) szinten sem.

Az utóbbi években elsősorban politikai megfontolásokból bevezetett új nyugdíjkiadási tételek (Nők40, 13. havi nyugdíj, nyugdíjprémium, évközi rendkívüli nyugdíjemelési korrekciók) jelentős plusz terhelést okoznak a nyugdíjkasszában, így az annak stabilitása érdekében 2010-2011 folyamán hozott korábbi intézkedések többségének pozitív hatása lényegében lenullázódott, és a nyugdíjrendszer hosszú távon is fenntartható működése ismét kockázatosabbá vált.

Az egyetlen olyan intézkedés, amelynek hosszú távon is kedvező a hatása, a nyugdíjkorhatár emelése volt. Tekintettel arra, hogy a többi intézkedés kockázatcsökkentő hatását kiiktatta a Nők40 bevezetése és a 13. havi nyugdíj visszahozatala, a korhatár további emelésére irányuló nyomás erősödhet a következő másfél-két évtizedben, különösen akkor, ha a 65 éves korban várható további élettartamok érdemi növekedésnek indulnak Magyarországon is.

Ha mégsem egyszerű félreértés lenne a nyugdíjreformmal kapcsolatos várakozás, akkor a nemzetközi szakértői jelentés remélt közzétételét követően mégis érdemes lehet az érdemi reformintézkedésekre irányuló javaslatok megvitatása.

A nyugdíjreform érdemi elemeiként a magam részéről a politikai kockázat és a megvalósítás nehézsége függvényében továbbra is a következő lépések megvitatását tartom célravezetőnek:

1.

Könnyű és kockázatmentes intézkedések

- a jövőbeni nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötése,

- a nyugdíjskála kiegyenesítése,

- a foglalkoztatói nyugdíjpillér megteremtése felé tett első lépésként az önkéntes nyugdíjpénztári tagság munkáltatói támogatásának szocho-mentesítése,

- az önkéntes nyugdíj-előtakarékosság eszközeit támogató adójóváírás összegének karbantartása.

2.

Könnyű, de közepes kockázattal járó intézkedések

- a járulékplafon visszavezetése,

- a degresszió újraszabályozása,

- a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek fokozatos szigorítása (a jogosító idő követelményének 43 évre emelése).

3.

Könnyű, de fokozottan kockázatos intézkedések

- a 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése,

- a nyugdíjplafon bevezetése.

4.

Közepesen nehéz és közepesen kockázatos intézkedések

- a nyugdíjba vonulási feltételek rugalmasabbá tétele (korhatár előtti nyugdíjazás korszerű rendszerének megteremtése),

- a nyugdíjemelési eljárás átalakítása (vegyes indexálás, valorizációs és szolidaritási korrekció), ezzel együtt a nyugdíjmegállapítás valorizációs eljárásból eredő méltánytalanságainak elhárítása,

- a gyermekvállalás jelentőségének fokozott elismerése (például a munkavállaló szülő által szerzett nyugdíjjogosultságok megoszthatósága az otthon maradó szülővel a gyermeknevelés tartama alatt).

5.

Közepesen nehéz, de kockázatos intézkedések

- a nyugdíjak felbruttósítása (amit egy évtizede már majdnem meglépett a magyar állam),

- a foglalkoztatói nyugdíjpillér általános bevezetése (a kockázatot az jelenti, hogy összekeverhető a foglalkoztatói pillér a kormányzat által kihalásra ítélt magánnyugdíjpénztári rendszerrel).

6.

Nehéz és kifejezetten kockázatos intézkedések

- a nyugdíjvárományok méltánytalanságainak enyhítése (mert ez részben az adórendszer következménye),

- a nyugdíjrendszerbe építendő automatikus kiegyenlítő mechanizmusok tervezése (mert ez az állami beavatkozás lehetőségeinek szűkítését jelenti),

- az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése (mert ennek feltétele a nyugdíjjogosultságok szerzése jelenlegi agyonbonyolított rendszerének radikális egyszerűsítése), és természetesen

- bármely paradigmatikus változtatás (például az állampolgári alapnyugdíj és a foglalkoztatói nyugdíjpillér kombójára épülő hibrid rendszer vagy a magyar nyugdíjpont-rendszer) bevezetése.

A teljes cikkemet ide kattintva olvashatja el.

Ha még nem tette meg, ide kattintva iratkozzon föl a 2024-ben változatlanul ingyenes heti hírlevelemre!

E kétrészes elemzésem kapcsán írt kiváló cikket Simonovits András "Ki kell javítani a magyar nyugdíjrendszert: a korhatár előtti nyugdíjazás szigorítása, Nők40 helyett Nők43" címmel, amely 2024. január 27-én jelent meg a Portfolio portálon. Ezt a cikket ide kattintva olvashatja el.