Az árvaellátásról

Az árvaellátásról

Mindent az árvaellátásról: feltételek, összegek, igénylés.

K Küldés K Nyomtatás

 

Iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a hozzátartozói nyugellátásokat - köztük az árvaellátást - érintő fejleményekről, és ezek alapján az Ön és szerettei jogairól, kötelezettségeiről, lehetőségeiről, az esetleges igényérvényesítés módjáról! 

 

Az árvaellátás rendszere a múlt század első harmadában az egykeresős tradicionális családmodell jegyében fogant. Egyértelműen arra szolgál, hogy a szülő (eredetileg a családfenntartó apa) halála után enyhítse a gyermeknevelés, a tanulmányok folytatása kapcsán felmerülő anyagi terheket, amelyek a szülő halála után egyedül az özvegyre hárulnak.

 

Az árvaellátásra jogosultság

 

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők által egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek szülője a haláláig az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

- az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

- összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év,

szolgálati időt szerzett.

Ezek a feltételek megegyeznek az özvegyi nyugdíj esetében előírt szolgálatiidő-szerzési feltételekkel.

A nyugellátásban nem részesülő szülő esetén az árvaellátás alapja az az összeg, amely a szülőt elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna.

A nyugdíjas szülő esetében az árvaellátás alapja az az öregségi nyugdíj, amely a szülőt a halála időpontjában megillette.

Ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét a jogszerzőre (az elhunyt szülőre) meghatározott szolgálati idő hiányában utasítják el, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást indít.

 

Az elhunyt szülőt a halála időpontjában megillető nyugdíj összegének kiszámításához szükséges szorzószámok meghatározása

 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) rendelkezése  szerint ha az elhunyt jogszerző

a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és szolgálati ideje nem éri el a huszonöt évet, akkor

a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a Tny. 2. számú mellékletben foglaltak helyett (ami az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámokat tartalmazza) a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) kormányrendelet 3. számú mellékletében meghatározott szorzószámokkal kell megállapítani.

Ez utóbbi táblázat azt tartalmazza, hogy milyen szorzószámokkal kell a nyugdíjkorhatár betöltése előtt elhunyt személy képzetes, virtuális nyugdíját megállapítani, ha csak rövid szolgálati időt szerzett a halála előtt (2 évnél kevesebb időtől 25 évig), attól függően, hogy hány éves korában hunyt el (itt ötéves korcsoportokra bontva változnak a szorzók).

Az említett táblázatot a mellékelt linkre kattintva kinyíló végrehajtási rendelet 3. számú mellékletében találja ("A Tny. 44/D. §-a szerinti esetben a hozzátartozói nyugellátások kiszámítása során alkalmazandó százalékos mértékek"):

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700168.KOR

Ha a nyugdíjkorhatárt be nem töltött, nyugdíjban nem részesülő elhunyt több, mint 25 év szolgálati időt szerzett, a Tny. 2. számú mellékletében szereplő általános nyugdíjszorzókat kell akalmazni.

Ezt a táblázatot a mellékelt linkre kattintva kinyíló összefoglalóm "Hatályos nyugdíjskála" című fejezetében találja:

https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/az-oregsegi-nyugdij-megallapitasarol-2015-ben

Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

Amennyiben a jogszerző a halál időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs, hozzátartozója jogosult lehet hozzátartozói nyugellátásra.

Ismételten hangsúlyozom, hogy a nyugellátásban nem részesülő szülő esetén az árvaellátás alapja az az összeg, amely a szülőt az elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna. Nyugdíjas szülő esetében az árvaellátás alapja az elhunyt szülőt a halála időpontjában megillető öregségi nyugdíj összege.

 

Az árvaellátás összege

 

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

E nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek,

a) akinek mindkét szülője elhunyt,

b) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alkalmazása körében megváltozott munkaképességű az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb. (Vagyis mindkét szülő után külön-külön árvaellátást nem vehet föl, csak a magasabb összegű árvaellátást.)

 

Az árvaellátás minimális összege

 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet szerint az árvaellátás legkisebb összege NEM változik 2017-ben sem.

Az árvaellátás legkisebb összege marad havi 24 250 Ft:

 

64/D. § 

A 2007. december 31-ét követő, de 2018. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint.

Lassan tíz éve (!) nem nőtt az árvaellátás minimális összege...

 

Befolyásolja-e az árvaellátás összegét, ha az elhunyt szülő magánnyugdíjpénztári tag volt?

 

Az ellátás összege attól függően változik, hogy a jogszerző magánnyugdíjpénztári egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét – illetve annak legalább az árvára eső részét – átutalták-e, illetőleg a kedvezményezett hozzátartozó vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett az átutalást – a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint – kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

Ha az átutalás megtörtént vagy azt a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint kezdeményezték, a nyugdíj összegének kiszámítása a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés teljes figyelmen kívül hagyásával, az általános társadalombiztosítási szabályoknak megfelelően történik.

A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak.

 

 

Az árvaellátásra való jogosultság időtartama

 

Alapeset

Az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban a szülő halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár.

 

Középfokú és felsőfokú továbbtanulás esetén

Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb az árva 25. életévének betöltéséig jár.

Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki

a) betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy

b) huszonöt évesnél fiatalabb és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat.

Nincs jelentősége annak, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatja az árva.

 

Kivételes méltányosságból történő hosszabbítás felsőfokú tanulmányok esetén

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása a 25. életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személy részére engedélyezhető. 

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása az első - alap- és mester- vagy osztatlan - képzésben, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítására az érintett személy kérelmére kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. 

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása iránti kérelmet pontosan kitöltve és aláírva  az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központjához kell benyújtani. 

 

Az árva megváltozott munkaképessége esetén

Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

Megváltozott munkaképesség címén akkor állapítható meg az árvaellátás, ha

- a szülő elhalálozása a gyermek 16. (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a 25.) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű személy volt,

- továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.

Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség tartamára jár.

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alkalmazása körében megváltozott munkaképességű az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.

 

Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

 

Közép- és felsőfokú továbbtanulás esetén az árvaellátás folyósításához az árvaellátás iránti igény benyújtása mellett  (ezt lásd később) különböző igazolások benyújtása is szükséges.

 

Iskolalátogatási igazolás (a szülő, a gyám vagy a nagykorú árva, és emellett a tanintézmény tölti ki):

https://www.onyf.hu/m/2016/tovabbinyomtatvanyok/1019-016rvaiskolaiigazols.pdf

Külföldi iskolalátogatási igazolás (a külföldi tanintézmény tölti ki):

https://www.onyf.hu/m/2015/1020-001-2%20Iskoltogatsi%20igazols%20_magyar-angol_.pdf

Az árvaellátás méltányosságból történő továbbfolyósításához szükséges kérelem felsőfokú tanulmányok folytatása esetén:

https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K29.pdf?rnd=0.37246166029945016

A felsőoktatási intézmény által kitöltendő tanulmányi igazolás az árvaellátás méltányosságból történő továbbfolyósításához:

https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/B07.pdf?rnd=0.6956955490168184

 

Magyarországon tanuló árva esetén a köznevelési információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője

- a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére,

-   a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését hivatalból igazolja.

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (4) bekezdése alapján a külföldön tanuló árvának az oktatási intézmény által kiállított igazolással (középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente) a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolni a tanulmányok folytatását.

Ha a külföldi oktatási intézmény ehhez hozzájárul,  célszerű a középiskolai tanulói vagy a felsőoktatási hallgatói jogviszony a fent említett külföldi iskolalátogatási igazolás nyomtatvány kitöltésével igazolni. Ha a külföldi oktatási intézmény a szükséges adatokat feltüntetve saját igazolólapot ad ki, természetesen az is elfogadható lehet.

Az igazolás, illetve a kitöltött nyomtatvány csak abban az esetben fogadható el, ha az keltezéssel, aláírással és az oktatási intézmény bélyegzőlenyomatával ellátott.

Iskolai tanulmányok címén megállapított árvaellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az árvaellátásra jogosultat középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente tanulmányai igazolására hívja fel. Amennyiben a kiküldött iskolai igazolást a jogosult nem küldi vissza, az ellátás folyósítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kibocsátott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 75/C. §-a alapján felfüggeszti. 

 

Az árvaellátás iránti igény benyújtása

 

A hozzátartozói nyugellátás - így az árvaellátás - iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek és mindig kérelemre (igénybejelentésre) indulnak, egyetlen kivétellel:

Ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét a jogszerzőre meghatározott szolgálati idő hiányában utasítják el, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást indít.

Hozzátartozói nyugellátást írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell igényelni.

A hozzátartozói nyugdíj megállapítása iránti igényt – ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el – az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell előterjeszteni. Ha a jogszerző már nyugellátásban részesült, a kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál kell benyújtani.

Az árvaellátás iránti igény űrlapja:

https://www.onyf.hu/m/2014/Nemzeti/hozzatartozoi/K11.pdf

 

Az árvaellátás iránti igény bejelentéséhez a következő iratokat kell csatolni:

1. az elhunyt jogszerző halotti anyakönyvi kivonata vagy az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági végzés,

2. az igénylő születési anyakönyvi kivonata vagy az örökbefogadást engedélyező határozat a hozzátartozói viszony igazolására,

3. az árva legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hat hónapon belül hozott határozat, ennek hiányában az árva egészségi állapotával összefüggő iratok, ha az árva az árvaellátás meghosszabbítását arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű,

4. 16 év feletti árva esetén a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolás,

5. az elhunyt jogszerzőre vonatkozóan a következő iratok - ideértve a szolgálati időként elismerhető, 1997. december 31-ét követő felsőoktatási tanulmányi idő igazolását is -, ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járadékban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesült:

5.1. az igénylő birtokában lévő iratok olyan szolgálati idők igazolására, amelyek a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepelnek, így különösen

5.1.1. főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el, a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására,

5.1.2. katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás a sor-, tartalékos vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására,

5.1.3. a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő igazolására,

5.1.4. ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,

5.1.5. bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-jövedelem igazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,

5.1.6. mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv, a 1998. január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,

5.1.7. egyházi igazolás az egyházi szolgálati viszonyban szerzett szolgálati idő igazolására,

5.1.8. kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására.

5.1.9. munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés az egyéb, a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szereplő egyéb szolgálati idők igazolására,

5.2. az 1988. január 1-jét megelőző időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az ezt követő időszakra az ügyfél nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék-köteles keresettel, jövedelemmel,

5.3. az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,

5.4. a megyei és fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének vagy a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak az igazolása a táppénz vagy egyéb egészségbiztosítási pénzellátás folyósításának időtartamáról, 1997. december 31-ét megelőző időtartamra csak abban az esetben, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel.

Ha az elhunyt jogszerzővel lezajlott korábban nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetés vagy kapott a szolgálati idejéről hatósági bizonyítványt, akkor az ezen 5. pontban foglalt okiratokat csak arra az időszakra vonatkozóan kell becsatolni az árvaellátás iránti igény bejelentéséhez, amelyeket a hatósági adategyeztetés nem érintett.

 

Bejelentési kötelezettségek árvaellátás esetén

 

Az árvaellátásra jogosult személy, illetőleg szülője, gyámja, gondnoka a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak 15 napon belül köteles bejelenteni, ha

- az árva elkerült a gyám/gondnok háztartásából,

- az árva lakcíme megváltozott,

- az árva a tanulmányait külföldön folytatja,

- az árva a tanulmányait magántanulóként folytatja,

- az árva a tanulmányait megszakította, vagy nem nappali oktatási formában folytatja,

- az árva tanulói/hallgatói jogviszonya szünetel,

- az árvaellátásra jogosultnak egyéb ellátást (rokkantsági járadék, rokkantsági ellátás, más jogszerző jogán árvaellátás, stb.) állapítanak meg,

- egyéb olyan körülmény következik be, mely az árvaellátásra jogosultságot befolyásolja. 

 

Jogszabályi rendelkezések

 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)

 

4.§ (1) E törvény alkalmazásában

k) megváltozott munkaképességű: az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.

44. § (1) Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.

44/A. § Az, aki hozzátartozója halálát - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékosan okozta, hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásra nem jogosult.

44/B. § Hozzátartozói nyugellátásra jogosult, akinek elhunyt házastársa, szülője, gyermeke mezőgazdasági szövetkezeti járadékhoz, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékhoz, illetve mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékához szükséges szolgálati időt megszerezte, illetve mezőgazdasági szövetkezeti járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékosaként halt meg. Hozzátartozói nyugellátással kapcsolatos egyéb rendelkezések az előzőekben felsorolt jogosultak esetében megegyezik a jelen törvényben az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj cím paragrafusaiban szereplő, az öregségi nyugdíjasok hozzátartozói nyugellátása esetében meghatározott rendelkezésekkel.

44/C. § (1) Ha az igénylőnek az elhunyt házastársa, élettársa, szülője, gyermeke (a továbbiakban: a jogszerző) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget az Mpt. 123. § (2) bekezdés szerinti saját döntése, illetőleg a jogszerzőnek a felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozónak az Mpt. 29. § (9) bekezdés b) pontja szerinti döntése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 20. és 21. § alapulvételével kell meghatározni. (Vagyis úgy, mintha az elhunyt soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja.)

(2) Ha a jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összegét saját döntése, illetőleg ennek hiányában a jogszerző felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozó döntése [Mpt. 29. § (9) bekezdés b) pontja] alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 21/A. § alapján kell meghatározni. (A 21/A.§ a következő: (1) Ha a biztosított, volt biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a 20. és 21. § alapján kiszámított nyugdíjösszeget meg kell szorozni az 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal. (2) Ha a magánnyugdíjpénztár a tag egyéni számláján lévő - törvényben meghatározott esetben csökkentett - összeget a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Mpt.) foglaltak szerint az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére utalja át, az öregségi nyugdíj összegét a 20. és 21. §-ban foglaltak szerint, a megállapítás kezdő időpontjára visszamenőlegesen módosítani kell.)

(3) Ha a jogszerző vagy annak halála esetén a hozzátartozója az egyéni számlán levő összegnek a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalását kérte, és az igény érvényesítésekor ez a tény bizonyított, a hozzátartozói nyugellátást a 20. és 21. § megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. (Vagyis úgy, mintha az elhunyt soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja.)

44/D. § (1) Ha az elhunyt jogszerző

a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és szolgálati ideje nem éri el a huszonöt évet,

a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a 2. mellékletben foglaltak helyett - a 61. § szerinti kivétellel - kormányrendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani azzal, hogy a kormányrendeletben a havi átlagkeresetnek az egyes szolgálati évekhez meghatározott százalékos mértékei nem lehetnek alacsonyabbak az azonos szolgálati évekhez a 2. mellékletben meghatározott százalékos mértékeknél.

(2) A hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg nem lehet kisebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. Ha a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg alapját képező átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a hozzátartozói nyugellátás kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő a 39. § szerinti arányos elismerés miatt nem éri el a jogosultsághoz előírt szolgálati időt.

44/E. § (1) Aki egyidejűleg több hozzátartozói nyugellátásra jogosult, választhat az őt megillető hozzátartozói nyugellátások közül.

(2) A jogosult által nem választott hozzátartozói nyugellátás folyósítását szüneteltetni kell.

44/F. § Ha a hozzátartozói nyugdíj iránti kérelem benyújtásakor a jogszerző halálát bizonyító anyakönyvi kivonat nem áll rendelkezésre, de az ellátást igénylő hozzátartozó igazolja, hogy bíróságnál kezdeményezte az eltűntnek vagy holtnak nyilvánítást, az eljárást fel kell függeszteni. Ha az ellátást igénylő hozzátartozó az eltűntnek vagy holtnak nyilvánító bírósági határozatot a jogerőre emelkedést követő hat hónapon belül benyújtja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a hozzátartozói nyugellátást az eredeti igénybejelentés napjától kezdődően, az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell megállapítani.

54. § (1) Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is -, akinek szülője megfelel a 46. §-ban az elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek.

(2) Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.

(3) Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

55. § (1) Az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban az 54. §-ban említett személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

(2) Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

(3) Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki

a) betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,

b) huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

(4) Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését - a tanuló, hallgató nevének, társadalombiztosítási azonosító jelének és a szünetelés, megszűnés időpontjának közlésével - hivatalból igazolja. Külföldön tanuló árvának a tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolnia.

(5) Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya, illetőleg a felsőoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói jogviszonya a tanuló, illetőleg hallgató betegsége vagy szülése miatt szünetel.

56. § (1) Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek,

a) akinek mindkét szülője elhunyt,

b) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

(3) Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

 

A Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet

 

64. § (1) A Tny. 54. §-ának (3) bekezdésében meghatározott gyermekek árvaellátásának folyósítása - az erről szóló elsőfokú határozat közlését követő hónap első napjától - szünetel, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik.

(2) A 16., illetőleg a 25. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált gyermek a Tny. 55. § (1) bekezdése rendelkezésének alkalmazásával arra az időszakra, amikor megváltozott munkaképességűnek minősül, akkor jogosult az árvaellátásra, ha a szülő halála a gyermek említett életkora betöltése előtt következik be.

(4) A felsőfokú tanulmányok befejezésének időpontját a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni.

64/A. § Ha az árvaellátásra jogosultság megszűnik, de a Tny. 55. §-ában meghatározott jogosultsági feltételek ismét bekövetkeznek, az árvaellátást a megszüntetést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell újból megállapítani.

64/B. § 

(2) A Tny. 56. § (2) bekezdésének b) pontja alapján megállapított hatvanszázalékos mértékű árvaellátást, ha az életben lévő szülő már nem minősül megváltozott munkaképességűnek, a folyósító szervnek a változás (megszűnés) időpontját követő hónap első napjától kezdődően kell - a Tny. 56. § (1) bekezdésének alkalmazásával - harmincszázalékos mértékű árvaellátásra módosítani (csökkenteni).

(3) Ha a Tny. 56. § (2) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti feltételek valamelyike a harminc százalékos mértékű árvaellátás megállapítását követően, de még az egyéb jogosultsági feltételek fennállása alatt következik be, az ellátást a változás időpontját követő hónap első napjától kezdődően - a Tny. 56. § (2) bekezdés alkalmazásával - hatvan százalékos mértékűre kell módosítani (emelni).

(4) A Tny. 56. §-a (1) bekezdésének alkalmazása során az árvaellátás összegét - ha azt a jogszerző elhalálozásának naptári évét követő időponttól állapítják meg - az elhunyt jogszerző olyan összegű saját jogú nyugdíjából kell meghatározni (megállapítani), amely a jogszerzőnek az árvaellátás megállapítása időpontját megelőző naptári év december 31-én járt volna azzal, hogy az árvaellátáshoz az emelés már a megállapítás kezdő időpontjának naptári évére is jár.

(5) Az 1998. január 1-je előtt megállapított és a megszüntetett árvaellátásra való jogosultság Tny. 56. §-ának (2) bekezdése alapján történő újbóli megállapítása esetén az árvaellátás összegét a (4) bekezdés alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy az árvaellátás összege nem lehet kevesebb a megszüntetés időpontja szerinti - az 1998. január 1-je előtt hatályos rendelkezések figyelembevételével megállapított - árvaellátás időközi emelésekkel növelt összegénél.

64/C. § (1) A Tny. 44/B. §-a alapján - a Tny. 54-56. §-ának megfelelő alkalmazásával - jár az árvaellátás a mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi járadékos, vagy erre haláláig jogot szerzett személy árvájának is.

(2) Az árvaellátás összegének meghatározására a 63/B. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

64/D. § A 2007. december 31-ét követő, de 2018. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint.

64/E. § A nevelt gyermek részére 2001. január 1-je előtti időponttól megállapított árvaellátás összegébe a vér szerinti szülő által fizetett tartásdíjat továbbra is be kell számítani, és ha a fizetett tartásdíj eléri az árvaellátás összegét, az árvaellátás folyósítását szüneteltetni kell. A tartásdíj megfizetni elmulasztott összegének, továbbá a Tny. 2000. december 31-én hatályban volt 57. § (3) bekezdése szerinti különbözetnek a behajtásáról a nyugdíjfolyósító szervnek továbbra is intézkednie kell. A tartozás törlésére a 79. § (5) bekezdése alapján kerülhet sor.

(Az összefoglaló frissítésének időpontja: 2017. április 30.)

 

Iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a hozzátartozói nyugellátásokat - köztük az árvaellátást - érintő fejleményekről, és ezek alapján az Ön és szerettei jogairól, kötelezettségeiről, lehetőségeiről, az esetleges igényérvényesítés módjáról! 
K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...