NyugdíjGuru a médiában

A folyó finanszírozású nyugdíjrendszer 125 évvel ezelőtt megfogalmazott alapfeltevése az, hogy a sok aktív dolgozó keresetére sokáig kirótt járulékból fedezni lehet kisszámú idős ember rövid ideig tartó nyugdíját Tovább

Már a nők kedvezményes nyugdíja is idegen test az öregségi nyugdíj folyó finanszírozású rendszerében, hiszen még aktív korú hölgyeket átsorol a potenciális járulékfizetők köréből a biztos járadékosok körébe, vagyis azonnal csökkenti a bevételeket, miközben nagyon hosszú ideig növeli a kiadásokat. Ugyanez történne a férfiak esetében is. A nők kedvezményes nyugdíjában jelenleg 123 ezer nő részesül, akik nyugdíjára 2016-ban közel 196 milliárd forintot kell fordítani. Ha a férfiak esetében 40 évi munkaviszonyhoz kötnénk a nyugdíj igénylését, akkor már az esetleges induló évben az 1954-1961 között született évjáratok összesen 519 ezer férfi tagja között több, mint százezren lehetnének jogosultak erre. Mi történne ekkor? Százezer férfit kivonnánk az aktív korúak köréből és áthelyeznénk a nyugellátottak körébe. A bevételi oldal gyarapítása helyett a kiadási oldal növekedne. Ha a nők esetében a... Tovább

  A nemzedékek közötti állami közvetítésű jövedelemáramlásra épülő folyó finanszírozású (pay-as-you-go) rendszer addig működhet jól, amíg sok dolgozó fizet hosszú ideig nyugdíjjárulékot, amiből kevés nyugdíjas részére kell rövid ideig nyugdíjat fizetni. Ezekből a feltételekből ma egy sem teljesül Magyarországon, és a járulékfizetők száma folyamatosan csökken. Demográfiai okok miatt csak a következő tizenöt évben több mint 500 ezer fővel csökken a járulékfizetők száma. 2019-ig 2,1 millió ember éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt, míg csak 1,6 millió fiatal lép ugyanebben az időszakban a munkaerőpiacra. Persze lehet játszadozni azzal, hogy a nyugdíj mértékét a felnevelt gyerekek számához kötjük, de mire a koncepció hatása érződne, addigra a nyugdíjrendszer már régen a fejünkre omlott. A kivándorlás, a külföldi munkavállalás miatt a legvisszafogottabb becslések szerint további 500 ezer fővel... Tovább

nyugdijguru_farkasandras_0713.mp3 Tovább

A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer alapképlete mellbevágóan egyszerű: a bevételi oldalt a járulékfizetők száma és az általuk fizetett járulékok összegének szorzata adja, amelynek elvileg meg kell egyeznie a kiadási oldallal, amely természetesen a nyugdíjasok száma és a részükre juttatott ellátások összegének szorzata. Ideálisan akkor működhet egy ilyen rendszer, ha nagyon sok az aktív járulékfizető, akiknek viszonylag kevés járulékot kell fizetniük (így nem alakul ki fizetési ellenérdekeltség), s az így befolyt bevételt viszonylag kevés nyugdíjas között kell felosztani (mert a várható élettartam nem túl magas), akik így egyénenként magas ellátást kaphatnak, amíg csak - nem túl sokáig - élnek. Alig százhúsz évvel ezelőtt, ennek a Bismarck nevével fémjelzett megoldásnak az európai terjedése idején pont ilyen volt a helyzet. Azóta azonban a feje tetejére állt a világ - Magyarországon is. Látszólag nincs semmi... Tovább

Szíves figyelmükbe ajánlom a Világgazdaságban korábban megjelent cikkemet, amelyben a lehető legegyszerűbben fogalmaztam meg a nyugdíjrendszer kihívásait: a népesedési, a foglalkoztatási és a kivándorlási folyamatok okozta feszültségeket. Tovább

Mi az első reakciója egy fiatal vagy középkorú embernek, ha a leendő nyugdíja kerül valahogyan szóba? Ráérünk még erről beszélni, messze van még a nyugdíjkorhatár, lehet, hogy meg sem élem, egyébként is az életem mai gondjait kell megoldanom. Meglepő, hogy a legtöbb fiatal azzal söpri le a témát a saját napirendjéről, hogy úgysem lesz nyugdíja, így aztán nem is kell foglalkoznia a kérdéssel. Majd csak lesz valahogy, hiszen eddig is lett valahogy. Sajnos, ki kell ábrándítanom a halogatókat, a hárítókat, a szőnyeg alá söprőket és a jövő gondjai elől fejüket homokba dugókat. A kijózanító válasz igazságának belátásához csak néhány közismert tényt kell összefüggéseikben megnéznünk. Mindenekelőtt nem árt, ha tudjuk, hogy a mi leendő nyugdíjunk fedezetét nem a mi saját, mai járulékbefizetéseink teremtik meg (a magánnyugdíjpénztári rendszerben, béke poraira, így lett volna, legalábbis az onnan várt... Tovább

  A kivándorolni szándékozó magyarok aránya a mindenkor mért legmagasabb értéket érte el 2015. áprilisában a TÁRKI adatfelvétele szerint: minden tizedik magyar fontolgatja a végleges külföldre költözés lehetőségét. A hosszú távú (egy évnél hosszabb) külföldi munkavégzést tervezők aránya még magasabb, elérte a 13%-ot. Emellett a külföldre ingázással kacérkodók aránya 11%. Összességében a TÁRKI-terminológia szerinti "halmozott migrációs potenciál", vagyis a hosszabb vagy rövidebb ideig külföldön dolgozni és a véglegesen kivándorolni szándékozók aránya jelenleg 17%. Praktikusan minden hatodik magyar külföldön - főként Ausztriában, Németországban, Nagy-Britanniában, Írországban, kisebb részben az USÁ-ban, Kanadában, valamint a Benelux , a skandináv és a mediterrán európai országokban  - akarja keresni a boldogulását. Mélyen elgondolkodtató, hogy a 19-30 év közötti fiatalok fele, a 30-40 éves... Tovább

Miért számíthatnak a negyvenes-ötvenes éveikben járók jelentősen kevesebb nyugdíjra, mint a mai nyugdíjba vonulók? Miért lesz a huszas-harmincas éveikben járók nyugdíja a mai nyugdíjak felénél is sokkal kevesebb, mire betöltik a nyugdíjkorhatárukat? Tovább

A nyugdíjrendszerre ható nagy társadalmi folyamatok elemzése. Megjelent a Figyelőben. Tovább