Rokkantság, rehabilitáció, átmenet

K Küldés K Nyomtatás

Talán a legtöbb kérdést azzal kapcsolatban kapom kedves Olvasóimtól, hogy mi történik a korábban rokkantsági nyugdíjként, 2012 óta rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásként kapott járandóságukkal az esedékes, bár a komplex minősítést végző rehabilitációs hatóság késlekedése miatt hosszú ideje késő felülvizsgálatukat követően.

A választ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvénynek (Mmtv.) a 2011. december 31-én már rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülő személyekre vonatkozó rendelkezései rejtik, az alábbiakban ezeket ismertetem - a lehető legérthetőbben... :-)

 

Kiindulópont:

2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.

  

Mi történik azzal az érintett személlyel, akinek a rokkantsági nyugdíj iránti kérelme folyamatban volt 2011. december 31-én:

A 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a kérelmezőt tájékoztatta a jogszabályok megváltozásáról, és nyilatkoztatta arról, hogy az Mmtv. szerinti ellátások tekintetében a kérelmét fenntartja-e.

Ha nem tartotta fenn a kérelmét:

Annak a személynek, aki az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét nem tartotta fenn, a 2012. január 1-jét megelőzően igényelt ellátását - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - a 2011. december 31-éig terjedő időtartamra kellett csak megállapítani.

Ha fenntartotta a kérelmét és a komplex  minősítését 2011. december 31-éig elvégezték:

Ha kérelmező a kérelmét fenntartotta, és 2011. december 31-éig a komplex minősítést elvégezték, a jogosultsági feltételek fennállása esetén

a) a 2011. december 31-éig terjedő időszakra I., II., III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot kellett a részére megállapítani a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint,

b) 2012. január 1-jétől

ba) az I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban

részesülő személy részére az ellátást rokkantsági ellátásként kell folyósítani azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) pont szerint megállapított - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás havi összegével,

bb) a ba) alpont alá nem tartozó III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő személy részére rehabilitációs ellátásként kell folyósítani, azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) pont szerint megállapított - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás havi összegével.

A b) pont ba) alpontja alkalmazásában az minősült az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.

 

 

Aki 2011. december 31-én már rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült és 2011. december 31-éig a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte:

A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltő személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jétől a nyugdíjfolyósító szerv a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. december havi - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - összegével megegyező összegben öregségi nyugdíjként folyósítja tovább.

Ilyen esetben a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

 

Aki 2011. december 31-én már rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban vagy átmeneti járadékban részesült, de 2011. december 31-éig a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be:

Ilyen esetben az

a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban,

d) átmeneti járadékban

részesülő személy ellátását 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósítják tovább azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével. (A soron következő felülvizsgálat során elvégzendő komplex minősítés eredményeként megállapítható "új" ellátás összege ennél kisebb lehet állapotjavulás megállapítása esetén!)

Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget.

A b) és c) pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.

 Az így megállapított rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. (2014-ben a havi 152.250 Ft-ot, 2015-ben a havi 157.500 Ft-ot legalább három, egymást követő hónapon keresztül). E szabály alkalmazása során a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.

Az így megállapított rokkantsági ellátást a Tny. (a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény) nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

Ha a fenti a) és b) pontok szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte - kérelmére - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az így megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.

Vagyis az ilyen esetekben a rokkantsági ellátott választhat: a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésével kérheti, hogy a rokkantsági ellátást változatlan összegben, immár öregségi nyugdíjként (tehát felülvizsgálati kötelezettség nélkül, végleges jelleggel) folyósítsák tovább a részére. Ha azonban úgy ítéli meg, hogy az élete során megszerzett (legalább 20 év) szolgálati ideje és az 1988 óta szerzett összes nyugdíjalapot képező keresete alapján nagyobb öregségi nyugdíjra lehet jogosult, akkor érdemes kérnie az öregségi nyugdíj megállapítását ahelyett, hogy a rokkantsági ellátása továbbfolyósítását kérje.

 

Aki 2011. december 31-én már III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban részesült, de 2011. december 31-éig az 57. életévét még nem töltötte be (vagyis az az ellátott, aki nem tartozik a fenti kategóriák egyikébe sem):

A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő és 2011. december 31-éig az 57. életévüket be nem töltő személyek ellátását 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósítják azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével. (A soron következő felülvizsgálat során elvégzendő komplex minősítés eredményeként megállapítható "új" rehabilitációs ellátás várható összege ennél várhatóan kisebb lesz, hacsak nem következett be olyan állapotrosszabbodás, amely rokkantsági ellátás megállapítását teszi szükségessé!)

Az így megállapított rehabilitációs ellátásban részesülőnek

- nincs együttműködési kötelezettsége a rehabilitációs hatósággal (így természetesen meg sem szűnhet az ellátás az együttműködési kötelezettség nem teljesítése miatt),

- nincs 3 éves korlát a rehabilitációs ellátás tekintetében (vagyis az ellátás nem szűnik meg legfeljebb 3 év elteltével, hanem annak időpontjától függetlenül a következő felülvizsgálat tényleges elvégzéséig tart, amelyen sor kerül a komplex  minősítésre, és annak eredményétől függően állapítják meg az "új" ellátásra való jogosultságot vagy a jogosultság elvesztését),

- nem kell szüneteltetni a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a heti munkaideje a 20 órát meghaladja, és akkor sem, ha keresőképtelen, ehelyett az ellátott (a felülvizsgálatát követően hozott és a már "új" rehabilitációs ellátásáról szóló döntést követő harmadik hónap első napjáig) keresőtevékenységet a Tny., illetve az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhet (ezeket külön mellékletben ismertetem az összefoglalóm végén),

- viszont a rehabilitációs szolgáltatások keretében nem kell biztosítani sem a megváltozott munkaképességű személy megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést,

- továbbá nem kell alkalmazni a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összegének megállapítására vonatkozó általános rendelkezéseket, viszont ilyen esetben a rehabilitációs ellátás összegét sem emelik a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint.

Az ilyen érintett személyeket a nyugdíjfolyósító szerv 2012. január 31-éig tájékoztatta arról, hogy

a) az ellátás rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra,

b) rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosult,

c) amennyiben keresőtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képes, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérheti a komplex minősítés elvégzését,

d) a c) pont szerinti jognyilatkozat elmulasztása azzal jár(t), hogy a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával megszüntetik. A 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.

 

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzését kérő személyeket a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás megállapítása céljából felülvizsgálja. A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:

a) az életkor,

b) a keresőtevékenység, és

c) az egészségkárosodás mértéke,

azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál. (Ma már tudjuk, hogy ezt a határidőt több, mint százezer érintett személy esetében nem sikerült tartani, ők még ma is várnak a felülvizsgálatra.)

 

A felülvizsgálatot követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén az új rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama (legfeljebb 3 év) ezzel a nappal kezdődik.

Nagyon fontos és kedvező rendelkezés viszont, hogy a jogosultsági feltételek közül nem kell vizsgálni az előzetesen biztosításban töltött időt.

 

 

 

A felülvizsgálatot követő ellátás

A fentiek szerint felülvizsgálaton kell részt vennie annak,

aki 2011. december 31-én már rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban vagy átmeneti járadékban részesült, de 2011. december 31-éig a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és jelenleg a fentebb ismertetett szabályok szerint rokkantsági ellátásban részesül, továbbá annak,

aki 2011. december 31-én már III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban részesült, de 2011. december 31-éig az 57. életévét még nem töltötte be, és jelenleg a fentebb ismertetett szabályok szerint rehabilitációs ellátásban részesül.

Ha e személy a felülvizsgálatát követően rokkantsági ellátásra lesz jogosult, az ellátás összegét az általános szabályok (az Mmtv. 12. § (1) bekezdésében foglaltak) szerint kell megállapítani azzal, hogy az összeg - az állapotjavulás kivételével - nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél.

Ezek az általános szabályok a következők:

Annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek:

-           egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a (2012-ben érvényes) minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft)

-          annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel  és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a (2012-ben érvényes) minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)

-           annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a (2012-ben érvényes) minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)

-           annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória) a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a (2012-ben érvényes) minimálbér 55 százaléka (51.150,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft).

Az így megállapított ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

A rokkantsági ellátás összegét tehát a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága, az egészségi állapotának százalékos mértéke és a havi átlagjövedelme határozza meg.

Az érintett személyi kör esetén havi átlagjövedelemként a 2011. december 31-én

a) rendszeres szociális járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 250 százalékát,

b) átmeneti járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 200 százalékát,

c) III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 165 százalékát,

d) II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 155 százalékát,

e) I. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 145 százalékát

kell figyelembe venni.

 

Ez jelentősen eltér az új kérelmezők esetén alkalmazandó szabályoktól, amelyek szerint az új ellátás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján számítják ki.

Ha az érintett személy a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel, akkor azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.

Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, akkor az ellátást a 2012-ben érvényes minimálbér összege (93.000 Ft) alapján állapítják meg.

Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.)

 

Ha az érintett személy a felülvizsgálatát követően rehabilitációs ellátásra jogosult,

az ellátás összege megegyezik

- a közfoglalkoztatási bér (2014-ben 77.300 Ft, 2015-ben 79.155 Ft) 40 százalékával (ez jelenleg 31.662 Ft), ha a jogosult foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható,

- a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával (ez jelenleg 63.324 Ft) , ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

Az így megállapított ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

 

 

A 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy ellátása

 

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személynek - felülvizsgálat elvégzése nélkül - az ellátás hatósági döntésben megállapított időtartamáig a rehabilitációs járadékot továbbfolyósítja.

Az ellátást meghosszabbítani nem lehet. (Tehát kifutó ellátásról van szó, ilyen járadékot újonnan már nem lehet megállapítani.)

A rehabilitációs járadékban részesülő személynek együtt kell működnie a rehabilitációs hatósággal.

Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni.

Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátása került megállapításra, a rehabilitációs hatóság az ellátás összegét, ha az számára kedvezőbb volt, a fentiek figyelembevételével 2014. május 31-éig - 2014. január 1-jére visszamenő hatállyal - hivatalból módosította.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai alatt a rehabilitációs járadékot is érteni kell a törvények alkalmazása során.

 

Végül néhány érintett személyi kör, akik ellátása érdemben nem változott:

A 2011. december 31-én bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülő személy 2012. január 1-jétől az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet alapján bányászok egészségkárosodási járadékára jogosult.

A 2011. december 31-én mezőgazdasági szövetkezeti tag munkaképtelenségi, növelt összegű munkaképtelenségi járadékában, munkaképtelenség címén megállapított özvegyi, növelt összegű özvegyi járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személy a továbbiakban is jogosult az ellátásra.

 

Kérem, osszák meg minél több barátjukkal és ismerősükkel a NyugdíjGuru posztjait, hiszen mindannyiunk családjában élhetnek érintett személyek.

És ne felejtsék el lájkolni sem a NyugdíjGuru oldalt, ha hasznosnak találják...

Tisztelettel üdvözlöm Önöket,

Dr.Farkas András

www.facebook.com/nyugdijguru

 

Melléklet az áthúzódó ellátások melletti munkavégzési szabályokról

összefoglaló azon 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásban részesülő és felülvizsgálaton még részt nem vett személyek rehabilitációs ellátás melletti átmeneti munkavégzési szabályairól, akik 2011. december 31-én már III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban részesültek, de 2011. december 31-éig az 57. életévüket még nem töltötték be

E személyi körre a 2011. december 31-én hatályos szabályokat kell a munkavégzés tekintetében alkalmazni (a felülvizsgálatuk alapján a további ellátásukról szóló döntést követő második hónap utolsó napjáig).

Ezek a szabályok a következők:

a) azokra vonatkozóan, akik a Tny. akkori szabályai szerint 2011. december 31-én már III. csoportos rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek:

Ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és keresőtevékenységet folytató rehabilitációs ellátott hat egymást követő hónapra vonatkozó (bruttó) keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

a) a rehabilitációs ellátás (azaz a volt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj) összegének kétszeresét és

b) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét,

akkor a rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni.

Vagyis ahhoz, hogy a rehabilitációs ellátását e személyi körből elveszítse valaki, egyidejűleg kell mindkét feltételnek teljesülnie: a bruttó jövedelem hathavi átlagának meg kell haladnia az érintett személy rehabilitációs ellátása összegének kétszeresét ÉS a mindenkori minimálbér összegét, ami idén 105.000 Ft. (Ha pl. a hathavi átlag meghaladja a rehab ellátás kétszeresét, de kisebb, mint 105.000 Ft, akkor nem szűnik meg az ellátás.)

Ha a keresőtevékenység nem tart hat hónapig, akkor sem szűnik meg az ellátás.

b) azokra vonatkozóan, akik 2011. december 31-éig rendszeres szociális járadékban részesültek, 2012. január 1-jétől pedig rehabilitációs ellátást kapnak, nem a Tny., hanem az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a munkavégzés tekintetében.

Eszerint ha az ilyen rehabilitációs ellátott hathavi jövedelmének az átlaga meghaladja a minimálbér 80%-át (2014-ben a 81.200 Ft-ot, 2015-ben a 84.000 Ft-ot), akkor kell megszüntetni a rehabilitációs ellátást.

 

A rehabilitációs járadékos munkavégzésére vonatkozó szabályok:

Ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és keresőtevékenységet folytató rehabilitációs járadékos (bruttó) keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

a) a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és

b) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét (tavaly a 101.500 Ft-ot, idén a 105.000 Ft-ot)

- 3 egymást követő hónapra vonatkozóan, akkor a rehabilitációs járadék összege ötven százalékkal csökken,

- 6 egymást követő hónapra vonatkozóan, akkor a rehabilitációs járadékot megszüntetik ( és az ellátás  feléledésére nincs mód).                                                                        

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...