Kivételes nyugdíjemelés, egyszeri segély 2015-ben

K Küldés K Nyomtatás

Kivételes nyugellátás-emelés

Aki kérheti a kivételes nyugellátás-emelést:

Kivételes nyugellátás-emelés állapítható meg:

- a kivételes öregségi nyugdíjban részesülő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy,

- a kivételes özvegyi nyugdíjban részesülő megváltozott munkaképességű özvegy ,

- a kivételes árvaellátásban részesülő árva,

- a rehabilitációs járadékban részesülő személy (figyelem! ez nem a rehabilitációs ellátás! rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy nem kérhet kivételes nyugellátás-emelést!)

- az elhunyt házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy részére,

ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás - ide nem értve az időskorúak járadékát - együttes havi összege nem haladja meg a 70.000 forintot. Ez az összeghatár módosulna a kormányrendelet tervezett módosítása alapján 2015. január 1-jétől 75.000 forintra.

(A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni, amennyiben az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.)

Rendszeres pénzellátás a következő: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás (ez legfőképpen az álláskeresési járadék), az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.

Aki tehát ilyen ellátásban részesül (kivéve az időskorúak járadékát), annak összegét hozzá kell adni a részére folyósított nyugellátáshoz vagy rehabilitációs járadékhoz, és ha a kettő összege meghaladja a 70 ezer Ft-ot - a tervezett módosítás szerint 2015. január 1-jétől a 75.000 forintot - , akkor nem kérheti a kivételes nyugellátás-emelést.

 

Nem kérhet kivételes nyugellátás emelést az sem, aki esetében

- a nyugellátás megállapításától, továbbá

- a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől

számított 3 év még nem telt el.

 

A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni

a) férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt, vagy

b) a 70 éven felüli személyt, illetőleg

c) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.

 

Az ONYF főigazgatója rendkívül indokolt esetben a törvényben és a végrehajtási kormányrendeletben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 80 000 forintot.

 

 

A kivételes nyugellátás-emelés  engedélyezhető összege:

A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (idén: 28.500,-Ft) huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál (vagyis az engedélyezhető összeg havi 2.850,-Ft és 7.125,-Ft közé eshet 2014-ben).

 

Jogorvoslat:

A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

 

Egyéb szabályok:

Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás összegét növeli, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá.

A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.

 

Egyszeri segély

Aki kérheti az egyszeri segélyt:

Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg

- a 70.000 forintot - 2015. január 1-jétől tervezett módosítás szerint: 75.000 forintot -, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,

- a 80.000 forintot, ha egyedül él (az eddigi hírek szerint nem egyértelmű, hogy e tervezett módosítás megemelné-e ezt az összeghatárt is ötezer forinttal, ezért inkább a 80 ezres határral kalkuláljanak az érdeklődő Olvasók).

Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.

 

Az egyszeri segély megállapítható összege:

Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg.

Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének másfélszeresét (azaz a 42.750,- forintot).

Az ONYF főigazgatója rendkívül indokolt esetben a meghatározott jogszabályi feltételek hiányában is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott - az évközi emelésekkel növelt - legkisebb összegének háromszorosát (idén a 85.500,- forintot).

Jogorvoslat:

A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

 

A kérelem benyújtása

 

Kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.

Az ONYF kiemeli különösen a kérelmező egészségi állapotáról, közeli hozzátartozói egészségi állapotáról, gyógyszerköltségéről, közüzemi díj elmaradásáról szóló és hasonló igazolások csatolásának célszerűségét.

 

 

A kérelem a KÉRELEM-ADATLAP című nyomtatványokon nyújtható be, letölthetők (illetve elektronikusan is benyújthatók) az ONYF Nyomtatványtárából.

A nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez a K16 űrlapot,

- az egyszeri segély igényléséhez a K17 űrlapot

kell kitölteni, aláírni és benyújtani.

  

Kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem

A nyugellátás méltányossági alapon történő emelése iránti kérelem az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz,

hozzátartozói nyugellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz,

egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz nyújtható be.

 

Egyszeri segély iránti kérelem

Az egyszeri segély iránti kérelem az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz,

vagy a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz,

vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtható be.

 

Őszintén remélem, hogy ezzel az összefoglalóval is segíthettem a nehéz helyzetbe került idős emberek tájékozódását az állami nyugdíjrendszer által biztosított méltányossági lehetőségeikről. Kérem, osszák meg minél több barátjukkal és ismerősükkel ezt az összefoglalót, hiszen mindannyiunk környezetében élhetnek rászorulók, akik számára létfontosságúak lehetnek ezek az információk.

És persze lájkolják minél többen a NyugdíjGuru oldalt, hogy növeljük a nyugdíjasok és leendő nyugdíjasok érdekeinek védelmében alkalmazandó közösségi lobbierőnket :-)

Tisztelettel üdvözlöm Önöket,

Dr.Farkas András

NyugdíjGuru

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...