Nyugdíj

HÁROM különböző szakaszt kell megkülönböztetni az özvegyi nyugdíj kapcsán.   ELSŐ szakasz: ideiglenes özvegyi nyugdíj   MÁSODIK szakasz: az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "rendes" özvegyi nyugdíj   HARMADIK szakasz: a "rendes" özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő "megint rendes" özvegyi nyugdíj   A sok-sok kérdés nyilván amiatt merül fel az özvegyekben, hogy az elhunyt jogszerzése alapján járó mindhárom özvegyi ellátás neve ugyanaz, miközben a feltételekben ég és föld a különbség.   (1) ELSŐ SZAKASZ: az ideiglenes özvegyi nyugdíj   Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhunyt halálának időpontjától számított legalább egy évig folyósítható.   Ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult   - másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár (ha ez későbbi időpont, mint az elhunyt... Tovább

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy az özvegyi nyugdíjnak két alapfeltétele van: 1) Az elhunytnak megfelelő szolgálati időt kellett szereznie, amelynek alapján részére megállapítható volt a) olyan saját jogú öregségi nyugellátás, amely a halála pillanatában megillette (ha már nyugdíjas volt), vagy b) megállapítható lett volna olyan öregségi nyugdíj, amely a halála pillanatában megillette volna (ha még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárát). 2) Az özvegy szempontjából is teljesülnie kell egy sor feltételnek ahhoz, hogy jogosult legyen benyújtani az özvegyi nyugdíj iránti kérelmét.     Nézzük először az elhunyt szemponjából a kérdést.   Az elhunyt szempontjából a törvény azt a feltételt írja elő, hogy a halála pillanatában - ha akkor még nem részesült saját jogú nyugellátásban - rendelkezzen az ő saját nyugdíjjogosultságához szükséges szolgálati idővel. Az öregségi teljes nyugdíjhoz minimum... Tovább

Baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében 13 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illetik meg. (A vonatkozó rendelkezéseket a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet hatályos szövege tartalmazza.)   A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset (foglalkozási betegség) okozta egészségkárosodás fokától függően az alábbiak szerint alakul: 1.   fokozatban: 14-20 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset   8 %-a, 2.   fokozatban: 21-28 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 10 %-a, 3.   fokozatban: 29-39 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 15 %-a, 4.   fokozatban: 39 %-ot meghaladó egészségkárosodásnál... Tovább

GR farkasandrás_0715_0729.mp3 Tovább

Európa Őszül.pdf Tovább

  Az aktív korúak ellátásáról   A települési önkormányzat jegyzője kérelem alapján állapíthatja meg, hogy a kérelmező jogosult-e az aktív korúak ellátására, ami vagy rendszeres szociális segély, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatás lehet.   (1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás   Az az aktív korú személy, - aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket (vagyis legalább 50%-ban egészségkárosodott személy) vagy - akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, vagy - akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát... Tovább

  A szociális segélyrendszer szolgáltatásainak igénybe vétele helyett (mert ez csak végső menedék lehet, ha már valóban nincs más esély) minden kedves megváltozott munkaképességű Olvasómnak, aki képesnek érzi magát arra, hogy dolgozzon, azt javaslom, próbáljon munkát keresni a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által nyújtott európai uniós támogatások segítségével. Aki megváltozott munkaképessége ellenére nem részesül rehabiliátációs ellátásban, az kérjen hatósági bizonyítványt a megváltozott munkaképességének hatósági igazolására, majd ennek felhasználásával járjon el a munkahelykeresés során.   I. Első lépés: Hatósági bizonyítvány kérése (aki nem részesül rehabilitációs ellátásban, noha megváltozott a munkaképessége és rehabilitálható lenne) Az ügyfél kérelmére a megváltozott munkaképesség fennállásának hatósági igazolása céljából hatósági bizonyítvány... Tovább

  A nyugdíjkorhatár Miután a nyugdíjkorhatár az 1952-esek esetében nem egész év, hanem a 62 év után még egy fél évet is várniuk kell, ezért a nyugdíjba vonulásuk lehetséges időpontja is két naptári évre esik. Az 1952. első félévében (1952. január 1. és július 1. között) születettek esetében az öregségi nyugdíjra való jogosultságot 2014. július 3. és december 31. között szerzik meg. Az 1952. második félévében (1952. július 2. és december 31. között) születettek esetében az öregségi nyugdíjra való jogosultságot 2015. január 1. és július 2. között szerzik meg.   A nyugdíjhoz szükséges előfeltételek összefoglalása:   Mielőtt az öregségi teljes nyugdíj összegének meghatározására sor kerülhetne, a nyugdíjigénylőnek teljesítenie kell az öregségi nyugdíjra való jogosultság törvényi előfeltételeit, amelyek a következők:   (1) a nyugdíjigénylő a születési évének megfelelő... Tovább

Az 1997. december 31-ét követő felsőfokú tanulmányok ideje nem szolgálati idő az öregségi nyugdíj szempontjából, bármennyire is tiltakozik az igazságérzetünk e megkülönböztetés ellen. Mit lehet tenni ez ellen egy mai egyetemistának, főiskolásnak? Tovább

Kivételes méltányosságból háromféle ellátás kérelmezhető: a) kivételes nyugellátás, b) kivételes nyugellátás-emelés, c) egyszeri segély.   I. Kivételes nyugellátás   Előfeltétel: Kivételes nyugellátás megállapításának engedélyezésére csak a törvényes ellátásra való jogosultság iránti igény jogerős elutasítását követően van lehetőség.   Aki kérheti a kivételes nyugellátást: Kivételes nyugellátás kizárólag a következő személyek kérelme esetén engedélyezhető: - Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy (aki egyébként nem jogosult öregségi nyugdíjra, mert nem szerezte meg az ehhez szükséges minimális szolgálati időt: legalább 20 évet a teljes nyugdíjhoz vagy legalább 15 évet a rész-nyugdíjhoz). Az ilyen személy kivételes öregségi nyugdíj iránti kérelmet terjeszthet elő. - A megváltozott munkaképességű özvegy (aki egyébként nem jogosult özvegyi nyugdíjra). Az ilyen özvegy... Tovább