Nyugdíj

Az 1997. december 31-ét követően szerzett szolgálati időre vonatkozó szabályokat a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) IV. fejezete 37. - 43/A. §-ai, míg a jogosultság előfeltételeit (különösen azt, hogy ki minősül társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak) a TB ellátásaira jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) 5. - 13. §-ai tartalmazzák. Szolgálati idő az az időszak, amely alatt a nyugdíjigénylő a) biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt) és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, vagy b) a törvény szolgálati időként ismeri el az adott időszakot, noha járulékfizetés nem történt (pl. ilyen a táppénz folyósításának időszaka), illetve c) szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot. A következőkben a törvényi rendelkezéseket idézve végigveszem a szolgálati idő kategóriáit, s... Tovább

Az utóbbi néhány napban több (még) hivatalban lévő polgármester úr és úrhölgy is érdeklődött nálam annak kapcsán, hogy megbízatásuk esetleges megszűnése következtében ők még jogosultak lesznek-e a polgármesterek közszolgálati járadékára vagy részükre is megszűnik e járadékra való jogosultság, ha nem választják újra őket. A kérdés egy október 12-én hatályba lépő rendelkezés miatt merül fel. Aznap - tehát az önkormányzati választás napján - lép hatályba ugyanis a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 158. §-a, amelynek a) pontja attól a naptól, azaz a 2014. évi önkormányzati választás napjától hatályon kívül helyezi a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényt (a szépnevű Pttv.-t). E hatályon kívül helyezés miatt a 2014. október 12. napját követően keletkező... Tovább

A korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló összefoglalóm első részében az átfogó képet vázoltam, itt a második részben a legfontosabb részletszabályokat foglalom össze   Alaptörvényi háttér   Magyarország Alaptörvénye szellemében a nyugellátáshoz való jog csak az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltött és a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Természetesen törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg (ilyen ellátás ma kizárólag a nők kedvezményes öregségi nyugdíja lehet). Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően nyugellátás (a nők kedvezményes nyugdíját kivéve) nem folyósítható.   Így a korábban meghatározott korhatár előtti nyugellátások szociális ellátássá alakultak, egyes esetekben összegük az szja mértékével csökkent. Erre a változásra vonatkoznak a korhatár előtti öregségi... Tovább

A korhatár előtti ellátásokról és a szolgálati járandóságról szóló legfőbb szabályok összefoglalását tartalmazza kétrészes sorozatom első része. Magyarország Alaptörvénye szellemében a nyugellátáshoz való jog csak az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltött és a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Természetesen törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg (ilyen ellátás ma kizárólag a nők kedvezményes öregségi nyugdíja lehet). Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően nyugellátás (a nők kedvezményes nyugdíját kivéve) nem folyósítható. Így a korábban meghatározott korhatár előtti nyugellátások szociális ellátássá alakultak, egyes esetekben összegük az szja mértékével csökkent. Erre a változásra vonatkoznak a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a... Tovább

A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal működése befejezésével egyidejűleg, öt évvel ezelőtt négyszáz oldalas tanulmánykötetet adott ki a nyugdíjrendszer reformjának lehetséges irányairól. Ez a tudományos igénnyel megírt és átfogó hatástanulmányokkal alátámasztott kötet a politikai nyilvánosság szempontjából mintha meg sem született volna. A Népesedési Kerekasztal idén májusban nyilvánosságra hozott ad-hoc javaslata viszont nagyobb nyilvánosságot kapott, mint egy jegesvödrös kihívás... Nehéz persze megjósolni, mitől lesz ragadós egy mém, mégis ijesztő látni, hogy egy elnagyolt ötlet ekkora hullámokat kelthet a köztudatban. A javaslat szerint azoknak, akik legalább két gyereket felneveltek - feltéve, hogy e gyerekek legalább középszintű iskolai végzettséget szereztek (vagyis nem a mélyszegénységben élő és a halmozottan hátrányos helyzetű kisebbségi családokból származnak) -, magasabb nyugdíjat kell kapniuk,... Tovább

(1) A szolgálati idő arányosításának szabályozása A rendszer kedvez a részmunkaidőben dolgozó nők számára a szolgálati idő arányosításának szabályozása terén: 2004. január 1-jétől a szolgálati idő arányosítását csak a nyugdíj összegének kiszámításánál kell alkalmazni, a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál már nem. Ez különösen a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére kedvező, ugyanis nyugdíjjogosultság szerezhető legalább 15 évi biztosítási jogviszonnyal akkor is, ha akár az egész időszakban csak részmunkaidőben dolgozott az érintett és a minimálbérnél kisebb összeget keresett (ami  után fizette a járulékokat). (2) Szolgálati idő szerzése gyermekszüléssel és -neveléssel A rendszer az öregségi nyugdíj szempontjából gyermekneveléssel szerzett szolgálati időként ismeri el a következő időtartamokat: Az 1998. január 1. előtti időszak tekintetében: a) A fizetés nélküli... Tovább

Az egykeresős tradicionális családmodellben - ahol tartós házasságban él a férj és a feleség meg a legalább három gyerek, és ahol a férj az egyedüli pénzkereső, akinek a feladata a család eltartása, míg a feleség otthon van a gyerekekkel és gondoskodik a családtagokról (htb a "gyermek, konyha, templom" szentháromságában) -  a feleség saját jogon nem szerezhetett nyugdíjjogosultságot. A saját nyugdíjra való jog csak a férfiak "kiváltsága" volt.  Ezért az alig száz éves múltra visszatekintő özvegyi nyugdíj rendszere eredetileg - csak a saját jogon nyugdíjjogosultságot nem szerző, háztartásbeliként otthon a közös gyermekeket nevelő anya részére kívánt ellátást biztosítani - a családfenntartó férj halála esetére akkor, ha - a korábban eltartott özvegytől a saját jövedelem megszerzése társadalmilag egyáltalán nem volt elvárható, mert a saját munkaképessége (a gyereknevelésre, az egészségi állapotára... Tovább

A diplomás gyed-re akkor jogosult a szülő nő, ha az alábbi pontokban felsorolt együttes feltételeknek megfelel: (1) az Ebtv. (vagyis a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény) 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult (mert nem biztosított, vagy biztosított ugyan, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a gyermekgondozási díjra, mert a szülést megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel), (2) a gyermeke születését megelőző - két éven belül - államilag elismert felsőoktatási intézményben - magyar nyelvű nappali képzésben - legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói... Tovább

Nyugdíjbiztosítási adategyeztetésre hivatalból vagy kérelemre kerülhet sor. 1. HIVATALBÓL Hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetés hivatalból   Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megkezdte a hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetést az 1955-1959 közötti években született személyekkel, összesen közel 400 ezer emberrel. Az első leveleket augusztus 25-én postázták és két éven belül érnek el minden érintett, idén 55-59 éves személyt. (Az 1960-ban és utána született emberekkel ötéves korcsoporti bontásban, kétévente indítják majd az adategyeztetést.) Az adategyeztetés célja, hogy az esetleges problémák, adateltérések, különösen a hiányó időszakokkal, keresetekkel, járulékokkal kapcsolatos kérdések időben kiderüljenek, és azokkal a nyugdíjra jogosultak ne a TB nyugellátás iránti igényük bejelentésével egyidejűleg szembesüljenek, amikor a kérdések tisztázása akár hosszú hónapokkal is... Tovább

Békák a fazékban Világgazdaság - 2014.08.26. Farkas András A szerző a nyugdijguru.hu alapítója   A nemzedékek közötti állami közvetítésű jövedelemáramlásra épülő felosztó-kirovó (pay-as-you-go) rendszer addig működhet jól, amíg sok dolgozó fizet hosszú ideig nyugdíjjárulékot, amiből kevés nyugdíjas részére kell rövid ideig nyugdíjat fizetni. Ezekből a feltételekből ma egy sem teljesül Magyarországon, és a járulékfizetők száma folyamatosan csökken.Demográfiai okok miatt csak a következő tizenöt évben több mint 500 ezer fővel csökken a járulékfizetők száma. 2019-ig 2,1 millió ember éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt, míg csak 1,6 millió fiatal lép ugyanebben az időszakban a munkaerőpiacra. Persze lehet játszadozni azzal, hogy a nyugdíj mértékét a felnevelt gyerekek számához kötjük, de mire a koncepció hatása érződne, addigra a nyugdíjrendszer már régen a fejünkre omlott.  A kivándorlás, a... Tovább