Dr.Farkas András (fotó: Nagyapáti István)
NyugdíjGuru a Forbes-ban
A Forbes magazin júniusi számában "Állami B terv" címmel megjelent velem egy interjú a szülőtartásról és a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos egyéb kérdésekről (118. oldal). Ajánlom szíves figyelmükbe!
Forbes, 2016. június, Pénz rovat (118. oldal)
"Állami B terv
A teljesen fenntarthatatlanná váló nyugdíjrendszer miatt tolja át az idős szülők eltartásának anyagi felelősségét az állam a családokra - mondja Farkas András nyugdíjszakértő, a nyugdijguru.hu gazdája.
Kérdezett: Ács Gábor
Az, hogy idén júliustól a gyerekek már nem csak az Alaptörvény, hanem a Polgári Törvénykönyv konkrét rendelkezése szerint is kötelesek eltartani szüleiket és például egy nyugdíjasotthon, vagy kórházi elfekvő behajthatja az idős lakók gyerekeitől és unokáitól a költségeit, összefüggésben áll a nyugdíjrendszer roskadozásával?
Szerintem egyértelműen igen.
Mert mikor omlana ránk a nyugdíjrendszer, ha nem nyúlnánk hozzá?
Valamikor 2030 körül biztos jön egy sokk. Addigra közel 200 ezerrel több nyugdíjas és egymillióval kevesebb járulékfizető lesz, mint ma. Az igaz nagy megreccsenés tíz évvel később jönne, amikor elmegy nyugdíjba az utolsó népes korosztály. És ez még simán a demográfiai adatokból kiszámolható, nincs benne a kivándorlás hatása. Márpedig az se csekély. Hivatalosan 370 ezren vannak a külföldön dolgozók, de láttam becslést 600 ezerről, folyosói pletyka szintjén pedig 840 ezerről beszélnek. Az egyik Facebook-posztommal megcéloztam a Londonban és környékén dolgozó 25 és 45 közötti magyarokat és 72 ezer embert dobott ki – ők tehát csak azok, akik facebookoznak. A kint dolgozók nem fizetnek itthon járulékot és egyre többen vannak, márpedig a mai rendszerben az aktív járukékfizetőktől érkező pénzekből fedezzük a nyugdíjakat. Nem kell ahhoz matematikai Phd, hogy tudjuk: a rendszer teljesen fenntarthatatlan.
Mikor kell tehát valamit lépnie az államnak?
Nyilván minél hamarabb, de csak az egészségügy után, mert az hamarabb ránk dől. Az egészségügyben nem csak az amortizáció és a 10 ezer kivándorolt orvos a gond, de szakápoló sincsen már.
Mi történik, ha nem nyúlnak hozzá a nyugdíjrendszerhez? Mennyit bír majd kifizetni 2030 táján?
Kivándorlás nélkül számolva, a 80-85 százalékos helyettesítési ráta 50 százalékra zuhanhat.
Vagyis a felére esik az első nyugdíj összege az utolsó fizetéshez képest.
Igen, mai nyugdíjaknak is nagyjából a kétharmada lesz csak.
Mit tehet az állam?
Nyilván a legegyszerűbb a korhatáremelés. Ha ezt nem tették volna meg a Ratkó-nemzedék esetében, már bedőlt volna a rendszer. További emelésre kell számítaniuk a fiatalabb korosztályoknak.
Mennyire kellene emelni a korhatárt ahhoz, hogy a helyettesítési ráta ne csökkenjen érdemben?
Erre nincs konkrét friss számításom, de biztos, hogy legalább 70-ig.
És várhatóan meddig élnek a nyugdíjba menők?
A nők 83, a férfiak 79 éves korukig. A várható élettartam azonban 10 évente további két évvel nő!
A korhatáremelést simán lenyeli a társadalom?
Nálunk az eddigi korhatáremelések mellett a magánnyugdíjrendszer átalakítása is átment a legkisebb társadalmi elégedetlenség nélkül. Ez egyébként szintén hozzájárul a rendszer mai működőképességéhez azzal, hogy a nyugdíjjárulék teljes összege újra az állami nyugdíjalapba folyik. Az olyan durva, a rendszer fenntarthatóságát szolgáló intézkedések is simán elgurultak, mint a korhatár előtti nyugdíjak, illetve a rokkantnyugdíj megszűntetése, vagy más oldalról a járulékplafon eltörlése. Németországban bejelentik, hogy 67 év lesz a korhatár, sztrájkol az ország, nálunk semmi. Tehát itt is van még játéktér, csökkentheti az állam tovább a jogosultságokat, szigoríthatja a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, tovább játszhat az évente kötelező nyugdíjemeléssel is, ami most az előre jelzett inflációhoz van kötve, de nem ügy szigorítani a törvényt, vagy éppen átírni a nyugdíjas fogyasztói kosarat. Egy százalék emelés 30 milliárd forintot jelent.
A szülőtartás tehát azt jelenti, hogy az állam nem bír a feladattal, inkább jó előre átlőcsöli azt a családokra?
Én állami B-tervnek nevezem. Sokkal több rászoruló nyugdíjas lesz már néhány éven belül, ott van a rengeteg minimálbéres és az a 600-800 ezer ember, akinek semmilyen nyugdíjjogosultsága sem lesz, s akiknek ma legfeljebb az alig 23 ezer forintos időskorúak járadéka járhat. Az állam nyilván azt akarja, hogy a rászorultak ne a szociális ellátó rendszeréhez forduljanak segítségért, hanem oldja meg a helyzetüket a család. Ezzel utána tudnak nyúlni a külföldön dolgozóknak is, mondván, nem fizetnek itthon járulékot, de legalább tartsák el az idős családtagokat. És még valami. Ha összerakjuk a kirakós játék darabjait, talán nem véletlen, hogy hamarosan 12 ezer ágyat kell átadni az aktív egészségügyi ellátórendszerből a szociálisba, ezek azok, amit a köznyelv elfekvőnek hív. A szociális rendszerben sokkal kisebb az ágyak állami támogatása, nyilván megugranak a költségek, amit valakinek ki kell fizetni.
Mennyire reális, hogy a szigorítást rögtön alkalmazzák júliustól?
A családok eleinte nem fognak élni a lehetőséggel, mert szégyellik. De például a legtöbb idősellátó otthon állami, vagy önkormányzati fenntartású, nekik simán ki lehet adni, hogy hajtsák be a költségeket a gyerekeken. Ha a finanszírozásukhoz szükséges lesz, kénytelenek lehetnek akár perrel behajtani azt, ami most már az új törvény szerint jár.
Milyen további hatások várhatók?
Képtelenség, hogy egy generációra nyomják akár 3 generáció eltartását, gyerekekét, szülőkét, nagyszülőkét. Ez egyrészt tovább csökkeni a gyerekvállalási kedvet, másrészt az ország elhagyására motivál. Az egyéni nyugdíj-előtakarékosság elkezdése pedig minden eddiginél égetőbb szükségszerűség lesz."
(A zöld betűkkel írt részek terjedelmi korlátok miatt nem a nyomtatott magazinban, hanem a forbes.blog.hu oldalon jelennek meg.)