A jövedelem felét elérheti a szülőtartás

A jövedelem felét elérheti a szülőtartás

A 24.hu részletes cikkben elemzi a szülőtartási kötelezettségre vonatkozó törvényi rendelkezések lehetséges következményeit. A cikk második fele a velem készült interjú alapján született. Ajánlom szíves figyelmükbe!

K Küldés K Nyomtatás

 

A cikknek a velem készült interjú alapján írt része a következő:

A jövedelem felénél is több lehet a tartás

Farkas András nyugdíjszakértő blogján elég alaposan kivesézte a szülőtartást, és számos aggodalmának adott hangot. Szerinte vastagon arról van szó, hogy a kormány a járulékfizető felnőtt gyerekekre testálja a szülők eltartását. Külön kitér arra is, hogy mintegy 800 ezer ember nem szerzett 15 szolgálati időt sem, és ők csak minimális ellátást fognak kapni időskorukra. És felteszi a kérdést, vajon az ő ellátásukat kényszeríti ki a törvény a szülőtartással?  

A nyugdíjasotthonok által indítható perekkel kapcsolatban azt írta, nem biztos hogy azoknál kell az 50 százalékos jövedelmi/behajtási küszöböt alkalmazni. Rákérdeztünk, ezt hogyan érti. Azt válaszolta, hogy mivel az összeg egy év alatt felhalmozódott tartozás lehet (egyéves jogvesztő határidővel lehet perelni a fedezet nélküli költségek megtérítésére), így meghaladhatja a fizetés felét.Szerinte biztos, hogy már egy csomó pert be is adtak – kíváncsi rá, milyen kimenetelt hoznak majd ezek.

Ezért is mondta, hogy a jogszabály-módosítás szerinte elég kemény kötelezettségeket ír elő mostantól.

Legfeljebb 5-10 ezer forint? Kizárt dolog

Maximálisan nem ért egyet a családjogász által említett 5-10 ezer forintos lehetséges tartásdíj-mértékkel, mert szerinte ez a feltételezés a július elseje előtti joggyakorlatból indul ki. Farkas András hozzátette a 24.hu-nak: bár Illés Blankának családjogásznak lenne igaza. De ő tart tőle, hogy ennél sokkal keményebb ügyek fognak most következni.

Szerinte a Ptk. módosítása igenis azt jelenti, hogy a családokra fogja rátolni a kormány az idősek eltartásának költségét. Az olvasónak pedig azt üzeni,

készüljön fel a rosszabbra, és örüljön, ha mégis a jobb következik.

 

Megfejhetik a külföldön dolgozókat

Attól tart, hogy sok mindent hozzá lehet kötni a kötelezettség felturbózásához, például meg lehet fejni a külföldön dolgozó, ott jól kereső több százezer magyart is. Hiszen behajtani lehet az Európai Unión belül. Szerinte a háttérszándékok mögött az is megbújik, hogyha ők nem fizetnek itthon nyugdíjjárulékot (nem járulnak hozzá a társadalmi kötelezettségvállaláshoz), akkor legalább ilyen úton járuljanak hozzá az idősek, a papa, mama, vagy nagymama, nagypapa eltartásához (családi kötelezettségvállalás keretében).

Lehet, hogy furcsának tűnik, hogy egy anya vagy apa a saját gyereke ellen forduljon (=beperelje őt), de ha úgy hozza a helyzet, hogy nagyon megszorul az idős szülő, és a gyerek nagyon nem hajlandó segíteni, akkor szerinte simán elképzelhető ez is. Erre mondta ugye a családjogász, hogy nagyon elmérgesedett ügyekből nőttek ki a perek, és kevés sikerrel jártak eddig.

Perözön?

Szerinte korábban kevés szülő tudott a lehetőségről, és most könnyebb lesz érvényesíteni a követeléseket, valamint a kiperelt összegek is jóval meghaladhatják a havi 5-10 ezer forintot.

Igen ám csak, a szülőtartást megelőzik más tartási jogok, és a megélhetési költségek biztosítva kell hogy legyenek a gyereknél, ami miatt a családjogász szerint nem indulnak tömegével perek. A nyugdíjszakértő viszont ennek az ellenkezőjében biztos. Mégpedig azért, mert szerinte könnyen előfordulhat, hogy az állami, önkormányzati intézmények kapnak majd egy körlevelet, hogy szíveskedjenek érvényesíteni a felmerült költségeket, mert nincs pénz a szociális szektorban.Akkor ez szerinte önmagában megalapozhatja, hogy perözön induljon, és nagyobb összegekre, hiszen egy évre visszamenőleg lehet kérni az elmaradt tartási díjakat.

A felvetést próbáltuk ellenőrizni, ezért megkérdeztünk egy budapesti idősotthon igazgatóját. Ő a Fővárosi Önkormányzathoz irányított kérdéseinkkel. Amint megérkezik a válasz, közöljük. Ha kíváncsi rá, hogyan érinti az

Eltérő családmodellekben gondolkodnak

Illés Blanka azt mondta, az átlag egyszerűen nem keres annyit, hogy a gyerekei és a társa eltartása után még maradjon fölös pénze szülőtartásra. És hozzátette, nem biztos, hogy a házastársak, vagy élettársak mindketten dolgoznak, valamint kérdéses, hogy van-e minimálbér feletti bejelentett bérük.

Farka András szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy akinek eltartandó szülője van, annak van (még) eltartandó gyereke is, aki elsőbbséget élvezhet. Inkább tartja valószínűnek, hogy már a gyerek gyereke is magát ellátó felnőtt lesz, mire az idős szülőt el kell tartani. A házastárs meg aktív korú, tehát feltehetőleg dolgozik, őt nem kell eltartani. Ugyanez vonatkozhat a volt házastársra, volt élettársra is. (Ilyen per kevés is van egyébként – jegyezte meg.)

A két megközelítésből is látszik, hogy minden ügy egyedi elbírálást igényel.

Határozottan hangsúlyosabbá vált

Farkas hozzátette, szerinte annak is komoly jelentősége van, hogy az Alaptörvénybe direktbe bekerült: a nagykorú gyerekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. És az sem véletlen, hogy a Ptk-ban is rögzítették, a tartási kötelezettség elsősorban már nemcsak a szülőnél áll fenn a gyerekkel szemben, hanem a nagykorú gyermeknél is, rászoruló szülőjével szemben is.

Megemlítette, van olyan szakértői vélemény is, amely szerint ez még az érdemtelenség vizsgálatát is kiütheti. (A kiskorú gyermek eltartásánál sem mérlegelik, hogy megérdemli-e a tartást, az egyszerűen jár neki.) A bírósági gyakorlatból majd kiderül, így lesz-e.

Örökletes szegénység

Felvetettük azt is, hogy feltehetőleg nagy átlagban a szegény szülőnek a gyereke sem lesz kifejezetten jómódú, így nehezen tud rajta tartást követelni. Farkas András erre úgy reagált, hogy igen, ha csak nem ment ki a gyerek külföldre, és ott nem keres kifejezetten jól. (Persze tegyük hozzá, kint a megélhetési költségek is magasabbak, és feltehetőleg a bíróság ezt is figyelembe veszi majd.)

A teljes cikk itt olvasható.

Kérem, ha teheti, jelképes adományával támogassa a NyugdíjGuru-válaszadás INGYENESSÉGÉNEK fenntarthatóságát!
K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...