A fiatalok nem gondolnak a nyugdíjukra, még más gondjuk van

A fiatalok nem gondolnak a nyugdíjukra, még más gondjuk van

2022. 08. 31.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

"A mai fiatalok semmilyen nyugdíjpénztárba nem lépnek be, mert semmiféle ösztönzést nem éreznek erre sem a munkaadótól sem az államtól – mondta a Reggeli gyorsban Farkas András nyugdíjszakértő."

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha személyes kérdése van a nyugdíjemelésekkel, a nyugdíjprémiummal, a 13. havi nyugdíjjal, a nyugdíj megállapításával, számításával, növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA tegye föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

"Egyik évben sem csökkent akkorát a 16-29 évesek önkéntes pénztári taglétszáma, mint tavaly az MNB friss számai szerint. Ezzel a közel 1,1 millió önkéntes tagból mindössze 43 ezer főt tesznek ki a fiatalok, ami nem sok jó vetít előre a nyugdíjrendszert tekintve. Mindeközben tovább halmozták idei veszteségeiket az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak is, a piaci feszültségek, az infláció, az energiaválság és a recesszió szele a nyugdíjpénztári hozamszerzési lehetőségeket is erősen korlátozza" – írja a Portfolio.hu gazdasági hírportál.

Ennek kapcsán nyilatkoztam a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában, amelynek leiratából idézek:

"Nyugdíjcélú előtakarékosság nélkül a fiatalok nyugdíja rendkívüli veszélyben van, hiszen az elöregedő társadalomban a munkaerő piacot szabályozó speciális folyamatok következtében hosszabb távon – kb. 2040-től – rendkívüli mértékben megnehezedhet a mai nyugdíjrendszer finanszírozása" – mondta Farkas András nyugdíjszakértő. Kifejtette azt is, hogy ennek az egyik lehetséges megoldása, ha a nyugdíjrendszer öngondoskodási lába megerősödik, aminek a legfontosabb összetevője az önkéntes nyugdíjpénztári tagság lehet. Eloszlatva a tévhiteket a szakember hozzátette, hogy az elmúlt évtizedekben a pénztári tagság rendkívül szép hozamokat termelt, amire persze – a többi hozamhoz hasonlóan – az elmúlt év világgazdasági folyamatai nagyon negatívan hatnak, emiatt ezeknek a vonzereje is csökkent.

"Magyarországon a legnagyobb probléma, ami miatt legkevésbé nő a nyugdíjpénztárak tagsága – különösen a fiatalok körében –, hogy a munkáltatók ösztönzése néhány éve egyszerűen megszűnt. A korábbi cafeteria rendszerekben – még négy évvel ezelőtt is – a munkáltató ha megtámogatta a dolgozójának a nyugdíjpénztári tagságát, akkor emiatt egy jóval kedvezőbb adózást választhatott (nem annyiba került neki, mintha munkabért fizetett volna a munkavállalójának, hanem jóval olcsóbb volt), így a támogatás is sokkal könnyebben jött a munkáltatótól, ami ösztönözte a dolgozókat is, hogy belépjenek. A mai fiatalok semmilyen nyugdíjpénztárba nem lépnek be, mert semmiféle ösztönzést nem éreznek sem a munkaadótól sem az államtól. Nem véletlen, hogy 'elveszett nemzedéknek' nevezi a Magyar Nemzeti Bank is ezt a harminc év alatti korosztályt" – mondta a NyugdíjGuru News főszerkesztője.

Farkas András szerint ennek a nemzedéknek nem az az elsődleges gondja, hogy mi lesz a nyugdíjával, hanem hogyan lesz lakása, hogyan tud önálló életet kezdeni és hogyan tud családot alapítani, gyermeket nevelni. Ráadásul a kormány családtámogatási rendszere is arra ösztönzi a fiatalokat, hogy ne hosszú távon gondolkozzanak, hanem a gyermekvállalásban és az első lakás megszerzésében, ezért aztán semmiféle gazdasági és/vagy politikai ösztönzés nincs arra vonatkozóan, hogy egy harminc év körüli ember a nyugdíjával foglalkozzon.

A nyugdíjszakértő szerint erre a problémára jó megoldás lenne (lengyel vagy brit mintára), ha bevezetnék a foglalkoztatói nyugdíjpillért, aminek a lényege, hogy a munkáltató, az állam és az egyén felelőssége egyenrangú együttműködésével tudnák a nyugdíjrendszer jövőjét biztosítani. Szerinte nem érdemes az "ártérre építkezők" filozófiáját magunkévá tenni, azaz hogy majd az állam megment minket, ha eljön a nyugdíjaskor és nagyon alacsony lenne a nyugdíjunk.

"Most a legszorítóbb probléma a nyugdíjak emelési rendszerének módosítása. Amíg ezt nem oldják meg, addig nem látok arra való szándékot a kormány részéről, hogy a hosszú távú problémák megoldására is koncentráljanak" – mondta a Reggeli gyorsban Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News online portál alapító-főszerkesztője.

A teljes beszélgetést IDE KATTINTVA hallgathatja meg.

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...