Nyugdíj

Vajon hogyan emlékeznek majd kései leszármazottaink a 21. századra? Az Internet századaként? A globális mobilmánia nyitányaként? Vagy az első emberlakta Mars-kolónia megjelenése nyomja majd rá e századra a bélyegét? Bizonyosan nem. A 21. század mindenekelőtt a nők évszázada lesz. Mégpedig azért, mert az ezredkezdet legnagyobb horderejű változása, ami az emberi történelem következő korszakait a leginkább meghatározza majd, a nők szerepét alakítja át. A 19. és a 20. század előkészítette a nők szerepének gyökeres változását. Ez a forradalmi átalakulás pár szóban összefoglalható: fölszabadulás a reprodukciós rabszolgaság alól. A társadalom fennmaradásához szükséges folyamatos önreprodukció terhét a nők viselték, s ez a teher a legutóbbi időkig megakadályozta, hogy a hölgyek maradéktalanul ki tudják bontakoztatni csodálatos képességeiket. A reprodukciós röghözkötöttség azonban néhány zseniális orvos... Tovább

 Melyek ezek a társadalomrobbantó népesedési folyamatok? 1) Nagyon kevés gyerek születik. Évente 90 ezer alá csökkent a babák száma. Már eddig is hiányzik úgy egymillió gyerek - például a nyugdíjrendszer jövőbeni fenntartásához. Képzeld, ha lassan kétmillió hiányzik majd, pont akkor, amikor Te szeretnél nyugdíjat kapni... 2) 40 ezerrel többen halunk meg átlagosan egy évben, mint ahányan születünk: így aztán évente 40 ezer fővel fogy a magyar. (Alapmatek megy még? 25 év múlva egymillióval leszünk kevesebben! Na nem az öregek, hanem a fiatalok száma apad majd el, mint fáradt anyamellből a tej...) 3) A házasodási kedv gyakorlatilag eltűnt: évente alig 35 ezer házasságkötés történik, miközben a válások száma az egekbe szökik. (Ha egy fiatal pasi olvassa a statisztikát, már ettől elmegy a kedve, hogy frigyre lépjen szíve aktuális szerelmével.) A szülőképes korú nők közel kétharmada ma már nem él házasságban... Tovább

Közelednek a választások Magyarországon. A választópolgárok több, mint 40 százaléka nyugdíjas vagy valami nyugdíjszerű jogcímen ellátást kap a TB-től. Mi következik ebből? A hatalom megragadásához (vagy inkább megtartásához, ahogy a helyzet most kinéz) le kell kenyerezni a mostani nyugdíjasokat. Nyugdíjat emelni, idősek érdekeit szolgáló beruházásokat ígérni, öregek otthona Patyomkin-kapujában mosolyogni, idős emberek tiszteletére buzdítani, öreg édesanyákat nyilvánosan szeretgetni.  Mi lehet ennek az ára? Kit érdekel? A mai ígéretek árát azok a korosztályok fizetik majd meg, akik pillanatnyilag nem foglalkoznak az ő húsz-harminc év múlva esedékes nyugdíjuk kérdéskörével, mert leköti őket a mai megélhetésük gondja. A politikus veszélytelenül ígérgethet nyugdíj-téren, hiszen mire számon kérnék tőle, milyen helyrehozhatatlan károkat okozott ezzel a jövő nyugdíjas nemzedékeinek, ő már nem lesz sehol... Tovább

Thorsten Milse "Jégvilág" című IPA-díjnyertes fotója illusztrálja, mennyire közelít a nyugdíjas tél a még aktív generációkhoz...   FA GR generációs torlódás 20131126.mp3 Tovább

Az elmúlt két évszázad előkészítette a nők szerepének gyökeres változását. Ez a forradalmi átalakulás pár szóban összefoglalható: fölszabadulás a reprodukciós rabszolgaság alól. A társadalom fennmaradásához szükséges folyamatos önreprodukció terhét kezdettől fogva mindig a nők viselték, s ez a roppant reprodukciós teher a legutóbbi időkig egyszerűen lehetetlenné tette, hogy a hölgyek más területeken is ki tudjkanak bontakozni.  A reprodukciós röghözkötöttség azonban néhány zseniális orvos világraszóló fölfedezései nyomán a 19. századtól kezdve lassan oldódni kezdett. Azt ugyanis elsősorban az okozta, hogy a járványok és a gyermekbetegségek még azelőtt sorozatosan megtizedelték a korábbi évszázadok gyermekeit, hogy termékeny életkorba érhettek volna. A sorra fölfedezett vakcinákkal megfékezhettük azt a gyötrelmes pazarlást, ami a reprodukciós energiamérlegben mutatkozott. Ha sokkal kevesebb ember hal... Tovább

Kedves Olvasóim, hallgassátok meg, ha van egy kis időtök... GR Dr Farkas András a nyugdíjról 20130917.mp3 Tovább

    Ez a probléma nem áll meg a határoknál, nem csak hazai kérdés, ezt a helyzetet nemzetközi szinteken kell megoldani. A hazai nyugdíjrendszerbe 1997-ben bevezetett magán-nyugdíjpénztárakat (a második nyugdíjpillért) a kormányzat mára gyakorlatilag felszámolta, amelynek következtében - fortélyos félelem igazgat - az önkéntes nyugdíjpénztárak (a harmadik nyugdíjpillért alkotó szervezetek) is elgyöngültek. Így jelen pillanatban a felosztó-kirovó elvre épülő állami nyugdíjpillér az egyetlen, ahonnan a ma nyugdíjjárulékot fizetők a leendő nyugdíjukat várhatják. Negyedik pillér hivatalosan nem is volt,  de azért idesorolunk minden magánmegoldást, a biztosítók által kínált üzleti nyugdíjbiztosításoktól a nyugdíj-előtakarékossági számlákon (nyesz) át a tartós befektetési számlákig (tbsz). Az alapvető problémát az jelenti, hogy Magyarországon a lakosság legjelentősebb része számára a nyugdíj kizárólag... Tovább

Választási időszakokban talán jobb lenne megtiltani, hogy a nagy társadalmi elosztórendszerek kérdései szóba kerülhessenek a politikai vitákban. A félperces média-csetepatékban ugyanis óhatatlanul demagógiába hajlik a legjobb szándékú okfejtés is, és ez oktalanul korlátozza a későbbi értelmes intézkedések lehetőségét, bárki kerüljön a kormányrúdhoz. A szavazatszerzés reményében felhangosított választási nyugdíjvagdalkozásról mindannyian eleget hallottunk, ezért a politikai szócséplés helyett inkább néhány alapvetés tisztázására érdemes kísérletet tennünk.     Bármely modern öregségi nyugdíjrendszer kapcsán a társadalomnak mindenekelőtt három kérdést kell megválaszolnia:  (1) Mi a cél? Az aktív korban elért életszínvonal legalább egy részének megőrzése nyugdíjasként (ez a járulékfizetéstől függő munkanyugdíj-verzió) vagy az időskori elnyomorodás megakadályozása (ez az adóból... Tovább

Ha a nyugdíjakat Európa-szerte oroszlánrészben biztosító felosztó-kirovó rendszerekben az éppen aktív generáció befizetései nem fedezik az éppen nyugdíjas generációnak a részükre megígért – és általuk az előző generációt eltartó járulékfizetésükkel megszolgált  – nyugdíjukat, akkor mit tehet az állam? Első választási lehetőség: az általános adóbevételeiből pótolja a hiányzó összeget. Ezt Magyarországon mintha tiltaná az Alaptörvény (nyugdíjat csak nyugdíjcélú bevételből lehet kifizetni).  Második választási lehetőség: kölcsönt vesz fel a nyugdíjak kifizetésének finanszírozására. Magyarországon mintha ezt is tiltaná az Alaptörvény (az államadósság nem haladhat meg egy meghatározott mértéket, amelyet pillanatnyilag persze messze meghalad, így szóbe se jöhet újabb kölcsön felvétele). Harmadik választási lehetőség: kevesebb nyugdíjat fizet. Sokféle módon megteheti ezt az állam. Csak... Tovább

1. A nyugdíj forrása nem a munkajövedelemre, hanem a fogyasztásra kivetett speciális európai nyugdíj forgalmi adó. 2. Ez a fogyasztási adónem minden árut és szolgáltatást egységes kulccsal terhel Európa minden államában. Az ebből fakadó mérsékelt inflációs nyomást a tagállamok európai gazdaságélénkítésre használhatják, egyúttal csökkenthetik költségvetési kitettségüket. 3. Ez a speciális forgalmi adó nem igényelhető vissza (eltérően az ÁFA-típusú hozzáadott-érték adóktól). Így a bevallása és nyilvántartása is rendkívül egyszerűvé és visszaélés-mentessé válik. 4. A forgalmi adó mint finanszírozási forrás jellege miatt a páneurópai öregségi nyugdíj nem munkanyugdíj (nem az aktívkori életszínvonal valamelyes nyugdíjaskori megőrzésére tesz kétségbeesett és reménytelen kísérletet), hanem európai polgári alapnyugdíj (a minimális életszínvonal fedezésére elegendő összegben). 5. Az... Tovább