Nyugdíj

Az időskorúak járadéka azoknak az idős személyeknek a részére biztosít ellátást, akik a nyugdíjkorhatáruk betöltése után a szükséges szolgálati idő (résznyugdíjhoz: legalább 15 év, teljes nyugdíjhoz: legalább 20 év) hiányában saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, vagy jogosultak ugyan, de csak nagyon alacsony összegű ellátással rendelkeznek (ez a résznyugdíjra jogosultak esetében fordulhat elő). A minimálisan szükségeshez hiányzó szolgálati idő pótlása persze utólagos járulékfizetéssel és legfeljebb 5 év tartamban ilyen esetben lehetséges, de nem olcsó, emiatt a nehéz helyzetben élő emberek óriási többsége képtelen erre. Akit a részletek érdekelnek, e posztomban a d) típusú megállapodás fejezetben elolvashatják: http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/megallapodas-szolgalati-ido-es-nyugdijalapot-kepezo-jovedelem-szerzesere Az időskorúak járadékára az a személy jogosult, aki A) nem... Tovább

Ez a rendelkezés nem csupán azért fontos, mert egyértelműsíti néhány részletszabály alkalmazási feltételeit, hanem azért is, mert eloszlatja azokat a félelmeket, hogy a kormányzat esetleg fontolgatná a nők kedvezményes nyugdíjazási lehetőségének megszüntetését. Erről szó sincs, a lehetőség továbbra is nyitva áll a hölgyek előtt 2015-ben is.    Az említett pontosításokat az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza, amelynek 3. fejezete szól "a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a TnyR.) módosításáról".   A rendelet 23. §-a szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés... Tovább

A két kérdés, amelyről a Kúria döntött: a) Beszámítható-e az az időszak a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként, amely alatt az érintett hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott? b) A volt szakiskolai tanulók tanulmányi ideje szakmunkástanulói viszonyban eltöltött időnek és a nyugellátás megállapításánál szolgálati időnek minősül-e?   A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idővel kapcsolatos határozat:   A másodfokú társadalombiztosítási szerv az alperes 2012. december 3-án kelt, a felperes szolgálati idő elismerése iránti kérelmét elbíráló határozatát helybenhagyta. A munkaügyi bíróság a társadalombiztosítási határozatokat hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra, és arra kötelezte, hogy azt az időszakot, amely alatt a felperes fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg... Tovább

A Kúria közleménye szerint egy olyan özvegy fordult a legfelső bírói fórumhoz, akinek "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultságát arra hivatkozva utasították el, hogy korábban az ideiglenes özvegyi nyugdíjra vonatkozó kérelmével lekéste a kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidőt. Az ítélet lényege: Ha egy özvegy nem részesült ideiglenes özvegyi nyugdíjban (amely főszabályként a házastárs halálától számított egy évig jár), például azért, mert lekéste az igény benyújtására rendelkezésre álló határidőt, ez a tény önmagában még nem zárja ki a "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultságát, ha annak feltételei egyébként fennállnak. Az eset leírása röviden: Az özvegy lekéste az ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti igény bejelentésére rendelkezésre álló határidőt, mert az elhalálozás időpontját követő 18 hónapon túl adta csak be ezirányú kérelmét. Ezért nem is az ideiglenes... Tovább

A fegyveres szervek hivatásos tagjainak (így főként a rendőrök, határőrök) nyugdíjával kapcsolatban írt összefoglalómra sok honvédtiszttől is érkeztek kérdések, ezért úgy vélem, célszerű összefoglalnom a honvédek (a hadsereg tagjai) nyugdíjazására vonatkozó rendelkezéseket is. E szabályokat elsősorban a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (Hjt.) tartalmazza - természetesen e tekintetben figyelemmel kell lennünk a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény szabályaira is. Mint azt már minden érintett tudja, szolgálati nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól már nem állapítható meg. Míg korábban a hivatásos állomány általános nyugdíjkorhatára az 5 év korkedvezménnyel és az akkori nyugdíjkorhatárral számolva 57 év volt, miközben szolgálati nyugdíjat bizonyos... Tovább

Pedig ezer szempontból ezer szakértő vizsgálta már, milyen feltételeknek kell ahhoz teljesülniük, hogy az egészégügyi kiadások ne szálljanak az égig, az orvosok ne fecséreljék el a tehetségüket a bürokratikus betegküldözgetésben, a betegek között meg ne döntsön életről és halálról az, hogy hol laknak és milyen gazdagok vagy milyen nyomorultak. Elemezték a német pontrendszert (járóbetegellátás elszámolása) és a hbcs - azaz humán betegségcsoport – rendszert (kórházi ellátás elszámolása), amely rendszerszerűen halandzsázásra kényszerítette az Országos Egészségügyi Pénztárral szemben az orvostársadalmat. Az OEP ezerszer bemutatta, hogy könyvtárnyi jogszabály próbálja szabályozni az egészségügyet, s ebben a szabálytelevényben csak az ő laposfenekű rocsói képesek haladni; a szakminisztériumi szintről államtitkársággá lefokozott egészségügyi irányító szerv day&night bizonygatja, hogy igenis vannak... Tovább

Kivételes nyugellátás-emelés Aki kérheti a kivételes nyugellátás-emelést: Kivételes nyugellátás-emelés állapítható meg: - a kivételes öregségi nyugdíjban részesülő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy, - a kivételes özvegyi nyugdíjban részesülő megváltozott munkaképességű özvegy , - a kivételes árvaellátásban részesülő árva, - a rehabilitációs járadékban részesülő személy (figyelem! ez nem a rehabilitációs ellátás! rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy nem kérhet kivételes nyugellátás-emelést!) - az elhunyt házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy részére, ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás - ide nem értve... Tovább

Mit kell tennie az özvegynek, ha betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt? Először is az özvegynek kétféle nyugdíjkorhatárt kell figyelnie: - a házastárs/élettárs halálának időpontjában rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt (ez az özvegyi nyugdíj feléledéséhez szükséges vizsgálni) - az aktuálisan rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt (ez a saját öregségi nyugdíja szempontjából szükséges vizsgálni). Ha özvegy hölgyről van szó, akkor még egy harmadik időtényezőt is vizsgálnia kell: megszerezte-e a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időt (és azon belül a keresőtevékenységgel szerzett legalább 32 évi szolgálati időt), mivel ha igen, akkor kérheti a nők kedvezményes nyugdíját - viszont az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a nők kedvezményes nyugdíja miatt nem éled föl, ahhoz - korbetöltés jogcímén - mindenképpen be kell tölteni az előírt nyugdíjkorhatárt). Ha az özvegy a... Tovább

E tekintetben különbséget kell tennünk az igénylő születési éve és az ellátás típusa alapján. Az öregségi nyugdíjat főszabályként minden ellátottnak az általános szabályok szerint kell igényelnie (nincs hivatalból történő nyugdíjmegállapítás semmilyen esetben). Viszont egy részbeni kivétel mégis akad, amelyről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32. § (4) bekezdése rendelkezik: (4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte - kérelmére - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja. Az itt hivatkozott (1) bekezdés a) és b) pontja azokra a személyekre vonatkozik, akik  a 2011. december 31-én a) I-II.... Tovább

 Kezdjük azzal, hogy a magyar társadalom elöregedése drámai hatással lesz a magyar költségvetésre, mindenekelőtt azonban mindennapjainkra. Az öregedés ugyanis több, pénzügyileg egymást negatívan gerjesztő folyamatot vált ki. Egyrészt nyugdíjkorúvá érik a Ratkó-generáció – sokkal több lesz a nyugdíjas (döbbenetes, de a magyar társadalom közel egyharmada már ma is valamilyen társadalombiztosítási ellátásban részesül a nyugdíjfolyósítótól, s közülük közel kétmillió ember öregségi nyugdíjas). Másrészt a nyugdíjkor küszöbén várható további élettartam nálunk is sokkal hosszabb, mint az átlagember gondolná – közel 20 év a hölgyek és majdnem 15 év a férfiak esetében, s e hosszú inaktív élettartam kétévente átlagosan egy hónappal tovább növekszik. Harmadrészt történelmi mélypontra zuhan az ugyanekkor munkaképes korba lépő fiatalok száma – sokkal kevesebb lesz az eltartó, miután a... Tovább