Öregségi nyugdíj

A Kúria a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő, illetve a szolgálati idő egyes kérdéseiről

A két kérdés, amelyről a Kúria döntött: a) Beszámítható-e az az időszak a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként, amely alatt az érintett hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott? b) A volt szakiskolai tanulók tanulmányi ideje szakmunkástanulói viszonyban eltöltött időnek és a nyugellátás megállapításánál szolgálati időnek minősül-e?   A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idővel kapcsolatos határozat:   A másodfokú társadalombiztosítási szerv az alperes 2012. december 3-án kelt, a felperes szolgálati idő elismerése iránti kérelmét elbíráló határozatát helybenhagyta. A munkaügyi bíróság a társadalombiztosítási határozatokat hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra, és arra kötelezte, hogy azt az időszakot, amely alatt a felperes fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg... Tovább

Az 1998-tól szerezhető szolgálati időről

Az 1997. december 31-ét követően szerzett szolgálati időre vonatkozó szabályokat a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) IV. fejezete 37. - 43/A. §-ai, míg a jogosultság előfeltételeit (különösen azt, hogy ki minősül társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak) a TB ellátásaira jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) 5. - 13. §-ai tartalmazzák. Szolgálati idő az az időszak, amely alatt a nyugdíjigénylő a) biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt) és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, vagy b) a törvény szolgálati időként ismeri el az adott időszakot, noha járulékfizetés nem történt (pl. ilyen a táppénz folyósításának időszaka), illetve c) szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot. A következőkben a törvényi rendelkezéseket idézve végigveszem a szolgálati idő kategóriáit, s... Tovább

A megszűnő közszolgálati járadékról

Az utóbbi néhány napban több (még) hivatalban lévő polgármester úr és úrhölgy is érdeklődött nálam annak kapcsán, hogy megbízatásuk esetleges megszűnése következtében ők még jogosultak lesznek-e a polgármesterek közszolgálati járadékára vagy részükre is megszűnik e járadékra való jogosultság, ha nem választják újra őket. A kérdés egy október 12-én hatályba lépő rendelkezés miatt merül fel. Aznap - tehát az önkormányzati választás napján - lép hatályba ugyanis a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 158. §-a, amelynek a) pontja attól a naptól, azaz a 2014. évi önkormányzati választás napjától hatályon kívül helyezi a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényt (a szépnevű Pttv.-t). E hatályon kívül helyezés miatt a 2014. október 12. napját követően keletkező... Tovább

A gyermekvállalás elismerése az öregségi nyugdíjrendszerben

(1) A szolgálati idő arányosításának szabályozása A rendszer kedvez a részmunkaidőben dolgozó nők számára a szolgálati idő arányosításának szabályozása terén: 2004. január 1-jétől a szolgálati idő arányosítását csak a nyugdíj összegének kiszámításánál kell alkalmazni, a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál már nem. Ez különösen a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére kedvező, ugyanis nyugdíjjogosultság szerezhető legalább 15 évi biztosítási jogviszonnyal akkor is, ha akár az egész időszakban csak részmunkaidőben dolgozott az érintett és a minimálbérnél kisebb összeget keresett (ami  után fizette a járulékokat). (2) Szolgálati idő szerzése gyermekszüléssel és -neveléssel A rendszer az öregségi nyugdíj szempontjából gyermekneveléssel szerzett szolgálati időként ismeri el a következő időtartamokat: Az 1998. január 1. előtti időszak tekintetében: a) A fizetés nélküli... Tovább

Diplomás GYED

A diplomás gyed-re akkor jogosult a szülő nő, ha az alábbi pontokban felsorolt együttes feltételeknek megfelel: (1) az Ebtv. (vagyis a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény) 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult (mert nem biztosított, vagy biztosított ugyan, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a gyermekgondozási díjra, mert a szülést megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel), (2) a gyermeke születését megelőző - két éven belül - államilag elismert felsőoktatási intézményben - magyar nyelvű nappali képzésben - legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói... Tovább

Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés - a nyugdíj előfeltételeinek tisztázása

Nyugdíjbiztosítási adategyeztetésre hivatalból vagy kérelemre kerülhet sor. 1. HIVATALBÓL Hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetés hivatalból   Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megkezdte a hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetést az 1955-1959 közötti években született személyekkel, összesen közel 400 ezer emberrel. Az első leveleket augusztus 25-én postázták és két éven belül érnek el minden érintett, idén 55-59 éves személyt. (Az 1960-ban és utána született emberekkel ötéves korcsoporti bontásban, kétévente indítják majd az adategyeztetést.) Az adategyeztetés célja, hogy az esetleges problémák, adateltérések, különösen a hiányó időszakokkal, keresetekkel, járulékokkal kapcsolatos kérdések időben kiderüljenek, és azokkal a nyugdíjra jogosultak ne a TB nyugellátás iránti igényük bejelentésével egyidejűleg szembesüljenek, amikor a kérdések tisztázása akár hosszú hónapokkal is... Tovább

Idén második félévben és jövőre az első félévben nyugdíjba vonuló 1952-esek figyelmébe

  A nyugdíjkorhatár Miután a nyugdíjkorhatár az 1952-esek esetében nem egész év, hanem a 62 év után még egy fél évet is várniuk kell, ezért a nyugdíjba vonulásuk lehetséges időpontja is két naptári évre esik. Az 1952. első félévében (1952. január 1. és július 1. között) születettek esetében az öregségi nyugdíjra való jogosultságot 2014. július 3. és december 31. között szerzik meg. Az 1952. második félévében (1952. július 2. és december 31. között) születettek esetében az öregségi nyugdíjra való jogosultságot 2015. január 1. és július 2. között szerzik meg.   A nyugdíjhoz szükséges előfeltételek összefoglalása:   Mielőtt az öregségi teljes nyugdíj összegének meghatározására sor kerülhetne, a nyugdíjigénylőnek teljesítenie kell az öregségi nyugdíjra való jogosultság törvényi előfeltételeit, amelyek a következők:   (1) a nyugdíjigénylő a születési évének megfelelő... Tovább

Ha nem figyelsz, elszáll a idő s vissza sose reppen

Az 1997. december 31-ét követő felsőfokú tanulmányok ideje nem szolgálati idő az öregségi nyugdíj szempontjából, bármennyire is tiltakozik az igazságérzetünk e megkülönböztetés ellen. Mit lehet tenni ez ellen egy mai egyetemistának, főiskolásnak? Tovább

Méltányossági kérelmek a nyugdíjrendszerben

Kivételes méltányosságból háromféle ellátás kérelmezhető: a) kivételes nyugellátás, b) kivételes nyugellátás-emelés, c) egyszeri segély.   I. Kivételes nyugellátás   Előfeltétel: Kivételes nyugellátás megállapításának engedélyezésére csak a törvényes ellátásra való jogosultság iránti igény jogerős elutasítását követően van lehetőség.   Aki kérheti a kivételes nyugellátást: Kivételes nyugellátás kizárólag a következő személyek kérelme esetén engedélyezhető: - Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy (aki egyébként nem jogosult öregségi nyugdíjra, mert nem szerezte meg az ehhez szükséges minimális szolgálati időt: legalább 20 évet a teljes nyugdíjhoz vagy legalább 15 évet a rész-nyugdíjhoz). Az ilyen személy kivételes öregségi nyugdíj iránti kérelmet terjeszthet elő. - A megváltozott munkaképességű özvegy (aki egyébként nem jogosult özvegyi nyugdíjra). Az ilyen özvegy... Tovább

Az 1997. december 31-ét követően szerzett szolgálati időről

A szolgálati időről szóló összefoglalóm első része az általános tudnivalókat, valamint a szolgálati idő és a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő fogalmának összehasonlítását tartalmazza. A szolgálati időről szóló összefoglalóm második része az 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időről szóló tudnivalókat tartalmazza, először a legfőbb rendelkezések szerint, majd időrendi bontásban, hogy minden Olvasóm nyomon követhesse, melyik időszakban milyen jogcímen szerezhetett szolgálati időt. Ez a harmadik rész tartalmazza az 1997. december 31-ét követően szerzett szolgálati idővel kapcsolatos legfőbb tudnivalókat. A három részt egymás után javaslom elolvasni. Elmélyült olvasást kívánok! Kérem, ne felejtsék el a NyugdíjGuru oldalt ( www.facebook.com/nyugdijguru ) lájkolni és osztani minden olyan ismerősük körében, aki még nem nyugdíjas - és aki igen...... Tovább

Kérem, várjon... Kérem, várjon...