Öregségi nyugdíj

Az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak 2015-ben változatlanul hármas előfeltétel-rendszere van:  1) a korhatár betöltése,  2) a megfelelő szolgálati idő megszerzése, valamint  3) a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.   Teljes nyugdíj Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és b) legalább 20 év szolgálati időt szerzett, és c) biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll. A teljes nyugdíj összege főszabályként nem lehet kevesebb, mint a mindenkori nyugdíjminimum (az öregségi nyugdíj minimális összege, ami immáron hetedik éve változatlanul havi 28.500 Ft maradt 2015-ben is). Résznyugdíj Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a) húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, és b) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és c) biztosítással... Tovább

  1) Üdülési pályázat Az üdülési pályázat feltételeit és a csatolandó dokumentumok jegyzékét itt találja meg: https://palyazat.erzsebetprogram.hu/?kiiras=165 A pályázat benyújtásakor kötelezően csatolandó melléklet: A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által a pályázó nevére kiállított, 2014. évi havi nyugellátás megállapítását tartalmazó igazolás, amelyet a nyugdíjas 2014 januárjában már kézhez kapott. Elnyert támogatás esetén a támogatott 5000 Ft önerő befizetésével veheti igénybe az üdülési szolgáltatást elő-, valamint utószezonban, az alábbiakban jelölt időszakokban: - előszezonban: 2015. június 15. napjáig; - utószezonban: 2015. szeptember 1. napjától 2015. december 31. napjáig megkezdett üdülésre. A pályázók a www.erzsebetprogram.hu oldalon elérhető szálláshelyeken, a postai úton kiküldésre kerülő Erzsébet Kártya segítségével vehetik igénybe az elnyert támogatást. Azon... Tovább

  1952. második félévében született kedves Olvasóim figyelmébe! Az 1952-ben született évjárat tagjainak nyugdíjkorhatára 62 és fél év (a 62. születésnapjukat követő 183. napon töltik be a nyugdíjkorhatárukat), így 2015. első félévében az 1952. második félévében született személyek számára jön el a nyugdíjigénylés időpontja. Emellett idén is beadhatja a nyugdíjigénylést az a hölgy, aki idén teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító feltételeket (legalább 40 évi jogosultsági idő, amelyből - alapesetben - legalább 32 évet keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő tesz ki). Mire kell e személyeknek figyelniük, mit kell benyújtaniuk? Erről szól ez az összefoglalóm, amit kérem, hogy osszanak meg minden érintett barátjukkal, ismerősükkel - és persze kérjék meg őket is, hogy osszák tovább és lájkolják a NyugdíjGurut :-)   A nyugdíjkorhatár Miután a nyugdíjkorhatár az 1952-esek esetében... Tovább

Ez a rendelkezés nem csupán azért fontos, mert egyértelműsíti néhány részletszabály alkalmazási feltételeit, hanem azért is, mert eloszlatja azokat a félelmeket, hogy a kormányzat esetleg fontolgatná a nők kedvezményes nyugdíjazási lehetőségének megszüntetését. Erről szó sincs, a lehetőség továbbra is nyitva áll a hölgyek előtt 2015-ben is.    Az említett pontosításokat az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza, amelynek 3. fejezete szól "a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a TnyR.) módosításáról".   A rendelet 23. §-a szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés... Tovább

A két kérdés, amelyről a Kúria döntött: a) Beszámítható-e az az időszak a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként, amely alatt az érintett hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott? b) A volt szakiskolai tanulók tanulmányi ideje szakmunkástanulói viszonyban eltöltött időnek és a nyugellátás megállapításánál szolgálati időnek minősül-e?   A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idővel kapcsolatos határozat:   A másodfokú társadalombiztosítási szerv az alperes 2012. december 3-án kelt, a felperes szolgálati idő elismerése iránti kérelmét elbíráló határozatát helybenhagyta. A munkaügyi bíróság a társadalombiztosítási határozatokat hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra, és arra kötelezte, hogy azt az időszakot, amely alatt a felperes fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg... Tovább

Az 1997. december 31-ét követően szerzett szolgálati időre vonatkozó szabályokat a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) IV. fejezete 37. - 43/A. §-ai, míg a jogosultság előfeltételeit (különösen azt, hogy ki minősül társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak) a TB ellátásaira jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) 5. - 13. §-ai tartalmazzák. Szolgálati idő az az időszak, amely alatt a nyugdíjigénylő a) biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt) és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, vagy b) a törvény szolgálati időként ismeri el az adott időszakot, noha járulékfizetés nem történt (pl. ilyen a táppénz folyósításának időszaka), illetve c) szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot. A következőkben a törvényi rendelkezéseket idézve végigveszem a szolgálati idő kategóriáit, s... Tovább

Az utóbbi néhány napban több (még) hivatalban lévő polgármester úr és úrhölgy is érdeklődött nálam annak kapcsán, hogy megbízatásuk esetleges megszűnése következtében ők még jogosultak lesznek-e a polgármesterek közszolgálati járadékára vagy részükre is megszűnik e járadékra való jogosultság, ha nem választják újra őket. A kérdés egy október 12-én hatályba lépő rendelkezés miatt merül fel. Aznap - tehát az önkormányzati választás napján - lép hatályba ugyanis a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 158. §-a, amelynek a) pontja attól a naptól, azaz a 2014. évi önkormányzati választás napjától hatályon kívül helyezi a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényt (a szépnevű Pttv.-t). E hatályon kívül helyezés miatt a 2014. október 12. napját követően keletkező... Tovább

(1) A szolgálati idő arányosításának szabályozása A rendszer kedvez a részmunkaidőben dolgozó nők számára a szolgálati idő arányosításának szabályozása terén: 2004. január 1-jétől a szolgálati idő arányosítását csak a nyugdíj összegének kiszámításánál kell alkalmazni, a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál már nem. Ez különösen a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére kedvező, ugyanis nyugdíjjogosultság szerezhető legalább 15 évi biztosítási jogviszonnyal akkor is, ha akár az egész időszakban csak részmunkaidőben dolgozott az érintett és a minimálbérnél kisebb összeget keresett (ami  után fizette a járulékokat). (2) Szolgálati idő szerzése gyermekszüléssel és -neveléssel A rendszer az öregségi nyugdíj szempontjából gyermekneveléssel szerzett szolgálati időként ismeri el a következő időtartamokat: Az 1998. január 1. előtti időszak tekintetében: a) A fizetés nélküli... Tovább

A diplomás gyed-re akkor jogosult a szülő nő, ha az alábbi pontokban felsorolt együttes feltételeknek megfelel: (1) az Ebtv. (vagyis a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény) 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult (mert nem biztosított, vagy biztosított ugyan, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a gyermekgondozási díjra, mert a szülést megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel), (2) a gyermeke születését megelőző - két éven belül - államilag elismert felsőoktatási intézményben - magyar nyelvű nappali képzésben - legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói... Tovább

Nyugdíjbiztosítási adategyeztetésre hivatalból vagy kérelemre kerülhet sor. 1. HIVATALBÓL Hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetés hivatalból   Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megkezdte a hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetést az 1955-1959 közötti években született személyekkel, összesen közel 400 ezer emberrel. Az első leveleket augusztus 25-én postázták és két éven belül érnek el minden érintett, idén 55-59 éves személyt. (Az 1960-ban és utána született emberekkel ötéves korcsoporti bontásban, kétévente indítják majd az adategyeztetést.) Az adategyeztetés célja, hogy az esetleges problémák, adateltérések, különösen a hiányó időszakokkal, keresetekkel, járulékokkal kapcsolatos kérdések időben kiderüljenek, és azokkal a nyugdíjra jogosultak ne a TB nyugellátás iránti igényük bejelentésével egyidejűleg szembesüljenek, amikor a kérdések tisztázása akár hosszú hónapokkal is... Tovább