Ha személyes kérdése van a nyugdíj megállapításával, az igénylés időzítésével, a nyugdíjemeléssel, a 13. havi vagy a lehetséges 14. havi nyugdíjjal, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt ide kattintva teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Vigyázat! Álhír a nyugdíjba készülőknek!

A magyar sajtóban futótűzszerűen terjedt el a következő álhír:

"2026. január 1-jével gyökeresen átalakul Magyarországon a nyugdíjba vonulás rendszere: megszűnik a hagyományos, merev értelemben vett nyugdíjkorhatár, és a dolgozók sokkal rugalmasabb feltételek mellett dönthetnek arról, mikor mennek nyugdíjba."

A nyugdíjba vonulás rendszere jövőre is változatlanul ugyanaz marad, mint eddig. Az égvilágon semmi sem változik jövőre az idei szabályozáshoz képest.

A férfiak jövőre is kizárólag a 65 éves nyugdíjkorhatáruk betöltésével igényelhetnek öregségi nyugdíjat. A korhatár betöltése előtt azonban egy nappal korábban sem jogosultak a férfiak nyugdíjra, így nem szűnt meg a nyugdíjkorhatár, a férfiaknak maradt mereven 65 év.

Az 1957-ben és később született személyek esetében a 65 éves nyugdíjkorhatárt már 2010. január 1-jétől előírta a nyugdíjtörvény, azóta sem változott.

Az 1957-ben és később született nők nyugdíjkorhatára is másfél évtizede 65 év, de ők a nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt a Nők40 kettős időfeltételének teljesítésével igényelhetnek kedvezményes nyugdíjat. Ugyanolyan feltételekkel, mint idén, sem enyhítés, sem szigorítás nem következik be jövőre. A nyugdíjtörvény 2011. január 1-jétől teszi lehetővé a kedvezményes nyugdíj igénylését a nők számára, azóta is változatlan feltételekkel.

Magyarországon természetesen továbbra sincs nyugdíjkényszer, a nyugdíjba vonulás tetszőleges ideig halasztható a versenyszférában (a közszférában dolgozók esetén korlátozások érvényesülhetnek).

Persze a halasztásnak csak akkor van értelme, ha az érintett személy a nyugdíjkorhatára betöltését követően megszakítás nélkül dolgozik és így további szolgálati időt (és nyugdíjalapot képező további keresetet) szerez, ugyanis ebben az esetben a korhatár betöltését követően a nyugdíj igénylése nélkül szerzett minden 30 nap szolgálati idő után fél százalékos nyugdíjnövelésre (nyugdíjbónuszra) szerez jogosultságot - feltéve, hogy legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. Ez is 22 éve így van.

A halasztás nem biztos, hogy előnyös, ugyanis jobban járhat a nyugdíjkorhatárt betöltött személy, ha a korhatára betöltésével inkább azonnal igényli a nyugdíját, és mellett dolgozik: ez esetben ugyanis a nyugdíja mellett a keresete mentessé válik a társadalombiztosítási járulék (18,5%) és a szociális hozzájárulási adó (13%,  jövőre a tervek szerint 12%) alól. Ez munkaviszony esetén 2019 . január 1. óta, minden egyéb jogviszony esetén 2020. július 1. óta változatlan.

2026. január 1-jével semmilyen változás nem lesz a nyugdíjba vonulás rendszerében.