Ha személyes kérdése van a nyugdíj összegének számításával, a nyugdíj lehetséges növelésével, a nyugdíja igénylésének optimális időzítésével, a nyugdíj inflációs emelésével vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Részletek a Magyar Hangnak adott mai interjúmból:

A világon semmi köze nincs a 13. havi nyugdíjhoz Ukrajna esetleges uniós csatlakozásának. 

Az uniós szabályozás – a szociális biztonsági együttműködési rendelkezés – ugyanis abban a pillanatban életbelép, amikor Ukrajnát felveszik az EU-ba, és egyúttal hatályát veszti a ma még valóban meglévő, a Szovjetunióval kötött, 1963-ban hatályba lépett szociálpolitikai egyezmény.

Utóbbi egyébként idejétmúlt megállapodás, amelynek értelmében a Magyarországon letelepedett ukrán nyugdíjas akkor kérhet magyar nyugdíjat, ha igazolni tudja, hogy az ukrán nyugdíja megszűnt. Ekkor valóban az Ukrajnában betöltött pozíciónak megfelelő magyarországi szakmai átlagkereset alapján állapíthatják meg a nyugdíját – mondta lapunknak Farkas András a Fidesz pártigazgatójának azon kijelentésére reagálva, amely szerint veszélybe kerülne a 13. havi nyugdíj Ukrajna uniós csatlakozásával, mert a Szovjetunióval kötött megállapodást Ukrajna nem hajlandó felmondani, ezért kell Magyarországnak nyugdíjat adni a hazánkba települő ukránoknak.

A Nyugdíjguru alapítója arra is felhívta a figyelmet, hogy a megállapodást már a Bajnai-kormány fel akarta mondani, és helyette egy olyan korszerű, nem a területi, hanem a teherviselési elven alapuló szerződést kötni, mint amilyen például Oroszország esetében is született. Ezt azonban a második Orbán-kormány félrerakta, és ezért maradt hatályban a rendelkezés. 

Ukrajna csatlakozásával azonban érvényét veszítené a hatvanéves jogszabály.

De még ha el is tekintünk attól, hogy a több mint hatvanéves egyezmény azonnal érvényét veszti Ukrajna uniós csatlakozásával, a magyar hatóságok akkor is gond nélkül elejét vehetik az Ukrajnából érkezők tömeges nyugdíjigényének. 

Az egykori szabályozás szerint ugyanis az egykori Szovjetunióban – a jelenleg Ukrajnában – élők közül az kaphat magyarországi nyugdíjat, aki megkapta a letelepedési engedélyt, lakcímkártyával rendelkezik és ténylegesen le is telepedett az országban. Vagyis a magyar hatóságnak egyszerűen nem szabad kiadni több letelepedési engedélyt, és már meg is oldódott a probléma.

A nyugdíjak szabályozása tagállami hatáskör, tehát ha a magyar állam úgy dönt, hogy szükség van a 13.havi nyugdíjra, akkor azt semmi nem korlátozhatja, különösen nem egy újabb ország, adott esetben Ukrajna csatlakozása a közösséghez – fejtegette Farkas András. 

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.