Ha személyes kérdése van a nyugdíja szüneteltetésével és a folyósítás ismételt megindulásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt fel, hogy jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Újraszámítják-e a 2024-ben a szünetelést követően ismét folyósítani kezdett nyugdíj összegét?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezései szerint a közszolgálati típusú jogviszonyokban dolgozó nyugdíjasokat megillető illetmény és a nyugdíj egyidejűleg nem vehető föl, vagyis az érintett személy nyugdíja a közszolgálati típusú jogviszony tartama alatt szünetel.

Az öregségi nyugdíj folyósítását a törvény szerint az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, vagy öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

- közalkalmazotti jogviszonyban,

- költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban,

- egészségügyi szolgálati jogviszonyban,

- rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,

- honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,

- kormányzati szolgálati jogviszonyban,

- adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,

- politikai szolgálati jogviszonyban,

- biztosi jogviszonyban,

- köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,

- bírói szolgálati viszonyban,

- igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,

- ügyészségi szolgálati viszonyban,

- a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy

- a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban

áll.

A fenti főszabály ellenére a Kormány mentesítő rendelete alapján nem kell szüneteltetni a nyugdíját annak a közszolgának, aki

- szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál,

- köznevelési vagy szakképző intézményben vagy

- érettségi vizsgák és az országos középiskolai tanulmányi versenyek szervezése érdekében az Oktatási Hivatalnál vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál

dolgozik.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas egészségügyi dolgozó nyugdíját ugyan szüneteltetik, de részére a munkáltatója megigényelheti a nyugdíja mindenkori összegével megegyező nettó összegű nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést.

A nyugdíjhatóság az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről az érintett bejelentése és a NAV adatközlése alapján hivatalból dönt.

Az érintett közszolga a nyugdíja szünetelésének időtartama alatt nyugdíjasnak minősül.

Emiatt a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt már nem szerezhet és a nyugdíjjárulék alapját képező illetménye az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.

Ennek oka az a két rendelkezés a nyugdíjtörvényben, amelyek szerint

- egyrészt a saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe,

- másrészt az ilyen keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.

A nyugdíj csak akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság számára a közszolgálati típusú jogviszonya megszűnését. Vagyis a nyugdíj csak kérelemre folyósítható újból, a nyugdíjhatóság hivatalból nem  kezdi meg a nyugdíj újbóli folyósítását. Az ismételten meginduló nyugdíjfolyósítás kezdő napja a jogviszony megszűnése hónapját követő hónap első napja.

A nyugdíj újbóli folyósítása esetén a nyugdíjast a nyugdíja szüneteltetést megelőző összegének az időközi rendszeres (inflációs) nyugdíjemelések mértékével megemelt összege illeti meg. A nyugdíjas közszolga által 2020. július 1-jét követően szerzett illetmény (ahogyan a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban szerzett kereset, jövedelem) járulékmentessé vált, így a keresetalapú nyugdíjemelés lehetősége megszűnt.

Az újrafolyósítás kapcsán aggályos, hogy a törvény nem rendelkezik a szüneteltetés időtartama alatt minden nyugdíjasnak járó 13. havi nyugdíjak pótlólagos kifizetéséről. Az érintett közszolga a nyugdíj szünetelése időtartama alatt is nyugdíjasnak minősül, így ha az ő részére pótlólagosan nem fizetik ki ezt a plusz ellátást, akkor fennáll a hátrányos megkülönböztetés kockázata.

A szüneteltetés megszűnésével a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.

A fentiek kapcsán változatlanul fennáll egy kérdés: vajon mi indokolja, hogy még mindig nem helyezték teljesen hatályon kívül a nyugdíjas közszolgákat érintő összes törvényi korlátozást (mindenekelőtt a közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának szüneteltetését), a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozattal együtt?

Korábbi elemzéseimben többször kifejtettem, hogy a korlátozásokat célszerű lenne mielőbb teljesen megszüntetni, hiszen az annak 2013-as elrendelését indokolttá tevő körülmények ma már nem állnak fenn - például Magyarország nem áll túlzottdeficit-eljárás alatt -, miközben a magasan képzett közszolgák (a kormányzati és egyéb köztisztviselők mellett egyebek között a korábban közalkalmazottként, jelenleg köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban  dolgozó tanárok, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó egészségügyi dolgozók) iránti igény egyre nő.

A kormány deklarált célja, hogy minél több nyugdíjas dolgozzon a nyugdíja mellett, ennek a törekvésnek viszont szögesen ellentmond, ha a közszféra legtöbb ágazatában továbbra is a nyugdíj szüneteltetésével büntetik a dolgozni kívánó nyugdíjasokat (ahogyan ellentmondott az is, hogy a mellékállású nyugdíjas kisadózás lehetőségét is érthetetlen módon megszüntették).

Ideje lenne a kormányzati szándék és cselekvés összhangjának további késedelem nélküli megteremtése ezen a területen is.