
Fotó: Pixabay
Tovább romolhat a nyugdíjhelyzet – javaslatot tett a Nyugdíjguru

A hazai keresetekhez viszonyítva 6,4 százalékkal romlott idén a nyugdíjak vásárlóértéke – derült ki a KSH friss adataiból. Farkas András nyugdíjszakértő szerint változtatni kell a nyugdíjemelések kiszámításának módszerén.
Ha személyes kérdése van a nyugdíj összegének számításával, a nyugdíj lehetséges növelésével, a nyugdíja igénylésének optimális időzítésével, a nyugdíj inflációs emelésével vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.
Az Inforádiónak adott április 15-i interjúmat ismerteti az Infostart hírportál is:
Nyugdíjasok relatív elszegényedése folytatódik, sőt idén fel is gyorsulhat – így értékelte a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója.
Felidézte, a nyugdíjakat idén januárban 3,2 százalékkal emelték, miközben a keresetek 13,3 százalékkal emelkedtek tavaly átlagosan, tehát 10,1 százalékos elmaradásban vannak a nyugdíjak. Szerinte ha esetleg lesz is pótlólagos nyugdíjemelés novemberben, amire feltehetően 1,3 százalékos mértékben sor kerül, még akkor is „drámai” mértékben lemarad a nyugdíjasok vásárlóereje az aktív keresőkétől.
Míg a KSH februári adata szerint az átlagnyugdíj 242 682 forint volt, a legfrissebb, januári kereseti kimutatás szerint a nettó átlagkereset Magyarországon 444 ezer forint volt, tehát előbbi az 56,7 százalékát teszi ki az utóbbinak.
A medián nettó átlagkereset esetében kicsit jobb a helyzet, annak 61,5 százalékát teszi ki a 13 havi mediánnyugdíj összege.
Farkas András szerint a helyzet még tovább romolhat, ha nem változtatnak a nyugdíjszámítás rendszerén. Ennek oka, hogy a nyugdíjemelés során kizárólag az infláció mértékét veszik figyelembe, miközben ennél sokkal gyorsabban nőnek a bérek. Szerinte követhetnénk a környező államok példáit, és az infláció mellett figyelembe lehetne venni a nettó keresetnövekedésnek bizonyos százalékát; a környező államok 20-tól 50 százalékig veszik figyelembe a nettó keresetemelkedés mértékét is a nyugdíjemelések során – mondta.
Valamelyest javíthatna az idősek anyagi helyzetén az úgynevezett nyugdíjprémium is, de ezt csak 3,5 százalékos gazdasági növekedés felett fizetik ki, amire most nem lehet számítani.
Az interjúmat és az ismertető cikket ide kattintva érheti el.
E témában a Szeged TV Téma című műsorának április 15-i adásában is nyilatkoztam, ezt ide kattintva tekintheti meg.
Ebben az interjúmban kitértem a női és a férfi átlagnyugdíjak közötti különbség okaira, valamint arra, hogy a nők helyzete rosszabbnak tűnik az átlagnyugdíjak összevetése alapján, de más a helyzet az élethossziglani nyugdíjas jövedelem vizsgálata alapján.