Tényleg emelni kell Magyarországon a nyugdíjkorhatárt? Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

Ha személyes kérdése van a nyugdíjkorhatárral, a szolgálati idővel, a nyugdíjszámítással, a nyugdíjigénylés optimális időzítésével kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

AZ ÁLLAMOK ARRA TÖREKEDNEK, HOGY A NÖVEKVŐ VÁRHATÓ ÉLETTARTAM NE A NYUGDÍJBAN TÖLTÖTT IDŐT NÖVELJE, HANEM AZT AZ IDŐT, AMIT AKTÍV DOLGOZÓKÉNT ÉS JÁRULÉKFIZETŐKÉNT TÖLTENEK AZ EMBEREK ÉLETÜK SORÁN.

Biztos megoldást a korhatár emelése sem hozhat, hiszen nem változtatja meg a nyugdíjrendszerek fenntarthatósági paradigmáját, amely változatlanul arra épül, hogy a mindenkori aktív korosztályoknak kell megteremtenie a mindenkori inaktív korosztályok eltartásának fedezetét. Csakhogy ez a paradigma abból az időből (a XX. század elejéről) datálható, amikor a születéskor várható élettartam (46 év) három évtizeddel rövidebb volt, mint ma, vagyis kevesen éltek a nyugdíjkorhatáruk (a korai nyugdíjrendszerekben 70 év!) betöltéséig, és azt követően sokkal rövidebb ideig éltek nyugdíjasként, miközben a magas termékenység és a nagyon fiatal korban kezdődő munkavállalás miatt az eltartó aktív korú népesség létszáma többszörösen meghaladta a nyugdíjasok létszámát.

Ha egyelőre nem is matuzsálemi kor felé, de máris drámai gyorsasággal öregszik a magyar lakosság, akárcsak a világ majdnem mindegyik fejlett társadalma. Magyarországon a Ratkó-évjáratok, majd az ő gyermekeik, a Ratkó-unokák nyugdíjba áramlása miatt

öt évvel ezelőtt minden hatodik,
idén minden ötödik,
2030-ban minden negyedik és
2050 után fokozatosan minden harmadik magyar 65 évesnél idősebb lesz.

A DEMOGRÁFIAI ÖREGEDÉS MIATT AZ IDŐS ÁLLAMPOLGÁROK ELLÁTÁSÁNAK TERHE PERSZE EGYRE NEHEZEBB LESZ, A NYUGDÍJRENDSZER FINANSZÍROZÁSI KOCKÁZATAI GYORSAN NŐNEK.

Ez nem csak a nyugdíjrendszert, hanem az egészségügyi és a szociális ellátó rendszert is közvetlenül érinti. A helyzetet előre nem látható módon súlyosbítja az orosz-ukrán háború és annak gazdasági következményei, elsősorban az energiahordozók árrobbanása miatt megszaladással fenyegető infláció.

A teljes cikkemet IDE KATTINTVA olvashatja el a Portfolio.hu gazdasági hírportálon.