Tartós ápolást végzők időskori támogatása 2020-ban

Tartós ápolást végzők időskori támogatása 2020-ban

A családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXVI. törvény pontosította a tartós ápolást végzők időskori támogatásának feltételeit.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha sok ezernyi kedves Olvasómhoz hasonlóan Önnek is van személyes kérdése a jövőbeni vagy a már meglévő nyugdíjával, egyéb társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

 


A tartós ápolást végzők időskori támogatásáról 2020-ban


 

A tartós ápolást végzők időskori támogatásának bevezetésére a törvényi indoklás szerint azért került sor, hogy az állam külön is elismerje azokban az esetekben, amikor a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket hosszú időn keresztül ápoló szülők nem - vagy csak korlátozott mértékben - végeznek keresőtevékenységet, ami miatt az öregségi nyugdíjuk mértéke is számottevően alacsonyabbá válik.

Az eredeti rendelkezések e célokat az Alkotmánybíróság (AB) szerint nem minden elemükben szolgálták megfelelően. Az AB szerint önkényesnek tekinthető az a szabályozás, amely nem teszi lehetővé a több tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek ápolására fordított időtartam egybeszámítását akkor, ha ennek eredményeként a szülő legalább 20 éven keresztül ápolta saját háztartásában tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekeit, és ennek következtében legalább 20 éven át szenvedett el jövedelemkiesést. Ezért az AB megállapította, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 44/A. § (1) bekezdés a) és b) pontját összekötő „és” szövegrésze, valamint b) pontjának „ugyanazon gyermekre tekintettel” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó kérelem nem utasítható el akkor, ha egyértelműen megállapítható, hogy az igénylő a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel a törvényi követelményeket teljesíti, azaz saját háztartásában legalább húsz éven keresztül ápolta a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekét oly módon, hogy ezen idő alatt nem rendelkezett napi 4 órát meghaladó munkaidejű munkaviszonnyal vagy más foglalkoztatási jogviszonnyal. Ezen követelmények teljesülésének vizsgálata minden esetben az egyedi ügyben eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok feladata.

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a tartós ápolást végzők időskori támogatására jogosult az a személy,

- akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, és

- aki a tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekét (gyermekeit) az öregségi nyugdíjra való jogosultságot megelőzően legalább 20 évig saját háztartásában ápolta, gondozta.

Nem zárja ki az ellátás megállapítását, ha a szülő a 20 év egy részében, vagy teljes időtartamában nem részesült e tevékenység alapján GYES-ben, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban, és az ápolási díj esetében azt részére a vizsgált időszakon belül legalább 1 év időtartamban nem emelt összegű ápolási díjként, vagy kiemelt ápolási díjként folyósították. Több beteg gyermek otthoni ápolása esetén nem csak ugyanazon gyermek ápolása címén megállapított ellátások időtartama számítható össze.

 

A családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXVI. törvény 15.§-a 2020. január 1-jétől a fentiekkel összhangban a következőképpen módosítja a szociális törvény érintett rendelkezéseit:

 

Az Szt. 44/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Tartós ápolást végzők időskori támogatására jogosult az a szülő, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, ha azon napot megelőzően, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíját megállapítják – ide nem értve az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását –, összeszámítva legalább 20 éven át saját háztartásában súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermekét ápolta, gondozta, és ezalatt legfeljebb napi 4 órában végzett otthonán kívül keresőtevékenységet, vagy a keresőtevékenységet az otthonában végezte.

(2) E § alkalmazásában

a) súlyosan fogyatékos a gyermek, ha a 41. § (3) bekezdés a) pontja szerint súlyosan fogyatékosnak minősül,

b) tartósan beteg a gyermek, ha a 41. § (3) bekezdés b) pontja szerint tartósan betegnek minősül.”

 

E § többi bekezdése nem módosul:

"(3) A tartós ápolást végzők időskori támogatásának havi összege 50 000 forint. A támogatás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg. A támogatás a jogosultság kezdő hónapjára tekintettel is teljes összegben jár.

(4) A tartós ápolást végzők időskori támogatása nem minősül nyugellátásnak."

 

A módosított (2) bekezdésben hivatkozott rendelkezések a szociális törvényben:

 

41.§ (3) bekezdés a) pont: 

"súlyosan fogyatékos személy az, akinek

aa) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes,

ab) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,

ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),

ad) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes"

 

41.§ (3) bekezdés b) pont:

"tartósan beteg az a személy, aki egészségi állapotára figyelemmel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul"

 


A tartós ápolást végzők időskori támogatását változatlanul csak a Magyarországon élő magyar állampolgár (vagy a bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan) jogosult számára lehet megállapítani.

Nem jogosult a támogatásra az ilyen igénylő sem, ha részére nem állapították meg az öregségi nyugdíjat, vagy részére az öregségi nyugdíjat folyósítás nélkül állapították meg, vagy részére csak nyugdíjelőleget állapítottak meg.

Akkor sem jogosult támogatásra az egyéb feltételeknek megfelelő igénylő, ha nem tudja bizonyítani tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeke(i) 20 éven át tartó otthoni ápolását.

Nem jár a támogatás, ha az igénylő nem a gyermekét, hanem más hozzátartozóját ápolta. 

Jó hír viszont, hogy az Szt. 42. § (1) bekezdés b) pontja alapján a tartós ápolást végzők időskori támogatására az a személy is jogosult, akinek az öregségi nyugdíj folyósítása mellett egyidejűleg ápolási díjat is folyósítanak.


A támogatás havi összege 2020-ban is változatlanul 50.000 forint, amely a jogosultság megállapításának kezdő hónapjára is teljes összegben jár.

A támogatás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha ebben az időpontban a jogosultsági feltételek fennállnak.

Az igénybejelentés időpontja az adatlap benyújtásának vagy postára adásának a napja.

A már megállapított támogatást a jogosult részére a nyugdíjfolyósító az öregségi nyugdíjjal együtt ugyanazon a törzsszámon folyósítja, amelyen az öregségi nyugdíjat.

Fontos tudnivaló, hogy ha a jogosult külföldre költözik, akkor elveszíti a támogatásra való jogosultságát!

A támogatás – amely végrehajtás alól mentes és adómentes ellátás - az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontja alapján rendszeres pénzellátásnak (de nem nyugellátásnak) minősül.


Igénylés

 

A támogatás megállapítását írásban, az e célra rendszeresített kérelem nyomtatvány benyújtásával kell igényelni.

A támogatás iránti igény előterjeszthető személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes kormányablak, vagy járási (kerületi) hivatal ügyfélszolgálatán, vagy postai úton a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal járási (kerületi) hivatalának címezve. A postacím egységesen: 1916 Budapest.

A kérelem elbírálásához szükségesek

- a gyermek otthoni ápolása címén folyósított ellátásban részesülést alátámasztó adatok (ápolási díj, gyermekek otthongondozási díja, emelt összegű vagy kiemelt ápolási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama), valamint

- a gyermek egészségi állapotára vonatkozó dokumentumok.

A kérelmezőnek az adatlapon meg kell jelölnie a beteg gyermek otthoni ápolásának húsz évet elérő időtartamát.

A Magyar Államkincstár a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében a támogatás iránti igény elbírálásához a következő okmányok benyújtását vagy beküldését javasolja:

- ápolási díjra való jogosultságot megállapító határozat,

- gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot megállapító határozat,

- emelt összegű ápolási díjat vagy kiemelt ápolási díjat megállapító határozat,

- gyermekgondozási segélyt vagy gyermekgondozást segítő ellátást megállapító határozat,

- a gyermek tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára vonatkozó orvosi dokumentumok, egyéb igazolások,

- a gyermek otthon ápolását igazoló egyéb dokumentumok.

A támogatás iránti igény érvényesítése illetékmentes és költségmentes.


 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...