Szerencseszám-e a 13-as?

Szerencseszám-e a 13-as?

2020. 07. 18.

2021-ben érkezik a 13. havi nyugdíj visszaépítésének első részleteként egy heti plusz nyugdíj. A nyugdíjasok mellett 21 további ellátásban részesülő is számíthat egy heti plusz juttatásra jövőre. Hogyan épül vissza a teljes havi ellátás és mibe kerül?

K Küldés K Nyomtatás

 

 

 

Ha Önnek személyes kérdése van a nyugdíjával,  annak feltételeivel, számításával, az igénylés lehetőségeivel és optimális időzítésével kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti föl a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 


Szerencseszám-e a 13-as?


 

Dióhéjban:

megjelentek a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről szóló jogszabályok

 

Megjelent és 2021. január 1-jén hatályba lép az egyes törvényeknek a 13. havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosításáról szóló törvény, valamint a 13. havi ellátás fogalmát bevezető kormányrendelet, amely a jogosultságot a nyugellátásokon kívül 21 további ellátási kategóriára is kiterjeszti.

13. havi nyugdíj

A nyugdíjtörvénybe beépül a 13. havi nyugdíjról szóló új rendelkezés, eszerint 13. havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára társadalombiztosítási nyugellátásban vagy szövetkezeti típusú járadékban részesül. 

Ha az érintett személy több társadalombiztosítási nyugellátásban vagy szövetkezeti típusú járadékban is részesül, a 13. havi nyugdíjra való jogosultságot ellátásonként kell vizsgálni. 

Például ha valaki öregségi nyugdíjban és özvegyi nyugdíjban is részesül, akkor mindkét ellátása alapján jogosult a 13. havi nyugdíjra. 

Ennek megfelelően a 13. havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév január hónapjára az érintett nyugdíjast megillető - és a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított -, 13. havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és szövetkezeti típusú járadékok együttes összegével. 

A 13. havi nyugdíjat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a tárgyév első negyedévében, hivatalból folyósítja.

A 13. havi nyugdíj eleve adómentes (minden nyugellátás adómentes), míg a 13. havi ellátás a személyi jövedelemadó törvény 2021. január 1-jétől hatályos módosítása szerint adómentes juttatás. 

A módosított adórendelkezés szerint a nyugellátásban és egyes más ellátásban részesülő magánszemélyt kormányrendelet alapján megillető egyszeri juttatás és 13. havi ellátás a juttatás, illetve az ellátás időpontjától függetlenül egyéb indokkal adómentes.

13. havi ellátás

Az új kormányrendelet szerint tizenharmadik havi ellátásra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára 

- korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, 

- rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban,

- baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, 

- fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, rokkantsági járadékban, 

- a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, 

- polgármesterek közszolgálati járadékában, 

- a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, illetve a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban, 

- a hadigondozásról szóló törvény alapján a nyugdíjtörvény szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásban, 

- az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelésben, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban, 

- házastársi pótlékban vagy házastárs után járó jövedelempótlékban

részesül.

Összességében 2021. első negyedévében több, mint két és félmillió ember számíthat a 13. havi nyugdíj, illetve ellátás visszaépítésének első lépéseként plusz egy heti juttatásra.

Ennek fedezetét 77 milliárd forint előirányzattal a jövő évi költségvetési törvény teremti meg.

Szabályozási elvek

A jogalkotó a 13. havi nyugdíj szabályozása körében ugyanazt a szerkesztési logikát követi, mint a nyugdíjprémium esetében: meghatározza azokat a nyugellátásokat, amelyek alapján a 13. havi nyugdíj megilleti a nyugdíjasokat, majd meghatározza azokat az egyéb ellátásokat, amelyek alapján a tizenharmadik havi ellátás megilleti az ellátásban részesülőket. 

A nyugdíjprémium esetében ugyanez az eljárás érvényesül: a nyugdíjtörvény meghatározza a nyugdíjprémiumra jogosult nyugdíjasok körét, majd ezt a kört jelentősen kibővíti egy kormányrendelet, amely közel két tucat egyéb ellátásban részesülő személyre is kiterjeszti a nyugdíjprémiumnak megfelelő egyszeri ellátásra való jogosultságot. A 13. havi nyugdíjra, illetve a 13. havi ellátásra ugyanaz a személyi kör jogosult, mint a nyugdíjprémiumra, illetve egyszeri ellátásra. 

Óriási különbség viszont, hogy a 13. havi nyugdíj kifizetése nem függ a gazdasági teljesítménytől, mint a nyugdíjprémium (ez utóbbi ugyanis csak akkor fizethető, ha a magyar GDP tárgyévi növekedése meghaladja a 3,5%-ot). 

További szerkesztési különbség, hogy a nyugdíjprémium esetében a vonatkozó kormányrendeletnek kellett kiterjesztenie a jogosultságot a nyugdíjprémiumra nem jogosító nyugellátásokra (nevezetesen az icdeiglenes özvegyi nyugdíjra) és a szövetkezeti típusú járadékokra. A 13. havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvény viszont eleve kiterjed az összes nyugellátásra és szövetkezeti típusú járadékokra is, így ezek alapján is jár a 13. havi nyugdíj, vagyis ezekről a kategóriákról nem kellett külön rendelkezni a 13. havi ellátást szabályozó kormányrendeletben.  

Az új jogszabályok megerősítik azt a már bejelentett ütemezést, amely szerint négy részletben, 2021 és 2024 között épül vissza a 13. havi nyugdíj, illetve 13. havi ellátás. Eszerint 2021 első negyedévében egy heti, majd 2022-ben két heti, 2023-ban három heti plusz nyugdíj, illetve ellátás jár. A 13. havi nyugdíj és a 13. havi ellátás teljes egészében 2024-től illeti meg a jogosultakat. 

 


Az új jogszabályok

 

2020. évi LXXVIII. törvény

egyes törvényeknek a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosításáról

 

1. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

1.§ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény

a) 4. § (1) bekezdésében a „nyugdíjprémium” szövegrész helyébe a „nyugdíjprémium, a tizenharmadik havi

nyugdíj” szöveg,

b) 5. § (1) bekezdés b) pontjában az „egyszeri juttatást” szövegrész helyébe az „egyszeri juttatást és

tizenharmadik havi ellátást” szöveg

lép.

2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

2.§ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1a) bekezdés 4. pontjában az „egyszeri juttatás” szövegrész helyébe az „az egyszeri juttatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a tizenharmadik havi ellátás” szöveg lép.

3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

3.§ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 7. pont 7.39. alpontjában az „egyszeri juttatás a juttatás” szövegrész helyébe az „egyszeri juttatás és tizenharmadik havi ellátás a juttatás, illetve az ellátás” szöveg lép.

4. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

4.§ A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) I. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

A tizenharmadik havi nyugdíj

6/A. § (1) Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül.

(2) Ha a jogosult több társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül, a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságot ellátásonként kell vizsgálni.

(3) A tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév január hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások együttes összegével.

(4) A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév első negyedévében, hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja.”

5.§ A Tny. 101. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy)

„k) a tizenharmadik havi nyugdíj megállapítására és folyósítására vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben határozza meg.)

6.§ A Tny. a következő 102/K. §-sal egészül ki:

„102/K. § A tizenharmadik havi nyugdíj összege a 6/A. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően 

a) a 2021. évben a 6/A. § (3) bekezdése szerinti összeg 25%-a,

b) a 2022. évben a 6/A. § (3) bekezdése szerinti összeg 50%-a,

c) a 2023. évben a 6/A. § (3) bekezdése szerinti összeg 75%-a.”

5. Záró rendelkezés

7.§ Ez a törvény 2021. január 1-jén lép hatályba.


A Kormány 342/2020. (VII. 14.) Korm. rendelete a tizenharmadik havi ellátásról

 

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Tizenharmadik havi ellátásra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára

1. korhatár előtti ellátásban,

2. szolgálati járandóságban,

3. átmeneti bányászjáradékban,

4. táncművészeti életjáradékban,

5. rokkantsági ellátásban,

6. rehabilitációs ellátásban,

7. baleseti járadékban,

8. bányászok egészségkárosodási járadékában,

9. fogyatékossági támogatásban,

10. vakok személyi járadékában,

11. rokkantsági járadékban,

12. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján

folyósított ellátásban,

13. polgármesterek közszolgálati járadékában,

14. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, illetve a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény

szerinti árvák kiegészítő támogatásában,

15. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban,

16. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos

állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban,

17. a hadigondozásról szóló törvény alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

(a továbbiakban: Tny.) 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásban,

18. az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint

megemelendő – emelésben,

19. a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban,

20. házastársi pótlékban vagy

21. házastárs után járó jövedelempótlékban

részesül.

(2) A tizenharmadik havi ellátás megilleti

a) a tárgyévben az (1) bekezdés szerinti saját jogú ellátásban vagy öregségi nyugdíjban részesülő személyt is, ha ezt az ellátását olyan, az (1) bekezdés szerinti ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy olyan, az (1) bekezdés szerinti ellátásának megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapították meg – ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontja szerinti esetet is –, amelyben a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára részesült,

b) a tárgyévben rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személyt is, ha ezt az ellátását olyan rokkantsági járadékának, rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg, amelyben a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára részesült.

(3) A (2) bekezdés szerinti ellátások után a tizenharmadik havi ellátásra való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a (2) bekezdés szerinti változás következett be.

(4) Ha a jogosult több, az (1) bekezdés szerinti ellátásban részesül, a tizenharmadik havi ellátásra való jogosultságot ellátásonként kell vizsgálni.

2.§ (1) A tizenharmadik havi ellátás összege megegyezik – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – a tárgyév január hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, az 1. § alapján tizenharmadik havi ellátásra jogosító ellátások együttes összegével.

(2) Fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka esetén a tizenharmadik havi ellátás összege a tárgyévet megelőző év december havi ellátásnak a tárgyév január 1-jétől esedékes emeléssel megemelt összegével egyezik meg.

3.§ (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a tizenharmadik havi ellátásra a tizenharmadik havi nyugdíj szabályait kell alkalmazni azzal, hogy ahol jogszabály tizenharmadik havi nyugdíjat említi, azon tizenharmadik havi ellátást kell érteni.

(2) A központi költségvetés

a) a Magyar Államkincstárnak megtéríti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból nem finanszírozható, a b) pontban nem említett tizenharmadik havi ellátás,

b) a Hadigondozottak Közalapítványának megtéríti az 1. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti ellátások után járó tizenharmadik havi ellátás

fedezetét és azok végrehajtási költségeit.

(3) A Hadigondozottak Közalapítványa megtéríti a Magyar Államkincstárnak az 1. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti ellátások után járó tizenharmadik havi ellátás fedezetét és a végrehajtás költségeit.

4. § Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.

5.§ A tizenharmadik havi ellátás összege a 2. §-ban foglaltaktól eltérően

a) a 2021. évben a 2. § szerinti összeg 25%-a,

b) a 2022. évben a 2. § szerinti összeg 50%-a,

c) a 2023. évben a 2. § szerinti összeg 75%-a.


 

Értékelésem

 

A 2021. évi plusz egy heti nyugdíj/ellátás fedezetére a 2021. évi költségvetésben 77 milliárd forintot különítettek el. Ez tartalmazza a korbetöltött öregségi nyugdíjban, a nők kedvezményes nyugdíjában, valamint a hozzátartozói nyugellátásokban - beleértve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat is -  fordítandó plusz egy heti nyugdíjkiadás, valamint a kormányrendeletben felsorolt 21 féle további ellátás plusz egy heti ellátási összegének a fedezetét. 

Ennek megfelelően 2022-ben minimum e kiadási előirányzat kétszeresét, 2023-ban a háromszorosát, 2024-ben és utéána minden évben a négyszeresét kell majd betervezni az adott évi költségvetésbe. 

Így

- a 2021-es 77 milliárd forint (egy heti plusz ellátás)

- 2022-ben 154 milliárd forint (két heti plusz ellátás)

- 2023-ban 231 milliárd forint (három heti plusz ellátás)

- 2024-ben és utána minden évben 308 milliárd forint (egy teljes havi plusz ellátás) 

növeli a nyugdíjkassza kiadásait.

A 13. havi nyugdíjra és ellátásra fordítandó többletkiadás 2024-től majdnem pontosan akkora, mint a nők kedvezményes nyugdíjára fordítandó költségvetési előirányzat. 

A valóságban persze évente ennél valamival nagyobb mértékben nő majd a kiadás, miután a nagy létszámú Ratkó-évjáratok nyugdíjba áramlása pont ezekben az években tovább folytatódik.

A 13. havi nyugdíj visszaépítése drága mulatság, 2021 és 2024 között összesen legalább 770 milliárd forintba, azt követően pedig évente legalább 308 milliárd forintba kerülhet.

 

A nyugdíjkasszában ennek a fedezetét egyre nehezebb lesz előteremteni. Külön kiemelést érdemel e tekintetben a szociális hozzájárulási adó 2020. július 1-jétől hatályos további 2 százalékpontos csökkentése (emlékeztetőül: 2016-ban még 27% volt ez a közteher, ami jelenleg 15,5%, és a csökkentésnek elvileg még nincs vége). A szociális hozzájárulási adónak elsődleges szerepe van a nyugdíjkiadások finanszírozásában: a 2020-as költségvetésben a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett szocho-bevétele 1.907,9 milliárd forint, a teljes bevétel 53,1%-a, (az egyéni 10%-os nyugdíjjárulékokból tervezett bevétel ennél 308 milliárddal kisebb, 1.600,8 milliárd forint). Miután a szocho mértéke július 1-jétől tovább csökkent, változatlan gazdasági feltételek mellett is a féléves csökkentő hatást figyelembe véve  1.798,2 milliárd forintra esik ez a bevétel - csakhogy a gazdaságot is megbetegítette a koronavírus, így jelentősen romló feltételekkel kell számolnunk, ami a szocho-bevételt és a nyugdíjjárulék-bevételt egyaránt apasztja. 

Jövőre a költségvetési törvény járványmentesen és rendkívül optimistán tervez: a nyugdíjbiztosítási alap költségvetése 3.915 milliárd forintra nő, a bevételek közül a 15,5%-os mértékűre csökkent szociális hozzájárulási adóból a nyugdíjbiztosítási alapot megillető rész 1.752 milliárd lesz, a magánszemély biztosítottakat terhelő társadalombiztosítási járulékból a nyugdíjbiztosítási alapot megillető rész 1.680 milliárd forint lesz, a hiányzó 483 milliárd forintot pedig majd egyéb bevételekből teremti elő a költségvetés - e tételbe tartozik a 13. havi nyugdíj első heti részletére szánt 77  milliárd forint (és további 53,5 milliárd forint a nyugdíjprémium céltartalékára).

Nincs korlát

Korábban több elemzésemben fölvetettem, hogy a 13. havi nyugdíj korlátozások nélküli visszavezetése elszabaduló hajóágyúként süllyesztheti el a nyugdíjrendszer amúgy is viharos vizekre kényszerített és eleve törékeny bárkáját. 

2010-2011 folyamán hatalmas véráldozatokkal könnyítettek a nyugdíjrendszer terhelésén (rokkantsági nyugdíjak, korhatár előtti nyugdíjak, szolgálati nyugdíjak megszüntetése, a magánnyugdíjpénztári rendszer visszaállamosítása), aminek hatását persze a nők kedvezményes teljes nyugdíjának bevezetése már akkor jelentősen gyöngítette.

A 13. havi nyugdíj kiadási igénye az egy évtizeddel ezelőtti intézkedések pozitív hatását teljes mértékben lenullázhatja, vagyis a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága tekintetében visszahullhatunk egy évtizedet, így ott tartunk majd, ahol a véráldozatok meghozatala előtt tartottunk: vagyis ismét egyre fenyegetőbbé válnak a nyugdíjrendszer finanszírozási nehézségei.

Persze az új plusz kiadás korlátozható lett volna például akként, hogy a 13. havi nyugdíj kifizethető összegét korlátozták volna (az idei átlagos nyugdíjösszeg, 142 ezer forint, vagy a medián nyugdíjösszeg, 127 ezer forint lehetett volna például egy felső határ; 2009-ben, az akkori 13. havi juttatás megszüntetése előtt 80 ezer forintban maximálták a kifizethető összeget - ez utóbbi öröklődött a nyugdíjprémium máig hatályos felső korlátjaként). 

A 13. havi nyugdíj visszaépítéséről szóló új rendelkezések azonban nem tartalmaznak ilyen korlátozást, nem vezettek be 13. havi nyugdíjplafont. 

Így az összes nyugdíjas, illetve jogosító ellátásban részesülő jövőre egységesen a januári nyugdíja, illetve egyéb ellátása egynegyedét (25%-át) kapja a 13. havi nyugdíj visszaépítése első lépéseként. 

Ha valakinek 50 ezer forint az ellátása, akkor 12.500 forintot kap majd pluszban. 

Aki az átlagnyugdíjat - jelenleg 142 ezer forintot, jövőre a 3%-os januári nyugdíjemelés után 146 ezer forintot kapja -, az ennek a negyedét, azaz 36.500 forintot kap majd pluszban. 

Akinek 600 ezer forint a nyugdíja, az 150 ezer forintot, akinek 1 millió forint, az 250 ezer forintot kap majd plusz egy heti ellátás jogcímén. 

A 13. havi nyugdíj korlátozás nélküli visszavezetése tovább szaggatja a nyugdíjas társadalom egyébként is foszladozó méltányossági szövetét. A szegény nyugdíjas még szegényebb, a gazdag nyugdíjas még gazdagabb lesz.

 

Aki viszont igazán veszélybe kerül, az a jövő nyugdíjasa lesz, mert a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát a 13. havi nyugdíj visszavezetése önmagában is kérdésessé teszi.

 

A fenntarthatóságról

 

Egy folyó finanszírozású nyugdíjrendszer akkor stabil és fenntartható, ha a mindenkori aktív dolgozók (és munkáltatóik) nyugdíjcélú járulékfizetései fedezik a mindenkori nyugdíjasokat megillető nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat. Ha a járulékfizetők száma és az általuk (és munkáltatóik által) fizetett járulék mértéke is folyamatosan csökken, miközben a nyugdíjasok létszáma folyamatosan nő, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy egy idő után a rendszer hiánya is nőni fog.

Egyebek között emiatt szűnt meg 2009. július 1-jével a korábbi 13. havi nyugdíj, de ami ennél sokkal nagyobb horderejű intézkedés: emiatt emelkedik folyamatosan a nyugdíjkorhatár is (egy évtizeden belül 62-ről 65 évre nő a korhatár), emiatt szűntek meg 2011 végén a korhatár előtti és korkedvezményes ellátások, a szolgálati nyugdíjakkal együtt, emiatt szűnt meg a rokkantsági nyugdíj és részben emiatt alakult át a magánnyugdíjpénztári rendszer is (amelynek legfőbb bűne az volt, hogy az állam jövőbeni nyugdíjkötelezettségeivel kapcsolatos rejtett, implicit államadósságot explicitté, azaz bődületesen nyilvánvaló tette, alaposan leszűkítve a kormányzat pénzügyi mozgásterét).

Igaz, hogy e súlyosan korlátozó intézkedésekkel majdnem egyidőben bevezett nők kedvezményes nyugdíja a Magyar Nemzeti Bank egy kiváló tanulmánya szerint gyakorlatlag lenullázta a korhatár előtti ellátások megszüntetéséből fakadó megtakarításokat, a politikai és az erkölcsi haszon azonban nyilván megérte e kedvezmény bevezetését – bár nem egészen látszik, meddig tartható ez fenn a jelenlegi feltételekkel. (A kedvezményes nyugdíj 2010-es bevezetése idején az akkori 62 éves nyugdíjkorhatárhoz igazították a 40 évi jogosító idő követelményét, ám azóta nő a korhatár és 2022-ben eléri a 65 évet. Három évvel magasabb nyugdíjkorhatárhoz elvileg három évvel hosszabb jogosító időt kellene előírni, hacsak nem akarja az állam, hogy minden nő a korhatára betöltése előtt nyugdíjba mehessen.Vagy nem akarja visszavezetni a férfiaknak is enyhet adó korkedvezményes nyugdíjazás korszerű rendszerét, amelyben minden korhatár előtti kifizetést, vagyis a nők kedvezményes nyugdíját is, levonás - málusz - terhelné.)

A 13. havi nyugdíj visszahozatala így önmagában is semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, mégis elkerülhetetlenül szükséges erőfeszítések eredményeit, miközben valójában nem is biztos, hogy erre a megoldásra lenne szükség.

Vagyis rövid távon áldásnak, hosszabb távon átoknak bizonyulhat a 13. havi nyugdíj - amint ezt a 2009 előtti története is bizonyítja. A 2022-es választási évet követően ezért jobb, ha szigorításokra készül minden érintett. A magától értetődő szigorítások körébe tartozhat a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő meghosszabbítása legalább három évvel. Ilyen lehet egy 13. havi nyugdíjplafon bevezetése is, sőt, egy általános nyugdíjmaximalizálás sem zárható ki - hiszen komoly korlátozó intézkedések nélkül a jövő nyugdíjasai egyre fájdalmasabb megszorításokra készülhetnek.

 

Fájdalmas döntéshiány

 

A 13. havi nyugdíj visszaépítése körüli csinnadrattában kevéssé látszik zavarónak, hogy továbbra sincs semmilyen döntés a nyugdíjrendszer ténylegesen meglévő ellentmondásainak kezeléséről:

- a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek szigorításáról,

- a külföldön dolgozó magyarok miatt kieső itthoni járulékbevételek pótlásáról,

- a járulékplafon eltörlése miatt a magas keresetűek exponenciálisan emelkedő nyugdíjígérvényéről,

- a közteherviselés hazai optimalizációs lehetőségeinek - lásd részmunkaidő, kata, ekho és társai - az érintettek nyugdíjvárományát drámai mértékben csökkentő hatásairól,

- a nyugdíj összegének a várható élettartam hosszától való függetlenségéről,

- a nyugdíjmegállapítás évének a nyugdíj összegére gyakorolt védhetetlen hatásáról,

- a rendszeres éves nyugdíjemelés módszerének a nyugdíj relatív vásárlóerejét csökkentő hatásáról,

így tovább.

Talán érdemes lenne végre az érdemi nyugdíjgondok megoldására is koncentrálni...


 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...