Ha személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával, a korbetöltött nyugdíjával, a nyugdíjigénylés időzítésével vagy a nyugdíj növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt fel, hogy jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

A Portfolio online gazdasági újságban két részben elemeztem a nyugdíj melletti munkavégzés magyar szabályozását, a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségeit, a helyzet javításának lehetőségeit.

Részletek az elemzésemből:

A kormányzat deklarált célja, hogy minél több nyugdíjas dolgozzon a nyugdíja mellett. Ennek a támogatandó kormányzati törekvésnek viszont változatlanul ellentmond, ha a közszférában továbbra is a nyugdíj szüneteltetésével büntetik a dolgozni kívánó nyugdíjasokat. (Ahogyan az is érthetetlen intézkedés volt, amelynek révén a nyugdíjas vállalkozókat kisöpörték a katás körből. Persze a javításra sosincs késő: a nyugdíjas vállalkozók számát érdemben az növelhetné, ha a kisadózás körében ismét lehetőség nyílna a nem főállású katázásra, legalább a nyugdíjasok számára.)

A nyugdíj melletti munkavállalás persze nem csak a jogszabályokon és az érintett nyugdíjas elhatározásán múlik, mivel mindenekelőtt szükség van olyan munkáltatókra, amelyek hajlandóak a nyugdíjas munkavállalók alkalmazására. A rejtett életkori diszkrimináció azonban erőteljesen nehezítheti a nyugdíjasok munkavállalását. Az előítéletek torzító lencséjén át az öregek homogén szürke tömbnek látszanak, mintha egy 65 éves fővárosi mérnök, egy 75 éves tanyasi őstermelő, egy 80 éves kisvárosi titkárnő vagy egy vidéki idősotthon 90 éves demens lakója között semmilyen különbség nem lenne. Vajon elfogadnánk-e, hogy nincs lényegi különbség például a 30 - 60 éves korosztályok tagjai között? Ennek a nyilvánvaló képtelenségét azonnal belátjuk, mégis természetesnek fogadjuk el, hogy a 65 fölötti korosztályok minden tagja hasonló: öreg. Ez a velejéig hazug általánosítás nagyon megnehezítheti a nyugdíjasok munkavállalását, pedig a dolgozó nyugdíjas a nemzetközi felmérések szerint minden esetben boldogabb, elégedettebb, egészségesebb, mint a nem dolgozó kortársai, hiszen nem szakadnak meg a munkahelyi, közösségi kapcsolatai, nem érzi magát fölöslegesnek. Ráadásul a munkavállalók életkori diverzitása növelheti a termelékenységet. 

A nyugdíj melletti munkavállalást számtalan tényező befolyásolja. Csak az utóbbi évek fejleményeit tekintve

- a kormányzatnak a közszférára vonatkozó nyugdíjpolitikai irányelve 2013-ban súlyos akadályokat gördített a nyugdíjas közszolgák munkavállalása elé,

- de még ugyanabban az évben a munkaerőpiaci kényszer hatására létrehozták az egészségügyi dolgozók számára igényelhető nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést,

- szintén 2013-tól a Munkahelyvédelmi Akcióterv részeként az 55 évesnél idősebb munkavállalót alkalmazó munkáltató részére szocho-kedvezményt vezettek be,

- 2017-ben létrejöttek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek, amelyek számtalan előnyük dacára sem váltották ugyan be a több százezer nyugdíjas tömeges munkába állásához fűzött vérmes reményeket, de átlagosan 15-20 ezer nyugdíjas rugalmas munkavégzését azért folyamatosan lehetővé teszik,

- 2019. január 1. óta a nyugdíj mellett munkaviszonyban szerzett munkabér mentes a járulék és a szocho alól,

- 2020. július 1. (az új társadalombiztosítási törvény hatályba lépése) óta minden jogviszonyban (közszolgálati jellegű jogviszonyok, egyéni és társas vállalkozás, megbízás, és így tovább) járulék- és szocho-mentessé váltak a nyugdíj mellett szerzett keresetek,

- szintén 2020. július 1-jén megszűnt a nők kedvezményes nyugdíja mellett szerezhető keresetekre vonatkozó korlátozás (az éves keretösszeg, amely a minimálbér 18-szorosát meghaladó éves kereset szerzése esetén a nyugdíj szünetelését eredményezte),

- a Covid nyomán fölerősödött munkaerőpiaci kényszerek hatására 2021-ben mentesítettek öt ágazatot a közszférában a nyugdíj kényszerszüneteltetése alól, először csak egy évre, jelenleg már időkorlát nélkül,

- a munkaerőhiányt a tartósan külföldön dolgozó magyarok ismét 600 ezresre becsült növekvő létszáma is erősíti, s miután nem a nyugdíjasok mennek külföldre dolgozni, a hazai munkaerő merítési bázisában fölerősödhet a nyugdíjas munkavállalók szerepe.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.

Az elemzésem első részét ide kattintva érheti el.

Ezt az írásomat részletesen ismerteti a 24.hu hírportál is, ezt ide kattintva olvashatja el.