Radikális lépések jönnek: ezek a nyugdíjváltozások sarkalatos pontjai, de valamit máshogy lát a szakértő

Radikális lépések jönnek: ezek a nyugdíjváltozások sarkalatos pontjai, de valamit máshogy lát a szakértő

2026. 11. 04.

Vagy a 14. havi nyugdíj felét, vagy a SZÉP-kártya eredeti összegét célszerű lenne odaadni a nyugdíjasoknak 2027-ben. Az egynegyed 14. havi nyugdíj és egynegyed SZÉP-kártya-juttatás nem éri el a TISZA-párt ígéreteinek szintjét.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha személyes kérdése van a nyugdíj 2026-os vagy 2027-es megállapításával, a nyugdíj igénylésének idei vagy jövő évi időzítésével, a nyugdíjemeléssel, a 13. havi vagy a 14. havi nyugdíjjal, a nyugdíjas SZÉP kártyával, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt ide kattintva teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

 

Az Economx gazdasági hírportál Sándor Zoltán által írt cikkének bevezetője:

Tételesen végigvettük, milyen változtatások lépnek életbe a nyugdíjasok számára a nemrég napvilágot látott, jövő évi büdzsében szereplő tervek alapján. Már az év elejétől hullhat a pénzeső – de a realitások talaján állva, szakértő vázolja fel, mit jelent majd mindez az érintettek életében, és miben tanácsolna más irányt.

Részletek a cikkből:

Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója az Economxnak elöljáróban elmondta, a nyugdíjrendszerben 2027-ben is változatlanul biztosítanak minden olyan ellátást, mely 2026-ban megillette a nyugdíjasokat. „Emellett plusz ellátásokat is bevezetnek a nyugdíjas mélyszegénység csökkentése érdekében. A minimálnyugdíj megemelésével és a 146 ezer forintnál kisebb nyugdíjak sávos kiegészítő emelésével ugyanis a legszegényebb nyugdíjasokon kívánnak segíteni” – fűzte hozzá.

Farkas András jelezte, meglátása szerint a 65 évnél idősebb rokkantsági ellátottakon is ugyanúgy segítenek, mint a mélyszegénységben élő öregségi nyugdíjasokon.

A nyugdíjszakértő emlékeztetett: „a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat nem a jövő évi 3 százalékos nyugdíjemelési mértékkel, hanem 10 százalékkal fogják emelni január elsejétől. Az ellátási alapösszeg (amelynek különböző százalékos mértékei határozzák meg a rokkantsági és a rehabilitációs ellátások minimális és maximális összegeit) szintén 10 százalékkal nő 162 ezer forintra”.

„Az özvegyi nyugdíjak minimumösszegeit az öregségi nyugdíjminimumhoz viszonyított arányban állapítják meg. A kormány nem rendelkezett külön azokról a 65 évesnél idősebb özvegyekről, akik az özvegyi nyugdíjat főellátásként kapják, tehát nincs saját nyugdíjuk. Az ő esetükben indokolt lett volna szintén 120 ezer forintra emelni az özvegyi nyugdíjat” – állapította meg Farkas András, megjegyezve, „a minimálnyugdíj a nemzetközi nyugdíjmegállapítás keretében megállapított magyar nyugdíjrészre a magyar teherarány szerint vonatkozik”.

Azt is megfogalmazta, „az árvaellátás minimális összegét 50 ezerről 60 ezer forintra, azaz 20 százalékkal növelik. E tekintetben a kormány gondolhatna a teljes árvákra is, vagyis azokra, akik mindkét szülőjüket elvesztették. Az ő esetükben abszolút indokolt lenne szintén legalább 120 ezer forintra emelni az árvaellátás minimális összegét”.

A szakértő arra is kitért, „az időskorúak járadékát megduplázzák, így jövőre 75 ezer és 118 ezer forint között lehet a három kategóriában (75 évesnél idősebb egyedülálló, 65-75 éves egyedülálló, 65-75 éves családban élő) megállapítani az időskorúak járadékát”. Az ápolási díjak 50 százalékos növeléséről azt mondta, jövőre a három kategóriában (alap, emelt összegű, kiemelt) 77 640, 116 460 és 139 755 forint lehet az ápolási díj.

Arról is szólt, hogy a minimális nyugdíj összegét és az árvaellátás minimális összegét 2028-tól a mindenkori nyugdíjemeléssel összhangban emelik. Korábban erre nem került sor, ezért veszthette el tényleges értékét a 19 éven át nem emelt 28.500 forintos korábbi nyugdíjminimum. – fogalmazott a NyugdíjGuru vezetője.

Farkas András úgy látja, ezekkel az intézkedésekkel a Tisza-kormány valóban a valódi mélyszegénységben élő, nagyon elesett embereken kíván segíteni. Ennek révén szerinte megerősíti a szolidaritási elvet is a nyugdíjrendszer működésében.

Arról is beszélt, „a szegény nyugdíjasok és egyéb rászoruló ellátottak fokozott segítésének szándéka mellett valamennyi nyugdíjasra kiterjedően változatlanul hagyja a 13. havi nyugdíjat, vagyis e lényegi pluszjuttatáshoz nem nyúl”, miközben a 13. havi nyugdíj 600 milliárd forintos kiadási tétel lehet 2027-ben.

„A 14. havi nyugdíj kapcsán azonban eltekint a további fokozatos emeléstől, és a 14. havi nyugdíjat gyakorlatilag az 57. heti pluszjuttatás szintjén hagyja 2027-ben is. (Vagyis 300 milliárd forint helyett – ami a két heti várt plusz ellátás fedezete lenne – jövőre is csak 150 milliárd forintot szán erre a juttatásra)” – mutatott rá Farkas, aki szerint „miután a nyugdíjastársadalom a korábbi kormány kommunikációja alapján jövőre már kétheti juttatásra számított a 14. havi nyugdíj bevezetésének folyamatában, az egyheti juttatásként történő befagyasztás keserű szájízt okozhat sokakban”.

Egy egészen új típusú juttatási formát is szánnak az időseknek: a nyugdíjasoknak járó Széchenyi Pihenőkártyára, azaz SZÉP-kártyára minden, félmillió forint alatti nyugdíjat kapó személy jogosult, ennek az első 50 ezer forintos részletét ígérik a jövő év nyitányára, negyedévente. A teljes, 200 ezres összeget azonban csak a 250 ezer forint alatti nyugdíjasok kapják meg, a 250 és 500 ezer közti sávba tartozó nyugdíjasok 100 ezer forintnyi támogatást kapnak majd – de a pihenés mellett élelmiszert és gyógyszert is lehet vásárolni belőle, ahogy egészségmegőrzésre is fordítható. Az első lépcső nagyjából 90 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. A SZÉP-kártyás támogatást eredetileg idén ősszel tervezték volna bevezetni, végül a 2027 eleji dátumot tűzték ki.

Farkas András szerint a 14. havi pluszpénzzel kapcsolatos hiányérzet enyhítésére a nyugdíjas SZÉP-kártya szolgálhatna, de „feltehetően erre az ígért juttatásra sem találtak elegendő fedezetet a jövő évi költségvetésben, ezért nem egyszerre, hanem elnegyedelve vezetik be, vagyis 2027-ben a 250 ezer forintnál kisebb nyugdíjban részesülők 200 ezer forint helyett 50 ezer forintot, a 250 ezer és 500 ezer forint közötti nyugdíjban részesülők pedig 100 ezer forint helyett 25 ezer forintot kaphatnak plusz juttatásként. Ez természetesen jelentősen csökkenti a SZÉP-kártya pozitív hatását”.

Szerinte „a nyugdíjasok emiatt úgy érezhetik, hogy mégsem teljesül a Tisza-párt minden választási ígérete, hiszen a 14. havi nyugdíj minden nyugdíjast érintő kétheti részlete (300 milliárd forint) helyett csak az 500 ezer forintnál kisebb nyugdíjasokat megillető SZÉP-kártya ígért összegének egynegyedére (90 milliárd forint) számíthatnak jövőre” – tette hozzá. (Azóta kiderült, hogy a tényleges összeg 73 milliárd forint lehet.)

Mint tanácsolta: „érdemes lenne megfontolnia a kormánynak, hogy megéri-e kockáztatni a nyugdíjasok kormány iránti erősödő szimpátiáját egy olyan intézkedéssel, amely csalódást okozhat nekik.”

Célszerű lenne vagy a 14. havi nyugdíj kétheti részletét kifizetni (300 milliárd forint), vagy a SZÉP-kártyát teljes összegben (370 milliárd forint) odaadni az érintett nyugdíjasoknak.

„A SZÉP-kártya azért is különleges juttatás a kormány szempontjából, mert a nyugdíjasok ennek teljes összegét elköltik élelmiszerre, gyógyszerre és pihenésre, ebből következően jelentősen növelik a gazdaság élénkítéséhez szükséges lakossági fogyasztást, egyúttal a fogyasztást terhelő adókból származó állami bevételt is. A kormányzat számára a SZÉP-kártya költségvetési tételének legalább az egyharmada adóbevételként lényegében azonnal visszafolyik" – világított rá a szakértő.

Farkas András portálunknak azt is leszögezte, „a hölgyek viszont fellélegezhetnek, hiszen 2027-ben sem várható semmilyen szigorítás a nők kedvezményes nyugdíja kapcsán. (A Nők40 szintén 600 milliárd forintos tétel a nyugdíjköltségvetésben.)” Hozzáfűzte, a nők kedvezményes nyugdíjához hasonló, férfiak számára elérhető kedvezményes nyugdíjakról nincs szó a költségvetés kapcsán.

„A jövő évi nyugdíjköltségvetés összességében a legszegényebb nyugdíjasoknak kedvez, miközben a nagyobb nyugdíjasoktól semmit sem vesz el. A nyugdíjas várakozásoknak azonban nem felel meg a 14. havi nyugdíj befagyasztása, és valószínűleg ezt a hiányérzetet egyáltalán nem lesz képes pótolni a SZÉP-kártya egynegyedének jövő évi bevezetése”

– összegezte a terveket a nyugdíjszakértő, aki szerint a nyugdíjasok relatív elszegényedési folyamata is folytatódni fog 2027-ben, hisz az országos nettó átlagkereset valószínűleg 10 százalék körüli (idei) nominális növekedésével szemben a nyugdíjak jövő évi mindössze 3 százalékos inflációs emelése áll.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.

 

 

 

 

 

A nyugdíjemelések hatásairól a Mosthír.hu portál is beszámol, ezt ide kattintva olvashatja el.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...