
Illusztráció: Pixabay
Olyan szegénységi csúszdára kerültek a magyar nyugdíjasok, amiből egyelőre nincs kiút

Amíg csak az inflációtól függ a nyugdíjemelés, és a keresetek gyorsabb ütemben nőnek, mint az infláció, addig a nyugdíjasok relatív elszegényedése elkerülhetetlen.
Ha személyes kérdése van a nyugdíjjogosultságok érvényesítésével, a nyugdíjigénylés optimális időzítésével és hasonló témákkal kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt fel 2025-ben is, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.
A Portfolio portálon két részben jelenik meg az átfogó elemzésem
- a minden nyugdíjast érintő relatív elszegényedés és
- a nyugdíjasok egyre nagyobb hányadát érintő tényleges elszegényedés
okairól és a súlyos jelenség lehetséges orvoslásáról.
A cikkem első részének nyitó mondata:
Ha eltekintünk attól, hogy
- a magyar állam a nyugdíjasok járandóságára a GDP arányában kirívóan keveset költ (a 12,9 százalékos EU-átlaghoz képest 2025-ben 5,45 százalékponttal kevesebbet, mindössze a tervezett nominális GDP 7,45 százalékát, ezzel a 27 tagállam közül továbbra is a 25. helyen rostokol),
- ennek következtében a magyar időskori ellátások az OECD-országok között a legalacsonyabbak közé tartoznak,
- így nem véletlen, hogy minden harmadik nyugdíjast szegénység, minden hatodik nyugdíjast mélyszegénység fenyeget (2024-ben 702 ezer ember nyugdíja kisebb volt 160 ezer forintnál - a szegénységi küszöb 170 ezer forintnál húzódhat, a tényadatot még nem közölte a KSH -, és 316 ezer ember nyugdíja nem érte el a 120 ezer forintot - a szegénységi küszöb kétharmadánál húzható meg a mélyszegénységi küszöb, amely 2024-ben 112 ezer, 2025-ben feltehetően 118 ezer forint lehet),
- mindezzel összefüggésben a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett nyugdíjas személyek aránya a 2022-es 21,3 százaléktól 2023-ban 28,6%-ra nőtt,
- a relatív jövedelmi szegénységi arány a 65 évesnél idősebbek körében a 2022-es 14,5 százalékról 2023-ban 24,6 százalékra nőtt, vagyis összességében 2022-höz képest 2023-ban a helyzet rosszabbá vált, már 1,87 millió főt (a teljes lakosság 19,7 százalékát) fenyegette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, amely kockázat alól a nyugdíjas társadalom sem mentesülhetett, és a helyzet az eddig elérhető adatok tükrében 2024-ben sem javult,
akkor a helyzet valóban stabil, fenntartható és nincs szükség semmilyen nyugdíjreformra...
A cikkem első részét ide kattintva érheti el.