Nyugdíjszámítás ekho esetén

Nyugdíjszámítás ekho esetén

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást fizető személyek (így művészek, újságírók, sportolók) esetében a nyugdíjszámításra néhány speciális szabály is vonatkozik.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha személyes kérdése van a nyugdíjával vagy egyéb ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti fel nekem a kérdését, hogy azt jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

 


Hogyan kell eljárni a nyugdíjszámítás során az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekhót) fizető személy esetén?


1.

Az ekhot választani szándékozó magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket. 

Ilyen jövedelem lehet

- munkaviszonyból származó munkabér,

- egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét,

- társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke,

- a személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték, amely nem csak a felsorolás szerinti foglakozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az Szja tv., illetőleg a társadalombiztosítási törvény (Tbj.) szerint fizeti meg a magánszemély, illetőleg a kifizető. 

A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik. E tekintetben nyugdíjasnak az minősül, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és saját vagy özvegyi jogon részesül a nyugellátásban, feltéve, hogy az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.

 

Az ekho csak meghatározott nagyságú bevételre alkalmazható:

 

Ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor 60 millió forint bevételre alkalmazható az ekho. 

Ez alól kivétel az,

- ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, ugyanis ilyenkor az összeghatár évi 500 millió forint; vagy

- ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), mivel ilyenkor is évi 250 millió forint8 az összeghatár,

- a magánszemély nemzetközi sportszövetség munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalójaként évi 250 millió forint bevételi értékhatárig választhatja az ekho adózási módot oly módon, hogy a minimálbér összegének erejéig az általános szabályok szerint kell teljesítenie az adókötelezettséget.

Ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió (vagy adott esetben a 250 millió) forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.

Nyugdíjas magánszemély esetében az összeghatár évi 60 millió forint.

Nem tehet az adóévben ekho választására vonatkozó nyilatkozatot az a magánszemély, aki a fentiek szerinti összeghatárt már elérte. Ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, a bevételi összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.

Az ekho csak akkor alkalmazható, ha az adott szerződés szerinti tevékenysége alapján a magánszemély a z ekho-törvényben rögzített felsorolásban szereplő foglakozásúnak minősül, és az adott szerződés alapján kizárólag e tevékenysége ellenében szerez bevételt.

 

2.

 

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (ekho tv.) vonatkozó rendelkezései:

 

8. § A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után a közterhek e törvényben szabályozott megfizetésével teljesülnek

a) a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott, a kifizetőt terhelő közterheket,

b) a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékokat érintő befizetési, illetve levonási, továbbá

c) a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadózási

kötelezettségek.

11. § (1) Az állami adóhatóság a magánszemélyt terhelő 11,1 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből 85,6 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván, 14,4 százalékot természetbeni egészségbiztosítási járulékként az Egészségbiztosítási Alapnak utal át.

Az EGT-államban biztosított személyt terhelő 9,5 százalékos mértékkel levont ekhot személyi jövedelemadóként tartja nyilván.

A magánszemélyt terhelő 15 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből az állami adóhatóság

a) 63,3 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván, 26 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 10,7 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak utal át ...

12. § Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult.

12/A. §  Az a bevétel, ellenérték, amely az ekho szabályai szerint adózik, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások [Tbj. 14. § (2) bekezdés b) pont] számítása során nem vehető figyelembe.

 

3.

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) vonatkozó rendelkezései:

 

22. § (1) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni: ...

g) azon egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alap 50 százalékát, 2008. január 1-jétől 61 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék,...

Miután a kereseteket nettósítani kell, mind az adó, mind a járulék összegével csökkenteni kell az ekho figyelembe veendő alapját. 

A számítást meghatározó algoritmust a hivatkozott szakasz (6) bekezdése szabályozza: 

Az 1988. január 1-jétől elért, (1)-(5) bekezdés szerinti kereseteket, jövedelmeket -ideértve a minimálbér összegét is - naptári évenként csökkenteni kell

a) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével, továbbá

b) a személyi jövedelemadónak

ba) - 2010. január 1-jét megelőzően és 2012. december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén - a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével,

bb) - 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén - a keresetek, jövedelmek a) pont szerint csökkentett összege és az ezen összegre számított adóalap-kiegészítés együttes összegére képzett összegével.

 

A fentiekből következően az ekhós magánszemély járulékalapot képező kétféle jövedelmét a nyugdíjszámítás során külön-kölön lehet csak járuléktalanítani és nettósítani, miután különböző kulcsokat kell a köztehertől való megtisztítás során alkalmazni, s a tárgyévre vonatkozóan külön-külön előállított nettó keresetrészeket összeadva adódik a nyugdíjszámítás során az adott évre figyelembe vehető nettó kereset.

 

4.

 

Az ekho alapja a kizárólag a foglalkozás-listában szereplő foglalkozásoknak megfelelő tevékenység bevétele, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. A magánszemélynek az ekhoalap összegéből általános esetben 15 százalék ekhot kell fizetnie.

Amennyiben a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas (ebben az esetben nem feltétel a legalább 183 nap nyugdíjasként eltöltött idő), a fizetendő ekho mértéke 11,1 százalék.

A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után megfizetett ekho a személyi jövedelemadót, a Tbj.-ben meghatározott a biztosítottat terhelő járulékokat és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót váltja ki.

A kifizetőt és a magánszemélyt az ekho alapját képező bevétellel összefüggésben az ekho törvényben szabályozott kötelezettségeken túlmenően egyéb adóval és más közteherrel összefüggő fizetési kötelezettség nem terheli.

Az Ekho törvény 12/A. §-a értelmében az a bevétel, ellenérték, amely az ekho szabályai szerint adózik, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (Tbj. 14.§ (2) bekezdés b) pontjában szereplő ellátások, így például a táppénz) számítása során nem vehető figyelembe. Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult.

Ha egy tevékenységre az ekho szabályait választották, de a jövedelem egy része az általános szabályok szerint viseli a közterheket (adó és járulékterheket), akkor az általános szabályok szerint adózott jövedelemrész a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot teremt, azonban az ekho-val adózó jövedelemrész nem számítható be a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegének számítása során, tekintettel arra, hogy az ekho adózási mód nem alapoz meg jogosultságot ezen ellátásokra.

Nyugdíjszolgáltatás esetén az ellátási alap számításánál keresetként, jövedelemként azon ekhoalap 61 százalékát kell figyelembe venni, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék volt.

A magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap

- 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak,

- 3,9 százaléka – kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas – nyugdíjjáruléknak,

- 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak

minősül.

Az általános szabálytól eltérően az EGT-államban biztosított személynek juttatott ekho alapjául szolgáló bevételt 9,5 százalék ekho terheli, amelyet a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia.

A kifizetőt – főszabályként – az ekhoalap összege után 2019. június 30-áig 19,5 százalék terhelte, míg 2019. július 1-jétől 17,5 százalék ekho terheli. Ezt  ekhot nem kell megfizetni akkor, ha az ekho alapjául szolgáló bevételt EGT-államban biztosított személy részére juttatja, másrészt a kifizetőnek sem ezt az ekhot nem kell megfizetnie, sem a magánszemély által fizetendő ekhot nem kell levonnia és bevallania akkor, ha a magánszemély az őt vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján megillető bevétel kifizetése előtt nyilatkozik arról, hogy az ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől.

Az ekhot fizető magánszemély biztosítási jogviszonyára és e jogviszonyával összefüggő nyilvántartási, adatszolgáltatási, a járulékfizetési kötelezettség teljesítésére, valamint jogosultságaira az Ekho-törvényben meghatározott eltéréssel a Tbj. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell (pl. az ekho fizetése nem mentesíti a foglalkoztatót a biztosítási jogviszonnyal összefüggő nyilvántartások vezetése és az adatszolgáltatás teljesítése alól). 

 

5.

 

A nyugdíjszámítás során az adott évi járulékalapból (bruttó jövedelemből) a számított nettó havi "életpálya"-átlagkereset meghatározása komplex és számtalan lépésből álló folyamat, amelyről ez  az összefoglalóm szól részleteiben.

(2020. február 7.)

 

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...