(A Pesti Hírlap illusztrációja)
Nyugdíj: megállapodást lehet kötni az állammal
2021. 02. 23.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!
Ha kérdése van az Ön nyugdíjjogosultságával és annak maximális érvényesítési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
A nyugdíj összege a nyugdíjigénylő élete során megszerzett összes szolgálati idő egész években kifejezett hossza által meghatározott százalékos mértékű, nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzótól, valamint az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakban elért, nyugdíjjárulék-köteles keresetek alapján számított havi nettó „életpálya” átlagkereset összegétől függ. Ennek az átlagkeresetnek a nyugdíjszorzó szerinti százalékos mértéke lesz a nyugdíj induló összege. Ezért mind a szolgálati időnek, mind a járulékalapot képező keresetnek meghatározó szerepe van a nyugdíj összegének számítása során.
Sok esetben előfordul, hogy valaki az élete egy adott szakaszában nem áll biztosítási jogviszonyban vagy szünetel ez a jogviszonya, így sem szolgálati időt, sem figyelembe vehető keresetet nem szerez az érintett időszakokban. A törvény azonban lehetővé teszi a számára, hogy megállapodást köthessen a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve a figyelembe vehető jövedelem megszerzése céljából.
A törvényi rendelkezés szerint az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll (nem áll semmilyen keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban, például munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban), vagy a biztosítása szünetel (például fizetés nélküli szabadságon van), nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet. A megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.
A megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti. A fizetendő járulékot külföldi díjfizető esetében is forintban kell megfizetni.
A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege (a minimálbér jelenleg havi 167 400 ezer forint, ennek a 22 százaléka 36 828 forint, ennyi a megállapodás alapján befizetendő havi járulék idei minimális összege). Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembe vételével kötik meg, akkor annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja.
A cikk folytatását IDE KATTINTVA olvashatja el.
Újra nő a nyugdíjkorhatár?
2024. 10. 03.
Nyugdíjfronton a helyzet változatlan, jövőre még nem lehet semmilyen nyugdíjreformra számítani, így a korhatár sem emelkedik és a Nők40 feltételei sem szigorodnak. Egyelőre.
Nyugdíj, reform, hiány
2024. 10. 03.
A nyugdíjasok helyzetéről, a kormányzat által eredetileg vállalt, most mégis elutasított jövő évi nyugdíjreformról, és ennek ellenére a reformintézkedések indokoltságáról beszéltem a Szeged TV Téma című műsorában.