Nyugdíj: az osztogatás után jöhet a szigorítás

Nyugdíj: az osztogatás után jöhet a szigorítás

2021. 11. 22.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

Habár a jelenlegi inflációs környezet és az átlagnyugdíjak mértéke mellett alapvetően szükséges intézkedésnek tekinthető mind a nyugdíjprémium, mind pedig a 13. havi nyugdíj, a költségvetésre nagy terhet ró a kormány pénzosztása.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha kérdése van a nyugdíjával, a 13. havi nyugdíjával, a nyugdíjemelésekkel, a nyugdíjprémiummal, vagy az egyéb nyugdíjnövelési lehetőségekkel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom. 

 

A Forbes beharangozója:

Páratlan pénzeső figyelhető meg a nyugdíjasoknál: a magyar kormány a novemberi nyugdíjprémium mellett jövő februárban már biztosan plusz egy hónappal jutalmazza a szépkorúakat. Több mint egymillió embernek nagy segítség ez, de szigorítások nélkül nem fogja bírni a kassza – módosulhat a nők kedvezményes nyugdíjazási feltétele is. Farkas András nyugdíjszakértővel beszélgettünk a kilátásokról.

Részletek az interjúból:

A jövőre befejeződő korhatár-emelési ciklus még egészen biztosan érvényben lesz a következő egy-másfél évtizedben. Húsz év múlva – 2040 körül – azonban már érdemes lesz megfontolni, hogy mit lehet tenni a nyugdíjkorhatár ügyében: ekkor megy majd nyugdíjba a Ratkó-unokák korosztálya, a 70-es évek derekán született nemzedék. 

„Lehet, hogy nekik már meg kell emelni a korhatárt, mint ahogy a környező országokban is már látható – mondja András. – De mindent szépen, fokozatosan lehet csak bejelenteni.”


A nyugdíjrendszer működik, és várhatóan nem is fog összeomlani – a probléma sokkal inkább az, hogy öregszik a társadalom, és egyre többen vannak olyan foglalkoztatási jogviszonyban életük jelentős részében, amikor optimalizálhatják a járulékfizetést, azaz: „beáldozhatják a jelen oltárán a nyugdíjas jövőjüket.”

A munkát terhelő közterhek folytonos könnyítése makroszinten is egyre nagyobb nyugdíjfinanszírozási gondokat fog okozni. „Ez nem azt jelenti, hogy nem lesz nyugdíj, különféle beavatkozásokkal lehet a nyugdíjjogosultságot és a nyugdíj összegét manipulálni. Ennek a védekezőrendszernek az egyik eleme a nyugdíjkorhatár-emelés is. De erre most egy-másfél évtizedig nem kell gondolni.”


Habár a jelenlegi inflációs környezet és az átlagnyugdíjak mértéke mellett alapvetően szükséges intézkedésnek tekinthető mind a nyugdíjprémium, mind pedig a 13. havi nyugdíj, a költségvetésre elég nagy terhet ró a kormány pénzosztása.

Egy havi plusz juttatás 320 milliárd forintba kerül az államnak.

Ez olyan, mintha a nyugdíjkasszának a 8-9 százalékát odaadnánk a nyugdíjasoknak pluszban: a gondok pedig ott jelentkeznek, hogy a kassza derékszíja már így is elég szorosra van véve.


A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el a Forbes-portálon.

 

 

A forbes.hu portálon megjelent interjút részletesen ismerteti a Napi.hu hírportál is ebben a cikkében.

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...