Milyen keresőtevékenységgel szerezhető szolgálati időtartamok számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe?

Milyen keresőtevékenységgel szerezhető szolgálati időtartamok számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe?

A nők kedvezményes nyugdíjához legalább 40 évi jogosító időt kell szerezni, amelyből főszabályként legalább 32 évet olyan szolgálati időnek kell kitennie, amit munkával szerzett az érintett hölgy. Milyen időtartamokról van szó?

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Az elmúlt években hölgyek ezrei fordultak hozzám, hogy tisztázhassák a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatos számtalan kérdésüket. Ha Önnek is van személyes kérdése a kedvezményes vagy a korbetöltött nyugdíjával vagy egyéb társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.
 

 


Milyen keresőtevékenységgel szerezhető szolgálati időtartamok számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe?


 

Két frissen közzétett kapcsolódó összefoglalómból megismerhető, hogy

- milyen gyermekneveléssel szerezhető szolgálati időtartamok és mennyiben számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe,

valamint

- milyen időtartamok nem számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe, annak ellenére sem, hogy egyébként szolgálati időnek minősülnek.

Ebben az összefoglalómban a harmadik nagy szolgálati idő kategóriát elemzem, vagyis a keresőtevékenységgel (munkával) szerzett és a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe beszámítható időtartamokat veszem górcső alá.

 

 

A nők kedvezményes nyugdíja alapfeltételeinek összefoglalása

 

Törvényi feltételek

2019-ben is a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)-(2d) bekezdései szabályozzák a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának alapfeltételeit, de 2018. július 26-ától kikerült a feltételek köréből a biztosítási jogviszony megszüntetésének kötelezettsége:

(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.

(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.

(2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

 

Rendeletben meghatározott részletek

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) vonatkozó szabályai mellett meg kell ismernünk a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997.(X.6.) Korm.rendelet vonatkozó rendelkezéseit is:

12. § (1) A Tny. 18. § (2b)-(2c) bekezdése szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek

a) az 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-k) pontjában, valamint (2) és (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban - ideértve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatást, a szakmunkástanuló és a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatát, továbbá a Tbj. 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között hatályos 7. § (2) bekezdése szerinti biztosítási időt is -;

b) az 1998. január 1-jét megelőzően

1. az a) pont szerinti jogviszonyban,

2. a kisiparosként,

3. a magánkereskedőként,

4. az alkalmi fizikai munkát végzőként,

5. a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,

6. a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,

7. a gazdasági munkaközösség tagjaként,

8. az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,

9. a kisszövetkezet tagjaként,

10. a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,

11. a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,

12. az egyéni gazdálkodóként,

13. a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,

14. a külföldi munkavállalóként,

15. a külföldi munkavállaló előadóművészként,

16. az ügyvédi munkaközösség tagjaként,

17. a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,

18. a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,

19. a közjegyzőként,

20. az önálló bírósági végrehajtóként,

21. a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként,

22. a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint

23. a 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján

szerzett szolgálati idő minősül.

 

A rendelkezésekben említett hivatkozások részletezése

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, a Tbj. hivatkozott 5.§ (1) bekezdés a), b) és e)-k) pontjai, valamint (2)-(3) bekezdései a következők:

5. § (1) E törvény alapján biztosított

a) a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt), közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,

e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó

f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

h) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,

i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,

3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

j) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,

k) az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

 

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

 

(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

 

A Tbj. hivatkozott 7.§ (2) bekezdésének már hatályon kívül helyezett rendelkezése, amelyet az 1998. január 1. – 1999. december 31. közötti időszak tekintetében kell alkalmazni:

(2) Ha a biztosított az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszony alapján törvényben meghatározott végkielégítésben részesült, a biztosítási ideje annyiszor 30 nappal hosszabbodik meg, ahány havi átlagkeresetének (illetményének) a végkielégítés megfelel, de legfeljebb tizenkétszer 30 nappal.

 

A végrehajtási rendelet fent hivatkozott 29.§ (8) bekezdése a következő:

Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt

a) a biztosított szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője volt;

b) a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagja biztosított volt, feltéve, hogy erre az időre utána járulékot fizettek.

 

A végrehajtási rendelet fent hivatkozott 36.§ a következő:

36. § Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.

 

A végrehajtási rendelet fent hivatkozott 41.§ a következő:

41. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevő családtagja szolgálati idejének a számításánál a 40. § (4) bekezdését kell alkalmazni arra az időtartamra, amely alatt a családtag biztosítása munkamegállapodás alapján fennállott. (Vagyis: Munkanapokon legkésőbb 1992. december 31-ig tízórás munkanapot kell érteni. Minden olyan munkamennyiséget, amelynek mérése nem munkanappal történt, munkanapokra kellett átszámítani.)

 

A végrehajtási rendelet fent hivatkozott 44.§ (2) bekezdése a következő:

A mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában munka-megállapodás nélkül részt vevő családtagjánál szolgálati időként a biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni.

 

Vagyis mi tekinthető keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek, ami a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság szempontjából a 40 éven belül főszabályként előírt 32 évbe beszámítható?

 

Beszámítható a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyok fentiekben felsorolt időtartama (ennek kell alapesetben legalább 32 évnek lennie).

Kiemelek néhány olyan speciális tételt, amelyekkel kapcsolatban már sok kérdést kaptam és amelyek beszámíthatók a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időbe:

–  a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama (függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem),

–  az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,

–  az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama (az alkalmi munkát, ideértve a filmipari statiszta alkalmi munkát, továbbá a mezőgazdasági, valamint a turisztikai idénymunkát az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályozza)

– a gyermekgondozási segély folyósítása alatti engedélyezett munkavégzés időtartama (ilyen esetben a gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét gyermekneveléssel töltött időként a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),

– a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként szerzett, szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,

– a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is,

 – a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati időszámítás alkalmazása nélkül (vagyis ha a kedvezményes nyugdíjat kérelmező hölgy elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme az adott időszakban a mindenkori minimálbérnél kevesebb volt, akkor a biztosítási időnek nem csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe, mint a nyugdíjszámítás során, hanem a teljes időtartam - de természetesen csak a kedvezményes nyugdíjra való jogosultság megállapítása szempontjából. Ez különösen a részmunkaidőben foglalkoztatott hölgyek részére kedvező.),

- a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint (a korkedvezmény azonban nem vonható le a szükséges 40 évi jogosultsági időből vagy az azon belül szükséges 32 évi keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időből! A korkedvezmény kizárólag az érintett személyre irányadó nyugdíjkorhatár éveinek számából vonható le, hogy az így megkapott életkorban igényelhesse a korhatár előtti ellátását - de nem a nők kedvezményes nyugdíját!),

– a fagyszabadság időtartama, ha azt a 15/1971. (V. 22.) ÉVM-MüM együttes rendelet alapján állapították meg,

– a javító-nevelő munkavégzés időtartama.

 

A nők kedvezményes nyugdíjáról további részletes információkat talál ebben az összefoglalómban.

 

Az összefoglaló készítésének időpontja: 2019. augusztus 12.

 

Ha nem akar lemaradni a nők kedvezményes nyugdíját érintő fejleményekről, iratkozzon föl a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére!

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...