Milyen időtartamok NEM számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe?

Milyen időtartamok NEM számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe?

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe nem beszámítható időtartamokról nagyon sok érintett hölgynek nincs információja. Csalódásuk megelőzése érdekében készítettem ezt a rövid összefoglalót.

K Küldés K Nyomtatás

 

Az elmúlt években több, mint húszezer ember fordult már hozzám, hogy segítsek megoldani a nyugdíjproblémáikat. Ha Önnek is van személyes kérdése a nyugdíjával vagy egyéb társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

 

 

Milyen szolgálati időtartamok NEM számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe?
 

 
A nők kedvezményes nyugdíja kapcsán kétféle időtartamra kell figyelni:
 
- egyrészt a kedvezményes nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez szükséges szolgálati időre (ennek az ún. jogosító időnek kell legalább 40 évnek lennie, amely 40 éven belül alapesetben legalább 32 évet munkával megszerzett szolgálati időnek kell kitennie),
 
- másrészt a nyugdíjszámításhoz szükséges szolgálati időre, amely legalább 40 év hosszúságú lesz a kedvezményes nyugdíj esetében, de jellemzően ennél hosszabb időtartam, miután nem minden szolgálati idő számítható be a jogosító időbe – viszont természetesen ezeket a jogosító időbe nem beszámítható szolgálati idő tartamokat is figyelembe kell venni a nyugdíjszámítás során.
 



A legfontosabb ilyen

– a jogosító időbe  nem beszámítható –

szolgálati időtartamokat

összegzem az alábbiakban.

 


Tanulmányi időszakok


 
Semmilyen tanulmányi idő nem számítható be a jogosító időbe.  Sem a szakmunkásképzésben, szakiskolai képzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek sem vehetők számításba a jogosultság meghatározásakor.
 
Egyetlen kivételként beszámít a jogosító időbe a szakmunkástanuló és a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), ha arra a társadalombiztosítás nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.
 
Miután a szakmunkástanulók esetében jellemzően a tanulói jogviszony teljes tartamára található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként kell figyelembe venni.

Ha ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (A nyugdíjhatóság példája szerint ha az egyik ipari tanuló hölgy munkakönyvi adatai szerint július 20-án, egy másik ipari tanuló hölgy augusztus 25-én pótvizsgát tett, akkor jogosultsági időként az első hölgy esetében a július 21-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot, míg a második hölgy esetében csak az augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartamot lehet beszámítani.)
 
Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető.
 
Az évközbeni szakmai gyakorlat nem vehető figyelembe jogosító időként, mert az a szakképzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett hölgy évente/havonta/hetente hány napot töltött gyakorlaton.
 
Két kúriai határozat is érinti a tanulmányi időszakok és a jogosító idő kapcsolatát.
 
Az egyik szerint a volt szakiskolai tanulók e minőségben eltöltött ideje nem minősül szakmunkástanuló-viszonynak, vagy tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói viszonynak, ezért szolgálati időnek nem tekinthető, vagyis nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe sem.
 
Az az időszak, amely alatt egy hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként szintén nem ismerhető el. Természetesen ez az érintett időszak az öregségi nyugdíj összegének megállapításához a szolgálati időbe felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időként beszámítást nyerhet, csak a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából nem minősül jogosító időnek.


 Munkanélküli segély


 
Semmilyen munkanélküli segély, nyugdíj előtti álláskeresési segély, álláskeresési járadék vagy hasonló támogatás folyósítási tartama nem számítható be a jogosító időbe.

 


 Megváltozott munkaképességű személyek ellátása


 
Sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás folyósításának tartama nem számítható be a jogosító időbe.

E tekintetben viszont fontos információ, hogy az ilyen ellátások mellett végzett keresőtevékenységgel – mint biztosítási jogviszonyban töltött idővel – szerzett szolgálati idő beszámít a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe.


 Felnőtt hozzátartozó ápolása


 
A jogosító időbe nem számítható be a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó ápolására tekintettel kapott ápolási díj folyósításának tartama sem.
 
Csak a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek ápolásával szerezhető olyan szolgálati idő, amely beszámít a jogosító időbe.
 
Ha a gyermek súlyosan fogyatékos, akkor az ő ápolásával az édesanya vagy örökbefogadó anya nem csak 8 évet, hanem 10 évet szerezhet a gyermeknevelési és ápolási ellátások folyósítási idejével a szükséges 40 évi jogosító időből.
 
Ez persze nem vigasz a felnőtt hozzátartozójukat – így a szüleiket, nagyszüleiket, testvéreiket, távolabbi rokonaikat – ápoló hölgyek számára, akik joggal nehezményezik ezt a hátrányos megkülönböztetést.


 Megállapodással szerzett szolgálati idő


 
A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe nem számítható be a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett szolgálati idő.
 
Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személy folyamatos járulékfizetéssel megállapodást köthet szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából. Megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A járulék mértéke jelenleg 24%. Ez a megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.
 
Az így szerzett szolgálati idő tehát a jogosító időbe nem számítható be, de a nyugdíjszámítás során természetesen figyelembe veszik.


 Passzív táppénz


 
A jogosító időbe a betegszabadság, valamint a táppénz folyósításának tartama beszámít.
 
Nem számítható viszont be a passzív (a biztosítási jogviszony, praktikusan a munkaviszony megszűnését követően legfeljebb 30 napig folyósított) táppénzen töltött idő, amelyre ma már nincs lehetőség, de a 2011. június 30-áig hatályban volt rendelkezések lehetővé tették.


 Fizetés nélküli szabadság


 
A fizetés nélküli szabadság tartama főszabályként nem számítható be a jogosító időbe.
 
A gyermekneveléssel szerezhető jogosító időbe viszont beszámít a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

 


 
 
Emlékeztetőként a nők kedvezményes nyugdíjának legfőbb szabályai az alábbiak:
 
1) A hölgyek kedvezményes nyugdíjához legalább 40 évi jogosító időt kell szerezni, ez alól nincs semmilyen kivétel.

2) E legalább 40 évi jogosító időn belül legalább 32 évet munkával szerzett szolgálati időnek kell kitennie, vagyis legfeljebb 8 év számítható be a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási idejéből.
 
3) Ha a hölgy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket ápol, ez a 32 évi (munkával szerzett) szolgálati idő feltétel 30 évre csökken, vagyis ilyen esetben a gyermeknevelésre és ápolásra tekintettel kapott ellátások folyósítási időtartamából legfeljebb 10 évet lehet beszámítani a mindenképpen szükséges 40 évi jogosító időbe.
 
4) Ennél kevesebb keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő csak akkor vehető figyelembe, ha a hölgy nagycsaládos (saját háztartásában nevelt öt gyermeknél egy évvel, utána gyermekenként további egy-egy évvel, de maximum 7 évvel csökkenthető a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő előírt legalább 32 éves, súlyosan fogyatékos gyermek nevelése esetén 30 éves tartama).



 További részleteket a nők kedvezményes nyugdíjáról írt összefoglalómban olvashat.

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...