Kérdések a nők kedvezményes nyugdíja kapcsán

A hölgyek 2017-ben is változatlan feltételekkel igényelhetik a nők kedvezményes nyugdíját: meg kell szerezniük legalább 40 évi jogosultsági időt (amelyből alapesetben legfeljebb 8 év lehet a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási idejével szerzett szolgálati idő,  vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, azaz munkával kell megszerezniük).

Az igénylő hölgy azon a napon, amelytől kéri a kedvezményes nyugdíja megállapítását, nem állhat biztosítási jogviszonyban.

A kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét, vagyis nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett szolgálati idő és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi átlagkeresete figyelembe vételével számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét. A nők kedvezményes nyugdíja saját jogon járó, teljes nyugdíj.

A nők kedvezményes nyugdíja mellett tetszőleges időtartamban a versenyszférában úgy lehet dolgozni, hogy amíg a nyugdíjas hölgy nyugdíjjárulék alapját képező bruttó keresete, jövedelme nem éri el az éves összeghatárt (a minimálbér 18-szorosát), addig a nyugdíját is felveheti. Ez a korlátozás megszűnik, ha a hölgy betölti a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárát.

A közszférában végzett munka esetén azonban a kedvezményes nyugdíjat (és a korbetöltött nyugdíjat is) szüneteltetik arra az időtartamra, amíg az érintett hölgy előzetes kormányzati engedéllyel létesített közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonya fennáll.

A kedvezményes nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem alapján a nyugdíjas hölgy félszázalékos nyugdíjnövelésre jogosult, amelyet 2017. január 1-jétől a nyugdíjhatóság már hivatalból (nem kérelemre) állapít meg.

(1) Nem kell-e a hölgyeknek attól tartaniuk, hogy megszűnik a kedvezményes nyugdíj? Vagy ha nem is szűnik meg, megnehezítik a feltételeit?

A válaszom: idén biztosan nem változik a szabályozás, jövőre sem valószínű, hiszen jönnek a parlamenti választások. (A későbbi években sem valószínű a kedvezményes nyugdíj megszüntetése, de a jogosultsági feltételek közül egy-két évvel nőhet a jogosultsági idő szükséges tartama.)

(2) Miért nem számít be a tanulmányi idő? Miért az alacsonyabb iskolai végzettségű nőket részesítik előnyben? Miért csak a szakmunkásképzők és szakképző iskolák kötelező nyári szakmai gyakorlata számítható be?

A válaszom: e téren nem várható változás, a tanulmányi időszakok a jövőben sem számíthatók be a jogosultsági időbe, hiszen már a korbetöltött öregségi nyugdíj szempontjából is csak az 1998 előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időszaka maradt beszámítható. A magasan képzett hölgyek emellett általában minél tovább szeretnének dolgozni, körükben alacsonyabb a kedvezményes nyugdíj igénybe vételére való hajlandóság.

(3) Miért nem számítható be a felnőtt hozzátartozó ápolására tekintettel kapott ápolási díj folyósítási időtartama? Tipikusan női feladat a felnőtt hozzátartozók ápolása, amely visszatartja a nőket - a férfiakhoz képest - a karriertől, a keresettől, az önkiteljesedéstől! Nők ápolják a szüleiket, sok esetben az anyósukat, apósukat is!

A válaszom: teljes mértékben együttérzek a felnőtt hozzátartozójukat ápoló hölgyekkel e tekintetben. Feltehetően azonban nem várható e téren enyhítés. Öröm az ürömben, hogy a nyugdíj összegének kiszámítása során az ápolási díjjal szerzett szolgálati időt is figyelembe veszik, az összegét pedig csak akkor, ha ennek révén az igénylő hölgy részére kedvezőbb lenne a nyugdíj összege (vagyis az ápolási díj alacsony összege nem húzza le az "életpálya"-átlagkereset nettó összegét).

(4) A gyermekek ápolása kapcsán miért csak a súlyosan fogyatékos számít? A fogyatékkal élő vagy a tartósan beteg gyermek miért nem (ami pedig az özvegyi nyugdíjnál is számít)? Egy pozitív kivétel akad: a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával szerzett következő szolgálati idő: a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha a biztosítottat háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

A válaszom: ezt a rendelkezést az én megítélésem szerint is enyhíteni szükséges, pontosan úgy, ahogyan az özvegyi nyugdíj kapcsán rendelkezik a jogalkotó, vagyis nem csak a súlyosan fogyatékos, hanem általában a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermek ápolása esetén is indokolt lenne az erre tekintettel kapott ellátások folyósítási idejéből 10 évet beszámíthatóvá tenni.

(5) És a nevelt gyerek esete? Ha a férfi behozza az új házasságba a más anyától származó, fogyatékos gyermeket? Akkor az őt ápoló nevelőanya miért kerül hátrányba?

A válaszom: nem valószínű, hogy e tekintetben enyhítés következne, noha az igény indokoltsága szerintem is megalapozott. A törvényalkotó feltehetően abból indult ki, hogy az ilyen eset valószínűsége nagyon alacsony, vagyis nagyon kevés hölgy vállal föl olyan új kapcsolatot, amelyben a férfi partnerénél van elhelyezve annak súlyosan fogyatékos gyermeke.

(6) Miért nem számítható be a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósításának ideje teljes egészében? Nem az anyai teljesítményt honoráljuk? A nők láthatatlan munkáját, amely olyan természetes, mint ahogy a méhek beporozzák a termést nekünk? Mégsem számítjuk a GDP-be, és a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe is csak korlátozva (legfeljebb 8 év a főszabály szerint).  

A válaszom: az igényt teljes mértékben indokoltnak tartom, azonban a törvényalkotó szándéka is érthető, hiszen a nyugdíj nem állampolgári alapjog, hanem munkával és járulékfizetéssel szerezhető ellátási jogosultság, így húznia kellett egy határt, ameddig a nem járulékfizető munkával szerzett szolgálati idő beszámítható. Ne felejtsük el, hogy a nők kedvezményes nyugdíja már a korhatár betöltése előtt teljes nyugdíj, vagyis semmilyen ún. málusz (levonás) nem terheli, miközben a teljes nyugdíjkassza 7-8%-át már erre az ellátásra kell fordítani.

(7) Tipikusan az alacsonyabb iskolai végzettségű nők és az 50 évesnél idősebb nők  veszíthetik el gyorsan a munkájukat - miért nem számít be a munkanélküli ellátások folyósításának ideje? Legalább az 50 vagy 55 év feletti esetekben számtalan kétségbeejtő helyzetet lehetne így megoldani!

A válaszom: e téren biztosan nem várható enyhítés. Az indok egyszerű: maga a munkanélküli/álláskeresési támogatás is a munkaerőpiaci járulékbefizetésekből táplálkozó állami forrásból finanszírozott ellátás, amelyre egy további kedvezmény telepítése méltánytalan lenne az aktív dolgozókkal szemben.

Nyilván számtalan további kérdés is felmerül az érintett hölgyekben, olvassák a válaszok megtalálása érdekében a nők kedvezményes nyugdíjáról írott posztjaimat, leginkább a friss nagyösszefoglalómat.