Ha személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt fel, hogy jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

A nők helyzete a magyar nyugdíjrendszerben

A 2022-es népszámlálás adatai szerint a teljes 9,6 millió fős magyar lakosságban a nők aránya 52%, a 65 évesnél idősebbek körében azonban ez az arány már 62%-ra ugrik. 65 éves kor fölött minél idősebb egy évjárat, annál nagyobb arányban teszik ki a nők az évjárat tagjait. Ennek oka az,  hogy a magyar férfiak 65 éves korban várható további élettartama (13,2 év) jelentősen, 4,1 évvel rövidebb, mint a magyar nőké (17,3 év). Ennek közvetlen következménye az is, hogy Magyarországon az özvegy nők száma (688 ezer fő) közel ötször annyi, mint az özvegy férfiaké (140 ezer fő). Ez a szomorú tény is jelentősen befolyásolja a nők nyugdíjhelyzetét.

A demográfiai folyamatokat azonban nem csak a halandóság határozza meg, hanem a termékenység is, amelyet a teljes termékenységi arányszám révén mérnek. Ez azt mutatja meg, hogy egy termékeny (15 és 49 év közötti) életkorban lévő nő összesen hány gyermeknek ad életet. A teljes termékenységi arányszám 1900 óta 50 évente megfeleződik: száz termékeny korú nőnek 1900-ban 532 gyermeke, 1950-ben 270 gyermeke, 2000-ben már csak 135 gyermeke született. Ha ez a trend folytatódik, akkor 2050-ben száz termékeny korú nőnek már csak 66 gyermeke születne. A helyzetet nem véletlenül próbálja javítani a kormányzat, de az erőfeszítések hatása elenyésző (a 2011-es 1,23-hoz képest 2023-ra 1,53-ra nőtt a teljes termékenységi arányszám, amely így is messze elmarad a reprodukció szintjéhez alapesetben  is szükséges 2,1-es mértéktől). 2024. első hónapjaiban ráadásul történelmi mélypontra zuhant a születések száma.

A demográfiai folyamatok eredőjeként a magyar társadalom elöregedése megállíthatatlanul zajlik.

A népszámlálás tényadatai szerint jelenleg minden ötödik magyar 65 éves vagy idősebb, míg a KSH interaktív korfái szerint 2030-ban már majdnem minden negyedik, 2040-ben közel minden harmadik magyar 65 éves vagy idősebb lesz. Az idős népességen belül a nők folyamatosan meghatározó többségben vannak.

A női egyenjogúsági követelések között kezdettől fogva kiemelt helyen szerepel az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesítése. Ez a követelés nyugdíjszempontból is elsődlegesen fontos, hiszen a nyugdíj összegét a keresetekből kell számítani. A két nem közötti bérkülönbséget a kereseti rés mutatja, amelyet Magyarországon a férfiak és a nők bruttó havi átlagkeresetei összevetésével számítanak. A magyar képlet szerint a kereseti rés 2023-ban 15,5%-os volt, ami magasabb, mint az EU-átlag (13%).

A női kereseteket minden ellenkező erőfeszítés dacára több tényező is makacsul nyomás alatt tartja.  

A nők karrierje életük során többször megszakadhat, majd újraindulhat. A nők pályaíve ugyanúgy kezd emelkedni, mint a férfiaké, de a gyermekszülés miatt visszazuhan, majd a gyermek bölcsődébe, óvodába íratása után újraindul, aztán megint visszazuhan, ha megszületik a második gyermek, utána megint nekilendül, de vagy a harmadik gyermek, vagy az idős közeli hozzátartozók kényszerű ápolása miatt megint visszakonyul, és így tovább. Emiatt sokkal kiszolgáltatottabb is egy nő a munkahelyén.

Óriási jelentősége van a keresetek eltérítésében a láthatatlan munkának, amely az a jellemzően nők által végzett, gyermekneveléssel, családtagok gondozásával és a háztartással kapcsolatban végzett munka, amely nem jelenik meg a GDP mérése során, noha a nők láthatatlan munkájának hiányában az egész gazdaság - és vele az egész társadalom - összeroskadna.

A fűrészfog-karrier és a láthatatlan munka női nyugdíjvárományra gyakorolt negatív következményeit jelentősen enyhítené, ha a magyar nyugdíjrendszerben is lehetőség lenne a nyugdíjjogosultságok szülők közötti megosztására - de erre egyelőre nincs mód.

A kereseti rést fenntartja az is, hogy többségében nők dolgoznak olyan foglalkoztatási formákban, amelyek révén csak alacsony nyugdíjváromány szerezhető (részmunkaidős állások, egyszerűsített foglalkoztatási formában végezhető munkák, őstermelői tevékenység, kisadózással végzett vállalkozói tevékenységek, stb.). Ha ilyen állásban egy érintett időszakban a járulékalapot képező kereset nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, akkor a szolgálati időt is arányosítani kell a nyugdíjszámítás során, így kettős veszedelemnek van kitéve a megszerezhető nyugdíj összege: a siralmasan alacsony járulékalap mellett még a szolgálati idő is zsugorodhat. Részmunkaidős állásokban a leépítés veszélye is nagyobb. Ráadásul az elnőiesedett szakmákban az elérhető átlagkereset is jellemzően alacsonyabb

A nők vezetői érvényesülése előtt pedig változatlanul áttörhetetelen akadálynak bizonyulhat az üvegplafon. A vezető beosztásokban dolgozó nők karrierje egy szint után jellemzően beleütközik ebbe a láthatatlan plafonba, ezt bizonyítja, hogy 2023-ban Magyarországon a vezetőknek mindössze 35%-a volt nő, és keresetük átlagosan 23%-kal volt kisebb, mint a férfi vezetőké.

A férfiak és a nők átlagos nyugdíja között a kereseti rés miatt elkerülhetetlen kialakul a nyugdíjrés, amely 2023-ban 13,8% volt, vagyis 1,7%-kal kisebb, mint a kereseti rés -  ez elsősorban a Nők40 hatásának tulajdonítható. Átlagosan azonban továbbra is jelentős a nyugdíjak közötti különbség a nők hátrányára, ennek elsősorban a nők alacsonyabb életpálya átlagkeresete és jellemzően rövidebb szolgálati ideje a két legfőbb oka. Ennél élesebben nem is tükröződhetne a nők rosszabb nyugdíjhelyzete. Vagy ez csak a látszat lenne?

Az előzőekben kibontott hátrányok és akadályok ellenére ugyanis a nők helyzete korántsem annyira rossz a nyugdíjrendszerben, ennek  három oka is van:

- a nők kedvezményes nyugdíja,

- a nők hosszabb várható élettartama, és

- az özvegyi nyugdíj.

A nők kedvezményes nyugdíja abszolút hungarikum, mert a világ összes nyugdíjrendszerében az egyetlen, amely levonás nélkül vehető igénybe annak ellenére, hogy korhatár előtti nyugdíjról van szó. A Nők40 költségvetési igénye többé-kevésbé megegyezik a 13. havi nyugdíj finanszírozási igényével, így a kedvezményes nyugdíj egy rejtett 14. havi nyugdíjjal egyenlő, amit csak a nők vehetnek igénybe.

A nők hosszabb várható élettartamát tükrözi, hogy egy korbetöltött nyugdíjban részesülő nő átlagosan 49 hónappal, egy kedvezményes nyugdíjban részesülő nő 85 hónappal több nyugdíjat kap, mint egy férfi. Így a nők a kisebb nyugdíjuk ellenére is több jövedelemre tesznek sort hosszabb életük során, mint a férfiak.

Ennek következtében az élethossziglan mért nyugdíjak alapján egy nő átlagosan 13%-kal, egy kedvezményes nyugdíjban részesülő nő 25%-kal nagyobb összeget kaphat nyugdíjként, mint egy férfi.

További női előny, hogy a nyugdíjuk havi összege annak ellenére sem kisebb, hogy hosszabb ideig kapják ezt az ellátást, mint a férfiak. A nyugdíj egy speciális életjáradék, vagyis élethossziglan jár, de az összegét mégsem kell módosítani a várható élettartamok és azok esetleges változásai nyomán.

A 13. havi nyugdíj bevezetése óta ráadásul a hosszabb várható élettartammal még több nyugdíj jár. A 65 éves korukban nyugdíjba vonult hölgyek átlagosan plusz 4 havi, a Nők40-nel nyugdíjba vonult hölgyek átlagosan plusz 7 havi nyugdíjat kapnak életük során a 13. havi nyugdíj miatt.

A fentieken túl egy szomorú tény is javítja a nők nyugdíjhelyzetét, hiszen az özvegyi nyugdíjasok 85%-a nő, akik vagy a saját jogú nyugdíjuk mellett, vagy önálló ellátásként özvegyi nyugdíjra lehetnek jogosultak. Egy özvegy nő - ha teljesülnek a feléledés feltételei - akkor élethossziglan özvegyi nyugdíjban is részesülhet, így a saját jogú nyugdíj-jövedelmét kiegészítheti a hozzátartozói nyugellátásból származó jövedelmével (a nők özvegyi nyugdíja jellemzően 41%-kal magasabb, mint a férfiak özvegyi nyugdíja).

Így összességében - élethossziglani szemléletben - a nők helyzete nem rosszabb, hanem jobb a magyar nyugdíjrendszerben, mint a férfiaké.

Ez az elemzésem megjelent a Harmonet-portálon is, ezt ide kattintva érheti el.