"Nesze neked, 13. havi nyugdíj"

"Nesze neked, 13. havi nyugdíj"

2020. 04. 20.

A 13. havi nyugdíj visszahozatala önmagában is semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, elkerülhetetlenül szükségesnek látszó erőfeszítések eredményeit.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha Önnek személyes kérdése van a nyugdíjával vagy a nyugdíjjogosultságával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti föl a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

Az első közismert döntés: 2020. július 1-jétől 15,5%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. A második közismert döntés: 2021-től négy éven keresztül visszaépül, majd 2025-től állandósul a 13. havi nyugdíj fizetése. A harmadik közismert döntés: 2020-ban a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzet tartama alatt mentesül a kisadózók tételes adójának és a szociális hozzájárulási adónak a fizetése alól egy sor iparágban működő vállalkozás. (További mentesítő - azaz járulékbevételt csökkentő - döntések meghozatala a veszélyhelyzet alakulása függvényében nem  zárható ki, sőt.)


Ténylegesen visszaépül a 13. havi nyugdíj úgy, hogy 2021-ben egy heti, 2022-ben két heti, 2023-ban három heti és 2024-ben négy heti plusz nyugdíjat kapnak a nyugdíjasok, azaz összesen a négy év alatt 1+2+3+4=10 heti plusz nyugdíjat fizetnek ki, ami viszont mindösszesen nem 280 milliárd Ft, hanem 700 milliárd Ft plusz kiadást generálna, s legfőképpen 2025-től állandó, 280 milliárdos (pontosabban a társadalom öregedése, s ennek következtében a nyugdíjasok számának növekedése miatt 300+ milliárdos) plusz tételként beépülne a nyugdíjkasszába.


Ha ez valóban így lesz, és ezek az új kiadási tételek hosszú távon megterhelnék a nyugdíjkasszát, akkor az annak stablitása érdekében hozott korábbi kemény intézkedések pozitív hatása lenullázódhatna, és a nyugdíjrendszer fenntartható működése ismét veszélybe kerülhetne. Talán emlékszünk arra, hogy négy radikális, kevesebb, mint egy évtizede végrehajtott beavatkozás valóban nagy hatást gyakorolt a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára. A 2022-re befejeződő fokozatos korhatáremelés, a magánnyugdíjpénztári rendszer 2011. évi "átalakítása", a korhatár előtti nyugdíj és a rokkantsági nyugdíj 2012. január 1-jétől hatályba lépett megszüntetése, valamint a nők kedvezményes nyugdíjának 2010. évi bevezetése ez a négy rendszerszintű beavatkozás.


A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el a Portfolio.hu gazdasági portálon.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...