Ha személyes kérdése van a nyugdíj összegének számításával, a nyugdíj lehetséges növelésével, a nyugdíja igénylésének optimális időzítésével, a nyugdíj inflációs emelésével vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Részlet a 24.hu hírportálon megjelent cikk bevezetőjéből:

Farkas András nyugdíjszakértő ATV-nek adott interjújában beszámolt arról, hogy a nyugdíjasok többre számítottak a kormányzattól. „Nem egyszeri 30 ezer forintot ígértek a kabinettől, hanem azt mondták, hogy havi 10-15 ezer forint lehet az áfa-visszatérítés összege. Számolni a nyugdíjasok is tudnak, és ha 12-vel beszorozzák a 15 ezer forintot, akkor 180 ezer forintot kapnak éves szinten. Ehhez képest most ennek az egyhatodát kapják majd meg az év utolsó felében” – magyarázta.

További részletek a cikkből:

Farkas András emlékeztetett: a 2022-es országgyűlési választást megelőző évben 2021-ben 80 ezer forint nyugdíjprémiumot kapott egységesen minden nyugdíjas. Ehhez képest az idősek most jóval kevesebbnek érzékelik majd a pluszpénzt, miközben azóta egy rettenetes inflációs időszakon is túl vagyunk, a pénz értéke romlott: a mostani 30 ezer forint, az akkori 80 ezer forinthoz képest eltörpülni látszik a nyugdíjasok számára.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha novemberben adják oda a nyugdíjasoknak az utalványokat, akkor az egy fontos időszak lehet a számukra, mert akkor érkezik a kiegészítő nyugdíjemelés január 1-re visszamenőlegesen. Nagy Márton bejelentése alapján erről annyit tudunk, hogy 1,3 százalékos emelést ígért pluszban a kormány, amelyre félretettek 91 milliárd forint. Ám a nyugdíjasokokból ez inkább azt a reakciót váltja ki, hogy ha már félre is van téve a pénz, akkor miért kell novemberig várni ilyen magas árak mellett, miért nem adják oda nekik ezt az 1,3 százalékot már az év során – jegyezte meg Farkas András.

Hozzátette: nagyon is szükség lenne a beavatkozásra, mert 300 ezer idős csúszik a mélyszegénységbe, a KSH adatai szerint ennyi ember nyugdíja nem éri el a 120 ezer forintot. Emellett van 700 ezer kisnyugdíjas, aki a szegénységi küszöb alá szorult be, ami 170-180 ezer forint körül alakul. Nekik nagy segítség lehet még a 30 ezer forint is.

Magyarország egyike azon országoknak az EU-ban, ahol a legalacsonyabbak a GDP-arányos nyugdíjkiadások. 

Miközben nálunk csak a GDP 7,45 százalékát költik az öregségi nyugdíasok ellátására, addig az uniós átlag 10,9 százalék. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az uniós átlagra emelnénk a GDP-arányos nyugdíjkiadásokat, akkor 32 százalékos nyugdíjemelést kellene bevezetni Magyarországon.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.