Mit jelent a nyugdíjszámítás során a degresszió?

Mit jelent a nyugdíjszámítás során a degresszió?

2020. 06. 11.

Ha nyugellátás alapját képező havi nettó átlagkereset 372 ezer forintnál több lenne, akkor az ezt meghaladó kereseti részt nem lehet 100%-ban figyelembe venni a nyugdíjszámítás során.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha Önnek személyes kérdése van a nyugdíjával vagy a nyugdíjjogosultságával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti föl a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 


A nyugdíjszámítás fontos lépése: a degresszió


Az öregségi nyugdíj összege - ideértve természetesen a nők kedvezményes nyugdíjának összegét is - két tényezőtől függ: az elismert szolgálati idő egész években mért hosszától függő nyugdíjszorzó százalékos mértékétől, amellyel meg kell szorozni az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás  időpontja között elért, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számított nettó havi "életpálya" átlagkereset összegét.

Az öregségi nyugdíj alapját képező nettó havi "életpálya" átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy először az egyes naptári években elért, figyelembe vehető bruttó kereseteket nettósítani kell (vagyis meg kell fosztani először a járulék-, majd az adótartalmától). 1992. március 1-jétől 2013. január 1-jéig a járulékalapot képező keresetek meghatározása az adott naptári évben érvényes egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ figyelembe vételével történik, azóta viszont a teljes járulékalapot figyelembe kell venni, mert 2013. január 1-jétől a járulékplafon megszűnt, vagyis bármennyit keres is valaki, annak a teljes összege után fizeti a 10%-os nyugdíjjárulékot. Ezt a több százezres vagy milliós fizetések esetén az érintettek komoly teherként érzékelhetik, viszont ennek révén a nyugdíjjogosultságuk is komoly mértékben nő.

A következő lépésben az egyes naptári évekre kiszámított, nettósított kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (ez a valorizálás fontos folyamata).

Ezt követően az adott naptári években a fentiek szerint figyelembe vehető (bérezett napok utáni, nettósított, valorizált) kereseteket összegezni kell, egyúttal szintén összegezni kell  az adott naptári években figyelembe vehető bérezett napok számát (ez lesz az osztószám), majd az összegzett kereseteket ezzel az osztószámmal el kell osztani. Az így kapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel (szökőévben, például idén 366-tal), majd egy sor részletszabályt is alkalmazva megkapjuk meg az éves nettó átlagkeresetet, amit 12-vel elosztva adódik  a havi nettó "életpálya" átlagkereset összege. Vagyis csak majdnem, mert az így kiszámított havi nettó "életpálya" átlagkeresetet törvényben meghatározott összegek felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni - és éppen ezt jelenti a degresszió.

A hatályos szabályok szerint ha a saját jogú nyugellátás alapját képező havi nettó "életpálya" átlagkereset 372 000 forintnál több lenne, akkor a 372.001-421.000 forint közötti átlagkereset-rész kilencven százalékát, a 421 000 forint feletti átlagkereset-rész nyolcvan százalékát lehet csak a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni. Ha valakinek például 500 ezer forint lenne a megállapított nettó havi átlagkeresete, akkor a degresszió során a 372 ezer forint feletti részt a fenti rendelkezések miatt csökkenteni kell, így a figyelembe vehető összeg nem 500 ezer forint, hanem 479.300 forint lesz. Ha valakinek 1 millió forint lenne a számított nettó havi átlagkeresete, akkor abból "csak" 879.300 forint  ehető figyelembe, és így tovább.

A cikk folytatását IDE KATTINTVA olvashatja el!

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...