Ha személyes kérdése van a nyugdíjmegállapítással, a nyugdíj igénylésének optimális időzítésével, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Van-e bármi értelme a társadalombiztosítási egyéni számlának?

A magánnyugdíjpénztárak gyakorlati államosítása során 2010-ben a kormányzat egyebek között ígéretet tett arra, hogy a  társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő tagok addig felhalmozott pénztári vagyonát a központi rendszerben is egyéni nyugdíjszámlán tartják majd nyilván.

Természetesen nem jöttek létre ilyen egyéni számlák, helyette csak az úgynevezett társadalombiztosítási egyéni számlát vezették be, amelyen a 2013 utáni nyugdíjjárulék bevallásait ellenőrizheti az érintett személy.

A magánnyugdíjpénztári egyéni számláról visszautalt  pénztári vagyont külön nyilvántartó egyéni nyugdíjszámlák létrehozására a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben nem is kerülhetett volna sor, hiszen amíg a magánnyugdíjpénztárak tőkefedezeti rendszerben működtek (tényleges pénzek tényleges befektetési eredménye jelent meg az egyéni számlákon), addig a társadalombiztosítás folyó finanszírozású, felosztó-kirovó elven működő rendszer, amelyen a befizetett járulékokból fizetik a mindenkori nyugdíjakat, vagyis e rendszeren a pénz átfolyik, nincs olyan pénz, amely megjelenhetne tényleges egyéni számlákon. Természetesen több nyugdíjrendszer ismeri már azt a svéd találmányt, amely a virtuális egyéni számlák rendszerében ölt testet, de a magyar nem ilyen.

A magánnyugdíjpénztári tagok a 2010-es visszaállamosítás kapcsán minden irányú politikai demagógiától torzított kommunikáció ellenére nem veszítettek semmit a visszalépésükkel, mert a visszalépést követően a társadalombiztosítási rendszer úgy kezeli őket, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztári tagok, vagyis az öregségi nyugdíjukat az általános szabályok szerint kell majd kiszámolni. Sőt, a visszalépés kapcsán kifizették számukra a reálhozamot (a tagdíj és az inflációt követő nominális hozam feletti befektetési eredményt), így valójában nyerhetett is minden mynp-tag a visszalépéssel.

A talpon maradt két magánnyugdíjpénztárban jelenleg kicsivel több mint 50 ezer tag van, ha ők nem lépnek vissza - legkésőbb az öregségi nyugdíjuk igénylése során - a társadalombiztosításba, akkor az ő állami nyugdíjukat egy speciális magánnyugdíjpénztári szorzóval kell majd megszorozni, és az így kapott, jelenleg átlagosan 20%-kal kisebb állami nyugdíjat állapítják majd meg a részükre, miközben a pénztáruktól kérhetik a magánnyugdíjuk pénztári járadékként történő kifizetését.

Ezek után megvizsgálhatjuk, mire jó a társadalombiztosítási egyéni számla, ami 2013. január 1-jétől tartalmazza az adott személy keresete alapján bevallott járulékokra vonatkozó adatokat.

A nyugdíjszámítás során ez a társadalombiztosítási egyéni számla sajnos nem jó semmire,

mivel

- a nyugdíj összege nem a 2013 óta, hanem az 1988 óta szerzett keresetekre épül,

- a nyugdíj alapját képező nettó havi életpálya átlagkeresetet nem a járulékokból, hanem a bruttó keresetekből lehet csak kiszámítani,

- a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértékét nem a 2013 óta szerzett szolgálati idő, hanem az egész életünk során szerzett szolgálati idő hossza határozza meg.

A nyugdíjszámításról olvassa el a legfontosabb lépésekről írt rövid összefoglalómat.

A politikai kényszerből bevezetett társadalombiztosítási egyéni számla kizárólag arra jó, hogy az érintett személy ellenőrizhesse, hogy a 2013. január 1. utáni időszakban megtörtént-e nyudíjjárulék bevallása a keresete után.

A számla ugyanis csak az alábbi adatokat tartalmazza (a járulékfizetésre kötelezett ember azonosító adatain és TAJ számán kívül):

- a 2012. december 31. és 2020. július 1. közötti időszakra a NAV részére bevallott nyugdíjjárulék összegét,

- a 2020. június 30-át követő időszakra a NAV részére bevallott társadalombiztosítási járuléknak a Nyugdíjbiztosítási Alapot nyugdíjjárulékként megillető részét,

 - a szolgálati idő, illetve a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összegét a megállapodással érintett időtartamban,

 -  a rehabilitációs járadék és a rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegét és az ellátás folyósításának időtartamát.

A kisadózók és az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók tekintetében az egyéni számlán egy elméleti nyugdíjjárulék-összeg szerepel (az ő esetükben egységes közteher terheli a keresetüket, amelyben nem különül el a nyugdíjjárulék összege).

A járulékbevallás megtörténtének ellenőrzésén kívül  semmire sem használható társadalombiztosítási egyéni számla tartalmába minden érintett bármikor betekinthet a DÁP vagy az Ügyfélkapu+ alkalmazás révén vagy a lakóhely szerinti kormányablakban beadható kérelmi nyomtatvány révén.

Ide kattintva iratkozzon föl a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírleveleire!