(A Világgazdaság illusztrációja)
Minél később, annál jobb?
A valorizáció magyar módszeréből fakadóan jobban járhat az a nyugdíjigénylő, akinek a nyugdíját olyan évben állapítják meg, amelyben a valorizációs szorzók magasabbak, mint a megelőző években voltak.
A jelenlegi nyugdíjrendszer legnagyobb méltánytalansága abból ered, hogy hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is drámai mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg attól függően, hogy melyik évben igényelte a jogosult a nyugdíját.
Különösen éles fényben látható ez a jelenség a Kormánynak az új valorizációs szorzókat meghatározó, 2020. március 23-ától hatályos rendelete tükrében. A valorizációs szorzók 2017 óta rendületlenül, évről-évre tíz százalékot meghaladó mértékben növekednek annak következtében, hogy a nemzetgazdasági átlagbér az utóbbi években gyors tempóban nő.
Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, az utóbbi néhány évben fölerősödött az az említett jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. (Vonatkozik ez a nők kedvezményes nyugdíjára is.)
Az idei év nyugdíjigénylői e jelenség érdemi haszonélvezői lesznek - lehet, hogy ebben az évben utoljára. Ugyanis a koronavírus-pandémia miatt az átlagkeresetek idei növekedése nem túl valószínű, így a 2021-es nyugdíjmegállapításra vonatkozó jövő évi szorzók már nem biztos, hogy magasabbak lesznek, mint az idén érvényes szorzószámok.
A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el ma estétől a Világgazdaság honlapján.