Ha személyes kérdése van a nyugdíjával vagy egyéb ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti fel nekem a kérdését, hogy azt jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Mindent a méltányossági nyugdíjlehetőségekről 2023-ban

Milyen lehetőségeik vannak azoknak a nyudíjasoknak az anyagi nehézségeik enyhítésére, akiknek kisösszegű a nyugdíjuk? Kérhetnek-e méltányossági nyugdíjemelést? Folyamodhatnak-e gyorssegélyért, ha nagyon rossz helyzetbe kerülnének? S azok a kedves olvasóim, akik nem tudtak még 15 évnyi szolgálati időt sem szerezni - és emiatt nem jogosultak még öregségi résznyugdíjra sem -, mit tehetnek, hogy mégoly szűkösen is, de megéljenek?  Az időskorúak járadéka (ami nagyon alacsony összegű szociális ellátás) helyett vagy mellett van-e esélyük méltányosságból nyugdíjat igényelni? És mit tehetnek, ha tartozásuk van, de a nyugdíjból történő törlesztés aránytalan pénzügyi nehézséget okoz a számukra?

A nyugdíjrendszerben igénybe vehető méltányossági lehetőségek ezeket a fájdalmas anyagi gondokat kívánják enyhíteni.

A lehetőségek a következők:

- kivételes nyugellátás (méltányossági nyugdíj) megállapítása

- kivételes nyugellátás-emelés (méltányossági nyugdíjemelés) engedélyezése

- egyszeri segély engedélyezése

- tartozás esetén fizetési kedvezmény engedélyezése

FIGYELEM! Minden méltányossági ügy az érintett személy kérelmére indul, vagyis nincs hivatalból történő eljárás. (Ez alól egyetlen kivétel van: ha a 16 évesnél fiatalabb gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból kell megindítani.)

Tartalomjegyzék

I.  Méltányossági nyugdíj (kivételes nyugellátás) dióhéjban

Méltányossági nyugdíj részletesen

Árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása

II. Kivételes (méltányossági) nyugdíjemelés dióhéjban

Méltányossági nyugdíjemelés részletesen

III. Egyszeri segély dióhéjban

Egyszeri segély részletesen

IV. Tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény

Jogszabályi rendelkezések

Igénylés

Ha még nem iratkozott volna föl a 2023-ban is ingyenes heti hírlevelemre, amelyből idén is értesülhet a nyugdíjrendszert érintő minden fontos fejleményről, akkor ide kattintva tegye meg!

I.  Méltányossági nyugdíj (kivételes nyugellátás)

Dióhéjban a méltányossági nyugdíj 2023. évi lehetőségéről

Kivételes nyugellátást igényelhet az a személy, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de elutasították a minimálisan szükséges szolgálati idő hiányában a nyugdíjigényét - viszont e minimálisan szükséges szolgálati idő legalább felével azért rendelkezik (kivételes öregségi nyugdíj).

Az a legfeljebb 50%-os egészségi állapotú özvegy is igényelhet kivételes nyugellátást, akinek a párja nem szerezte meg az özvegyi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt, de annak legalább a fele mégis igazolható (kivételes özvegyi nyugdíj).

Az az árva is igényelhet kivételes nyugellátást, akinek az elhunyt szülője nem szerzett elég szolgálati időt ahhoz, hogy az árvaellátást meg lehessen állapítani (kivételes árvaellátás).

Minden méltányossági ügy az érintett személy kérelmére indul, vagyis nincs hivatalból történő eljárás. Ez alól egyetlen kivétel van: ha a 16 évesnél fiatalabb gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt szülő a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból kell megindítani.

A kivételes öregségi nyugdíj, a kivételes özvegyi nyugdíj és a kivételes árvaellátás engedélyezett összege 2023-ban nem lehet kevesebb 15.000 forintnál és nem haladhatja meg az 50.000 forintot. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.

Kivételes nyugellátás megállapításának engedélyezésére csak a törvényes ellátásra való jogosultság iránti igény végleges elutasítását követően,  az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján van lehetőség. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (egyebek között az egészségi állapotról, a közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, a gyógyszerköltségekről, a közüzemi díjak esetleges elmaradásáról szóló igazolások csatolása, a rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzet leírása).

Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével (teljes nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő: 20 év, résznyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő: 15 év; ennek a felével kell legalább rendelkezni).

Kivételes özvegyi nyugdíj és kivételes árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a nyugdíjtörvényben meghatározott szolgálati idő legalább felével rendelkezett, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha

- az elhunyt szülő az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy

- az árva közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat, vagy

- az árva az elhunyt szülő halálakor a 16. életévét már betöltötte, de a 18. életévét még nem, és egészségi állapota legfeljebb 30 százalékos, továbbá akkor is, ha

- a külföldön is biztosítási időt szerzett elhunyt szülő Magyarországon nem szerezte ugyan meg az árvaellátás megállapításához szükséges szolgálati időt, de az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és az árvaellátásra való jogosultság fennállása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendeletek vagy kétoldalú szociális biztonsági egyezmények alapján figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó adatoknak a beérkezéséig nem bírálható el.

Kivételes méltányosságból az árvaellátás meghosszabbítása is kérhető, ha a 25. életévét betöltött árva felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat (a hosszabbítás legfeljebb az árva 27. életévének betöltéséig tarthat).

Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára (minél több idő hiányzik, annál kisebb összeget lehet csak megállapítani a törvényi keretek között).

A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az a jogosultsági feltételek megléte esetén jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Az ellátásban részesülőt a nyugdíjasoknak járó minden juttatás megilleti (13. havi nyugdíj, utazási igazolvány, évenkénti rendszeres emelés, stb.).

A méltányossági jogkörben hozott döntések keresettel megtámadhatók az illetékes törvényszéken.

A méltányossági nyugdíj 2023. évi lehetőségéről részletesebben

Ki kérhet ilyen nyugellátást?

1) Az a személy, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de elutasították a minimálisan szükséges szolgálati idő hiányában a nyugdíjigényét - viszont e minimálisan szükséges szolgálati idő legalább felével azért rendelkezik.

2) Az a legfeljebb 50%-os egészségi állapotú özvegy, akinek a párja nem szerezte meg az özvegyi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt, de legalább a fele mégis igazolható.

3) Az az árva, akinek az elhunyt szülője nem szerzett elég szolgálati időt ahhoz, hogy az árvaellátást meg lehessen állapítani.

Kivételes özvegyi nyugdíj vagy árvaellátás akkor állapítható meg, ha az elhunyt rendelkezett az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, vagy a nyugdíjtörvény 46. §-ában meghatározott szolgálati idő legalább felével, és az özvegy, illetve árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

A nyugdíjtörvény hivatkozott 46.§-a:

(1) Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

(2) Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az (1) bekezdés szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni ... azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

A kivételes nyugellátás összege

A kivételes öregségi nyugdíj, a kivételes özvegyi nyugdíj és a kivételes árvaellátás engedélyezett összege 2023-ban nem lehet kevesebb 15.000 forintnál és nem haladhatja meg az 50.000 forintot.

Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.

A kivételes nyugellátás fogalma az alábbi ellátásokat öleli föl:

- kivételes öregségi nyugdíj,

- kivételes özvegyi nyugdíj,

- kivételes árvaellátás.

Eljárási szabályok

Kivételes nyugellátás megállapításának engedélyezésére csak a törvényes ellátásra való jogosultság iránti igény jogerős elutasítását követően van lehetőség

Kivételes nyugellátás engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

A kérelmi nyomtatványt ide kattintva érheti el.

Ha a 16 évnél fiatalabb gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból kell megindítani.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.)

A kivételes nyugellátás az ellátott kérelmére megszüntethető.

Jogosultság

Kivételes nyugellátás állapítható meg

- az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy,

- a megváltozott munkaképességű özvegy (egészségi állapota legfeljebb 50%-os) és

- az árva részére.

Kivételes öregségi nyugdíj

Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével (teljes nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő: 20 év, résznyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő: 15 év; ennek a felével kell legalább rendelkezni).

Kivételes özvegyi nyugdíj és árvaellátás

Kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 46. §-ában meghatározott szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.

E tekintetben további részletek

- az özvegyi nyugdíjról szóló összefoglalómban

- és az arról szóló összefoglalómban, hogy miként állapítják meg az özvegyi nyugdíjat, ha az elhunyt még nem volt nyugdíjas.

Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető.

A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az a jogosultsági feltételek megléte esetén jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Az ellátásban részesülőt a nyugdíjasoknak járó minden juttatás megilleti (13. havi nyugdíj, utazási igazolvány, évenkénti rendszeres emelés, stb.).

Kivételes árvaellátás rendkívül indokolt esetben

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha

- az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy

- az árva közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.

A kivételes nyugellátás kizárása

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás annak, aki

- előzetes letartóztatásban van, vagy

- szabadságvesztés büntetését tölti, vagy

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, vagy

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, vagy

- javítóintézetben van elhelyezve.

Igénylés

A kivételes nyugellátás igényléséről ide kattintva tájékozódhat.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek a kivételes nyugellátás megállapítását indokolják.

A kérelem benyújtható postai úton is a Magyar Államkincstár Központnak, vagy a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak címezve. Postacím mindkét esetben: 1916 Budapest.

Jogorvoslati lehetőség

A méltányossági jogkörben hozott döntéseket keresettel meg lehet támadni az illetékes törvényszéken.

A keresetben már nem csak semmisségi okra lehet hivatkozni, az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek minősítette az erről szóló korábbi törvényi korlátozást, így a Tny. 95/A. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a törvényhozó. Részleteiben erről ebben a posztomban olvashat.

Ha személyes kérdése van a nyugdíjával vagy egyéb ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti fel nekem a kérdését, hogy azt jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

További méltányossági lehetőség árvaellátás esetén: árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása a 25. életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személy részére engedélyezhető.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása

- az első (alap - és mester-, vagy osztatlan) képzésben,

- az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére,

- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan,

- legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbításáról ide kattintva tájékozódhat.

A kérelmi nyomtatványt ide kattintva érheti el.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.

A kérelemhez mellékelni kell a felsőoktatási intézmény által kiállított tanulmányi igazolást.

A kérelem benyújtható postai úton is a Magyar Államkincstár Központnak, vagy a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak címezve. Postacím mindkét esetben: 1916 Budapest.

A meghosszabbított árvaellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az a jogosultsági feltételek megléte esetén jogszerűen megilletné az árvaellátásban részesülőt.

Ha még nem iratkozott volna föl a 2023-ban is ingyenes heti hírlevelemre, amelyből idén is értesülhet a nyugdíjrendszert érintő minden fontos fejleményről, akkor ide kattintva tegye meg!

II. Kivételes (méltányossági) nyugdíjemelés

Dióhéjban a méltányossági nyugdíjemelésről 2023-ban

Méltányossági nyugdíjemelést 2023-ban

- az a nyugdíjkorhatárát betöltött öregségi nyugdíjas, vagy

- az a legfeljebb 50%-os egészségi állapotú özvegy, vagy

- az a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy, vagy

- az az árva

kérelmezhet, akinek a nyugellátása (árvaellátása) és esetleges további rendszeres pénzellátása (ide nem értve az időskorúak járadékát) együttes havi összege nem haladja meg a 120 ezer forintot.

A rendszeres pénzellátásokat a szociális törvény sorolja föl. Ilyen ellátás például - sok egyéb mellett - a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai.

Az emelés összege 2023-ban legalább 3000 forint és legfeljebb 8000 forint.

Méltányossági emelést 3 évente egyszer lehet igényelni, vagyis nem engedélyezhető méltányossági emelés a nyugellátás megállapítását, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emelést követő 3 éven belül.

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

A kérelem benyújtásáról innen tájékozódhat.

A kérelem benyújtható postai úton is a Magyar Államkincstár Központnak, vagy a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak címezve. Postacím mindkét esetben: 1916 Budapest.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (ilyenek lehetnek például az érintett vagy közeli hozzátartozója súlyos egészségi állapotáról, gyógyszerköltségéről, a közüzemi díjak elmaradásról szóló és hasonló igazolások).

A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát akkor kell társadalombiztosítási nyugellátásnak tekinteni, ha az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni

- férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező kérelmezőt,

- a 70 éven felüli kérelmezőt,

- azt a kérelmezőt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, és

- azt a kérelmezőt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.

A Magyar Államkincstár Központ rendkívül indokolt esetben engedélyezheti a méltányossági nyugellátás-emelést akkor is, ha a nyugellátás megállapításától vagy a korábbi kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésétől három év még nem telt el, vagy a nyugellátás és a rendszeres pénzellátás együttes havi összege meghaladja a 120 ezer forintot. Rendkívül indokolt esetben sem engedélyezhető azonban kivételes emelés, ha a nyugellátás és a rendszeres pénzellátás együttes havi összege meghaladja a 140 ezer forintot.

Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés beépül a nyugellátás összegébe.

A méltányossági jogkörben hozott döntéseket keresettel meg lehet támadni az illetékes törvényszéken.

A méltányossági nyugdíjemelés 2023. évi lehetőségéről részletesebben

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás, stb.)

Ha az illetékes kormányhivatal megállapítja, hogy a kérelmező nem felel meg az általa engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés (illetve egyszeri segély) feltételeinek, de a rendkívüli méltányossághoz szükséges feltételek fennállnak, a kérelmet az iratokkal együtt megküldi a Magyar Államkincstár Központnak. Ha a Központ hatáskörébe tartozó ügyekben a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítélése érdekében helyszíni szemlét kell tartani, a helyszíni szemlét a kormányhivatal - a megkereséstől számított húsz napon belül - folytatja le, és annak eredményéről haladéktalanul értesíti a Központot.

Jogosultsági feltételek

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak

- a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek,

- a megváltozott munkaképességű özvegynek (egészségi állapota legfeljebb 50%-os),

- a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg VAGY legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá

- az árvának,

akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás (ide NEM értve az időskorúak járadékát) együttes havi összege nem haladja meg a 120.000 forintot.

A rendszeres pénzellátások felsorolását az összefoglalóm végén találja (az 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés i) pontja szerint).

Egyéb nyugdíjszerű ellátások

A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát akkor kell társadalombiztosítási nyugellátásnak tekinteni, ha az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni

a) férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt,

b) a 70 éven felüli személyt,

c) azt a kérelmezőt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, és

d) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek,

- akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el,

- aki előzetes letartóztatásban van,

- aki szabadságvesztés büntetését tölti, vagy

- aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, vagy

- aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg

- aki javítóintézetben van elhelyezve.

A kivételes nyugellátás-emelés összege

Az emelés összege nem haladhatja meg a 8000 forintot, de nem lehet kevesebb 3000 forintnál.

Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés beépül a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá. A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat (például a 13. havi nyugdíjat) is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.

A kivételes nyugellátás-emelés igénylése

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

A kérelem benyújtásáról innen tájékozódhat.

A kérelmet ezen a nyomtatványon kell benyújtani.

A kérelem benyújtható postai úton is a Magyar Államkincstár Központnak, vagy a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak címezve. Postacím mindkét esetben: 1916 Budapest.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (ilyenek lehetnek például az érintett vagy közeli hozzátartozója súlyos egészségi állapotáról, gyógyszerköltségéről, a közüzemi díjak elmaradásról szóló és hasonló igazolások).

Jogorvoslati lehetőség

A méltányossági jogkörben hozott döntéseket keresettel meg lehet támadni az illetékes törvényszéken.

Ha személyes kérdése van a nyugdíjával vagy egyéb ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti fel nekem a kérdését, hogy azt jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

III. Egyszeri segély

Dióhéjban a nyugdíjrendszerben méltányossági alapon kérhető egyszeri segélyről 2023-ban

A méltányossági nyugdíj és a méltányossági nyugdíjemelés mellett a nyugdíjtörvény lehetővé teszi egyszeri segély kérelmezését is a nyugellátásban (öregségi nyugdíjban, ideértve a nők kedvezményes nyugdíját is, valamint hozzátartozói nyugellátásban - így özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban)  részesülő személyek részére.

Egyszeri segélyt az a nyugellátásban részesülő személy kérhet, aki a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül, és a havi bevétele nem haladja meg a 100 ezer forintot, ha közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, vagy a 120 ezer forintot, ha egyedül él.

Egyszeri segélyt évente egyszer lehet igényelni az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivataltól. A kérelmet a Magyar Államkincstár Központja bírálja el hozzátartozói nyugellátás esetén, vagy olyan rendkívül indokolt esetben, amikor a feltételek hiányában is engedélyezhető egyszeri segély méltányosságból történő kifizetése.

Egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (katasztrófa vagy elemi csapás bekövetkeztének igazolása, egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás, stb.). Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.

Előnyben kell részesíteni a kérelmezőt, ha az egyszeri segélyt katasztrófa, elemi csapás, közeli hozzátartozó halála, illetve a kérelmező vagy közeli hozzátartozója betegsége miatt igényli. A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmezővel közös háztartásban élő, jövedelemmel nem rendelkező eltartottak számát is.

Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg.

Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az 50.000 forintot.

A Magyar Államkincstár Központja rendkívül indokolt esetben engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg a 100.000 forintot.

A méltányossági jogkörben hozott döntéseket keresettel meg lehet támadni az illetékes törvényszéken.

Az egyszeri segély 2023. évi feltételeiről részletesebben

Ki kérhet egyszeri segélyt?

Az a nyugellátásban részesülő személy, aki a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül, és a havi bevétele nem haladja meg

- a 100 ezer forintot, ha közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, vagy

- a 120 ezer forintot egyéb esetekben.

Katasztrófa, elemi csapás, közeli hozzátartozó halála vagy betegsége, illetve a kérelmező betegsége esetén előnyben kell részesíteni a kérelmet.

Az egyszeri segély összege

Az egyszeri segély összege legalább 15 ezer forint, legfeljebb 50 ezer forint lehet.

Kivételesen indokolt esetben a Központ által engedélyezett segély összege maximum 100 ezer forint lehet.

Illetékes hatóság

Az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal jár el alapesetben.

Viszont a Magyar Államkincstár Központja nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként jár el az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben

a) hozzátartozói nyugellátás esetén,

vagy

b) rendkívül indokolt esetben, amikor a feltételek hiányában is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg a 100 ezer forintot,

vagy

c) ha a kérelmet közvetlenül hozzá vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtották be.

Az előnyben részesítés szabályai

Előnyben kell részesíteni a kérelmezőt, ha az egyszeri segélyt

- katasztrófa,

- elemi csapás,

- közeli hozzátartozó halála, illetve

- a kérelmező vagy közeli hozzátartozójának betegsége miatt igényli.

A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmezővel közös háztartásban élő, jövedelemmel nem rendelkező eltartottak számát is.

Nem állapítható meg egyszeri segély a következő esetekben

Nem állapítható meg egyszeri segély annak a személynek, aki

- előzetes letartóztatásban van, vagy

- szabadságvesztés büntetését tölti, vagy

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, vagy

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, vagy

- javítóintézetben van elhelyezve.

Egyszeri segély iránti kérelem

Egyszeri segélyt évente egyszer lehet igényelni ezen a nyomtatványon.

Egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

A kérelem benyújtásáról innen tájékozódhat.

A kérelem benyújtható postai úton is a Magyar Államkincstár Központnak, vagy a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak címezve. Postacím mindkét esetben: 1916 Budapest.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (ilyenek lehetnek például az érintett vagy közeli hozzátartozója súlyos egészségi állapotáról, gyógyszerköltségéről, a közüzemi díjak elmaradásról szóló és hasonló igazolások).

Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.

Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy a kérelmező nem felel meg az általa engedélyezhető egyszeri segély feltételeinek, de a rendkívüli elbírálás feltételei fennállnak, a kérelmet az iratokkal együtt megküldi a Központnak.

A Magyar Államkincstár Központja tehát nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként jár el az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben

a) hozzátartozói nyugellátás esetén,

vagy

b) rendkívül indokolt esetben, amikor a feltételek hiányában is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott - az évközi emelésekkel növelt - legkisebb összegének háromszorosát,

vagy

c) ha a kérelmet közvetlenül hozzá vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtották be.

Jogorvoslati lehetőség

A méltányossági jogkörben hozott döntéseket keresettel meg lehet támadni az illetékes törvényszéken.

Ha személyes kérdése van a nyugdíjával vagy egyéb ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti fel nekem a kérdését, hogy azt jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

IV. Tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény engedélyezése iránti eljárás

A Kincstár Központ, illetőleg a Kincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által előírt tartozás esetén a tartozás mérséklése, elengedése, valamint részletfizetés, fizetési halasztás (vagyis bármilyen fizetési kedvezmény) engedélyezése iránti kérelmet a Kincstár Központhoz kell benyújtani (postacím: Magyar Államkincstár Központ 1916 Budapest).

Ha a tartozást járási hivatal vagy kormányhivatal írta elő, akkor fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló ügyekben az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal jár el. A kérelmet az illetékes kormányhivatal elnevezését feltüntetve a 1916 Budapest postacímre kell benyújtani.

A kérelmet ezen a nyomtatványon nyújthatja be a fizetési kedvezményt kérelmező személy.

A tartozás mérséklése, elengedése, illetőleg bármilyen fizetési kedvezmény engedélyezése iránti kérelemre induló méltányossági eljárás illetékmentessé vált 2021. január 1-jétől.

Az állampolgárok anyagi terheinek csökkentése érdekében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény 2021. január 1. napján hatályba lépett több rendelkezése módosítja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (Itv), ezáltal az Itv. 1. mellékletében meghatározott - az úti okmányok, a gépjárművezetői engedély, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállításával, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállításával kapcsolatos - eljárások kivételével a közigazgatási hatósági eljárások illetékmentessé váltak. Az Itv. 2. melléklete szerinti eljárásokban pedig az esetleges közigazgatási hatósági jogorvoslati eljárásért sem kell illetéket fizetni. A törvénymódosítás a Melléklet hatályon kívül helyezésével megszüntette az abban meghatározott, az általános tételű eljárási illetéktől eltérő összegű illetékfizetési kötelezettséget is.

Az összefoglaló frissítésének időpontja: 2023. február 16.

Ha személyes kérdése van a nyugdíjával vagy egyéb ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti fel nekem a kérdését, hogy azt jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)

66. § (1) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kormányrendeletben meghatározott nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv méltányosságból 

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátást (a továbbiakban együtt: kivételes nyugellátás) állapíthat meg,

b) az a) pontban meghatározott személyek, illetőleg a 47. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti feltétellel - rendelkező özvegy részére kivételes nyugellátás-emelést, illetőleg a 6. § szerinti nyugellátásban részesülő személyek részére egyszeri segélyt engedélyezhet.

(2) A kivételes nyugellátás összegét a kérelmező magán-nyugdíjpénztári tagságára tekintet nélkül kell megállapítani.

Az e §-ban hivatkozott törvényhelyek:

47.§ (2) Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor

… c) házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

6. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások

a) az öregségi nyugdíj.

(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások

a) az özvegyi nyugdíj,

b) az árvaellátás,

c) a szülői nyugdíj,

d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások,

e) az özvegyi járadék.

(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz,

a) a saját jogú mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok sajátjogú növelt összegű járadékára az öregségi nyugdíjra,

b) a hozzátartozói jogon szerzett mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok hozzátartozói jogon szerzett növelt összegű járadékára a hozzátartozói nyugellátásokra

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet (TnyR.)

Illetékes hatóságok

3.§ (5) A Központ nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként jár el

a) a kivételes nyugellátás megállapításával kapcsolatos ügyekben, ideértve a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítását is,

b) a kivételes nyugellátás-emeléssel és az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben

ba) hozzátartozói nyugellátás esetén,

bb) a 72/B. § (20) bekezdés szerinti esetben, vagy

bc) ha a kérelmet hozzá vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtották be

...

d) a tartozás mérséklésére, elengedésére vagy fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló ügyekben, ha a tartozást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy a Központ írta elő.

A hivatkozott 72/B.§ (20) bekezdése:

(20) A Központ rendkívül indokolt esetben

a) a ... feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a ... rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 140.000 forintot,

b) a ... meghatározott feltétel hiányában ... is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg a 100.000 forintot,

c)  a ... meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a folyósított árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítását.

Eljárási szabályok

72/B. § (1) A kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély megállapítása iránti eljárás - az (1c) bekezdésben meghatározottak kivételével - kérelemre indul.

(1a) A kérelmet a Központ által - az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben - e célra rendszeresített, és a Kincstár honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. Az adatlapok és elektronikus űrlapok adattartalmát a 6. számú melléklet határozza meg.

(1b) A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek a kivételes nyugellátás megállapítását, a kivételes nyugellátás-emelést, illetve az egyszeri segély megállapítását indokolják.

(1c)  Ha a tizenhat év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból meg kell indítani.

(1d) Kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély a költségvetési előirányzat-keretre tekintettel állapítható meg. A felhasználható költségvetési előirányzat-keret megosztását a Központ határozza meg.

(1e) Ha az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv megállapítja, hogy a kérelmező nem felel meg az általa engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély feltételeinek, de a (20) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, a kérelmet az iratokkal együtt megküldi a Központnak.

(1f) Ha a Központ hatáskörébe tartozó ügyekben a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítélése érdekében helyszíni szemlét kell tartani, a helyszíni szemlét a kormányhivatal - a megkereséstől számított húsz napon belül - folytatja le, és annak eredményéről haladéktalanul értesíti a Központot.

(2) Nem állapítható meg kivételes nyugellátás, és nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

(3) A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az - a jogosultsági feltételek megléte esetén - jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető.

(4) A Tny. 66. §-a alapján akkor állapítható meg

a) kivételes öregségi nyugdíj, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével,

b) kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás, ha a jogszerző rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, vagy a Tny. 46. §-ában meghatározott szolgálati idő legalább felével, és az özvegy, illetve árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve árvaellátásra való jogosultság feltételeinek,

továbbá a kérelmező nem részesül az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátásban, ide nem értve az időskorúak járadékát.

(5) Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha

a) az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett,

b) az árva középfokú iskolában nem nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, vagy felsőoktatási intézményben nem nappali képzésben folytat tanulmányokat,

c) az árva az elhunyt jogszerző halálakor a 16. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, és egészségi állapota - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint - legfeljebb 30 százalékos,

d) az elhunyt jogszerző Magyarországon nem szerezte meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt, az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és az árvaellátásra való jogosultság fennállása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény alapján figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó adatoknak a beérkezéséig nem bírálható el, vagy

e) az árva 25 évesnél idősebb, de 27 évesnél fiatalabb, és felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytat.

(5a) Az (5) bekezdés c) pontja alapján megállapított kivételes árvaellátást meg kell szüntetni, ha az árva már nem megváltozott munkaképességű.

(6) Az (5) bekezdés d) pontja alapján kivételes árvaellátás az árvaellátás iránti kérelem elbírálásának időtartamára állapítható meg. Az (5) bekezdés d) pontja alapján megállapított kivételes árvaellátás folyósított összege előlegnek minősül, ha az árvaellátásra való jogosultságot megállapítják.

(7) Az (5) bekezdés e) pontja alapján kivételes árvaellátás a felsőoktatási intézményben első nappali alap- és mester- vagy osztatlan képzésben folytatott, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb az árva 27. életévének betöltéséig állapítható meg. Az e bekezdésben foglaltak szerint méltányosságból a 25. életévét betöltött személy korábban megállapított árvaellátásának meghosszabbítása is engedélyezhető.

(8) A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az 50.000 forintot, de nem lehet kevesebb 15.000 forintnál. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.

(8a) A Központ a kivételes nyugellátást megállapító határozatát közli a nyugellátás ügyében egyébként illetékes nyugdíj-megállapító szervvel, amely a kivételes nyugellátás megállapítását követően ellátja a nyugdíj-megállapító szerv hatáskörébe tartozó feladatokat.

(8b) A kivételes nyugellátást kérelemre meg kell szüntetni. A kivételes saját jogú nyugellátás mellett szerzett, a Tny. 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 22/A. §-a szerinti növelést a kivételes nyugellátás megszüntetését követően is meg kell állapítani, illetve azt a 68. § szerint folyósítani kell, ha a jogosultnak később saját jogú nyugellátást - ide értve a kivételes nyugellátást is - állapítanak meg.

(9) A Tny. 66. §-a alapján a nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugellátás-emelés akkor állapítható meg, ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás - ide nem értve az időskorúak járadékát - együttes havi összege nem haladja meg a 120 000 forintot.

(10) A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát akkor kell társadalombiztosítási nyugellátásnak tekinteni, ha az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(11) A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni

a) férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt,

b) a 70 éven felüli személyt,

c) azt a kérelmezőt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, és

d) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.

(12) A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg a 8000 forintot, de nem lehet kevesebb 3000 forintnál.

(13) Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás megállapítását, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emelést követő 3 éven belül.

(15) A nyugellátásban részesülő személy részére egyszeri segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti.

(16) Előnyben kell részesíteni a kérelmezőt, ha az egyszeri segélyt katasztrófa, elemi csapás, közeli hozzátartozó halála, illetve a kérelmező vagy közeli hozzátartozójának betegsége miatt igényli. A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmezővel közös háztartásban élő, jövedelemmel nem rendelkező eltartottak számát is.

(17) Az egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a kérelmező Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti havi jövedelme nem haladja meg

a)  a 100.000 forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,

b)  a 120.000 forintot az a) pontban nem említett esetben.

(18) Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében - az (1b) bekezdésben meghatározottakon túl - nyilatkoznia kell az Szt. 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti havi jövedelméről is.

(19) A kérelmező számára egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg. Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15 000 forintnál, de nem haladhatja meg az 50 000 forintot.

(20) A Központ rendkívül indokolt esetben

a) a (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 140.000 forintot,

b) a (17) bekezdésben meghatározott feltétel hiányában, illetőleg a (19) bekezdésben foglaltaktól eltérően is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg a 100.000 forintot,

c) a (7) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a folyósított árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítását.

6. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez

A kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése és az egyszeri segély engedélyezése iránti kérelem benyújtására szolgáló nyomtatvány és elektronikus űrlap adattartalma

1. A kérelmező természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, lakóhelye, tartózkodási helye, elérhetősége és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok.

2. Kivételes hozzátartozói nyugellátás kérelmezése esetén az elhunyt jogszerző természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, utolsó lakóhelye, tartózkodási helye és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok, az elhunyt jogszerző halálának időpontja, továbbá az igénylő és az elhunyt jogszerző közötti, a kérelem alapját jelentő hozzátartozói viszonyra, valamint kivételes árvaellátás igénylése és továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítása esetén a tanulmányok folytatására vonatkozó adatok.

3. A kérelem teljesítését alátámasztó, különös méltánylást érdemlő körülmények, és a 72/B. § (2) bekezdése szerinti körülményekről szóló nyilatkozat.

4. Kivételes nyugellátás-emelés esetén az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokról és azok összegéről szóló nyilatkozat.

5. Egyszeri segély esetén a kérelmező - az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti - havi jövedelméről szóló nyilatkozat.

6. A folyósítási cím, illetve pénzforgalmi számla azonosításához szükséges adatok.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szt.)

A rendszeres pénzellátások felsorolása

Szt. 4.§ (1) i) rendszeres pénzellátás:

a táppénz,

a csecsemőgondozási díj,

az örökbefogadói díj,

a gyermekgondozási díj,

az öregségi nyugdíj,

a korhatár előtti ellátás,

a szolgálati járandóság,

a táncművészeti életjáradék,

az átmeneti bányászjáradék,

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai,

az öregségi járadék,

a munkaképtelenségi járadék,

az özvegyi járadék,

a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék,

az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -,

a baleseti táppénz,

a hozzátartozói baleseti nyugellátás,

az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás,

a bányászok egészségkárosodási járadéka,

a rokkantsági járadék,

a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai,

a gyermekgondozást segítő ellátás,

a gyermekgondozási segély,

a gyermeknevelési támogatás,

az időskorúak járadéka,

a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás,

a gyermekek otthongondozási díja,

az ápolási díj,

a tartós ápolást végzők időskori támogatása,

a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,

a közszolgálati járadék, valamint

az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.

A jövedelem meghatározása (egyszeri segélyhez)

Szt. 4. § (1) E törvény alkalmazásában

a)  jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b) és (1c) bekezdésben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

aa) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és

ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;

(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek

1. a rendkívüli települési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,

2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

3. az anyasági támogatás,

4. a nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a tizenharmadik havi ellátás és a szépkorúak jubileumi juttatása,

5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,

8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,

9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,

10. a szociális szövetkezet tagja által, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,

11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,

12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor,

13. az Szjatv. 7. § (1) bekezdés b)-z) pontja szerinti bevétel.

(1b) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

(1c) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségügyi szolgáltatási járulék.

Igénylési űrlapok

Kérelem kivételes nyugellátás megállapítására

Kérelem kivételes nyugellátás-emelésre

Kérelem egyszeri segély iránt

Kérelem árvaellátás méltányosságból történő továbbfolyósításához

Fizetési kedvezmény iránti kérelem