Milyen valorizáció várható 2021-ben?

Milyen valorizáció várható 2021-ben?

A jövőre nyugdíjat igénylőknek - a koronavírus járvány okozta riadalom ellenére - egyelőre nem kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét.

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó átlagkereseti szintjéhez igazítani. 

2020. évi nyugdíjigénylés esetén a 2018-as és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2019. év (minden eddiginél magasabb) kereseti szintjéhez igazítani a 2020. márciusában kiadott kormányrendeletben megjelent, minden eddiginél kedvezőbb valorizációs szorzók révén. 

2021. évi nyugdíjigénylés esetén viszont a 2019-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2020. év (éves szintennyilván még nem ismert) kereseti szintjéhez igazítani a 2021. márciusában kiadandó valorizációs szorzók révén. 

A KSH legfrissebb (2020. július 31-én közzétett) jelentése tükrében azonban a 2020. január - május hónapokban mért (vagyis a koronavírus járvány első hullámának hatását már tükröző) átlagkeresetek szerencsére nem csökkentek, hanem tovább nőttek - csak a növekedésük üteme lassult le kissé.

A 2020. január–május időszakban a bruttó átlagkereset 390 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 259.300 forint volt, mindkettő 8,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A 2020. január - június időszakra vonatkozó kereseti adatokat a KSH 2020. augusztus 31-én teszi közzé. 

Ha abban a jelentésben is további kereseti növekedésről számolnak majd be (legfeljebb a növekedés üteme mérséklődik vagy stagnál), akkor jó esély van arra, hogy a tendencia egész évben fennmaradhat, vagyis 2021-ben tovább javulhatnak a valorizációs szorzók.

Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, jövőre is folytatódhat az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. (Vonatkozik ez a nők kedvezményes nyugdíjára is.)

Az idén alkalmazandó valorizációs szorzók 11,4%-kal magasabbak, mint a 2019. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazott szorzók, és 40%-kal magasabbak, mint például a 2017. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazott szorzók voltak. 

2021-ben az eddigi adatok tükrében - hacsak a koronavírus esetleges második hulláma nem okoz váratlan visszaesést a gazdaságban - még az ideihez képest is tovább javulhatnak a valorizációs szorzók, így a jövőre nyugdíjat igénylőknek - a koronavírus járvány okozta riadalom ellenére - egyelőre nem kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét.

A valorizációs szorzók alakulásáról figyelmébe ajánlom ezt az összefoglalómat is.

2021-ben egyébként az igényelheti a nyugdíját, aki betölti a 64 év 183 napos nyugdíjkorhatárát, vagyis 1956. második félévében született, továbbá az a hölgy, aki jövőre szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosító időt. Természetesen az is igényelheti jövőre a nyugdíját, aki már korábban teljesítette a nyugdíj feltételeit, de a nyugdíja megállapítását még nem kérte.