Ha személyes kérdése van a nyugdíj 2026-os megállapításával, az igénylés idei időzítésével, a nyugdíjemeléssel, a 13. havi vagy a 14. havi nyugdíjjal, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt ide kattintva teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Levonás nyugdíjból

A nyugdíjból történő levonásra vonatkozó speciális szabályok mellett a levonásra vonatkozó általános rendelkezéseket is alkalmazni kell a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján.

Eszerint a nyugdíjból történő levonás hatályos szabályai:

1.

Tartozás esetén alapesetben legfeljebb a nyugdíj összegének 33%-a vonható le.

2.

A nyugdíj összegének 50%-a vonható le, ha

- több letiltás van érvényben a nyugdíjassal szemben, vagy

- gyermektartásdíjról, vagy

- jogalap nélkül felvett nyugdíjról van szó.

3.

Ha e két főszabály szerint alkalmazott levonás után fennmaradó összeg több, mint 200.000 forint, akkor a 200.000 forint feletti rész korlátlanul levonható.

Így a nyugdíj összegének több mint 50 százalékát is levonhatja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

4.

Ha a nyugdíj összege nem haladja meg a mindenkori minimálbér nettó összegének a 60%-át, akkor - a gyermektartásdíj tartozás kivételével - semmilyen levonás nem alkalmazható.

2026-ban a 322.800 forint bruttó minimálbér nettója 214.662 forint, amelynek 60 százaléka 128.797 forint. Így ha a nyugdíj összege (a kerekítés kötelező szabálya szerint) idén nem haladja meg a 128.800 forintot, akkor a nyugdíj mentes a letiltás alól - a gyermektartásdíj levonás kivételével. (Korábban, 2025. június 30-áig a mentesített összeg mindössze hatvanezer forint volt.)

5.

Levonás nem havonkénti rendszerességgel járó egyszeri kifizetésekből (így a 13. és a 14. havi nyugdíjból)

Kizárólag

- a gyermektartásdíj követelés és

- a polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény összege

vonható le a nyugdíjfolyósító szerv által nem havonkénti rendszerességgel járó egyszeri kifizetésekből.

Ilyen kifizetések különösen:

- a 13. havi nyugdíj, a 14. havi nyugdíj (és az egyéb ellátásokra járó 13. havi ellátás,  14. havi ellátás),

 – a visszamenőlegesen elszámolt emelés összege,

- a késedelmi kamat,

- az egyszeri (méltányossági) segély,

- a nyugdíjprémium,

- a szépkorúak jubileumi juttatása,

- a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltása.

Törvényi rendelkezések

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.)

A levonás közös szabályai

61. § (1) A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.

(2) Az (1) bekezdés szerint csökkentett összegből – e törvényben foglalt részletes szabályok szerint – általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.

62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.

(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.

(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot.

Levonás a nyugdíjból

67. § (1) Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, táncművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.

(2) A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett nyugellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.

(4) Az árvaellátásból – legfeljebb 50% erejéig – a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.

Levonás egyéb járandóságból

70. § A nyugdíjfolyósító szerv által nem havonkénti rendszerességgel járó egyszeri kifizetésekből – különösen a visszamenőlegesen elszámolt emelés összegéből, késedelmi kamatból, egyszeri segélyből, a tizenharmadik havi nyugdíjból, a tizennegyedik havi nyugdíjból, a tizenharmadik havi ellátásból, a tizennegyedik havi ellátásból, a nyugdíjprémiumból, a szépkorúak jubileumi juttatásából, a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásából – kizárólag a gyermektartásdíj követelés és a polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény összege vonható le.