Mikor és kit kötelezhetnek a nyugdíj visszafizetésére?

Mikor és kit kötelezhetnek a nyugdíj visszafizetésére?

2021. 08. 18.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

Ha valaki jogalap nélkül veszi föl a nyugdíját (vagy más nyugdíját), a felvett összeg visszafizetésére köteles. Mikor kerülhet sor ilyen fájdalmas következményekkel járó esetekre?

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha kérdése van a nyugdíjával, annak megállapításával, növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom. 

 

Mikor kell visszafizetni a nyugdíjat?


Ezt az összefoglalómat részletesen ismerteti a Napi.hu hírportál is ebben a cikkében.


A nyugellátás jogalap nélküli folyósítására a nyugellátás téves megállapítása esetén kerülhet sor.

Vagyis akkor, ha

a) a  nyugellátás annak felvevőjét egyáltalán nem illette meg,

b) a nyugellátás a jogosultat csak kisebb összegben illette volna meg,

c) a nyugellátás a jogosultat későbbi kezdő időponttól illette volna meg.


A jogalap nélküli folyósításhoz vezető tévedések és egyéb okok

A téves megálapítást - akár a nyugellátás összegére, akár annak kezdő időpontjára vonatkozóan, továbbá annak a szüneteltetésével vagy megszüntetésével összefüggő esetekben -  a nyugellátást igénylő személy, a foglalkoztató vagy egyéb szerv, illetőleg a nyugdíjat megállapító hatóság részéről elkövetett tévedés okozhatja.

Ilyen tévedést különösen a következő körülmények okozhatnak. 

a) az igénylő vagy a jogosult személy (vagy örököse) szándékos vagy gondatlan módon hibásan közöl adatokat vagy kötelezettsége ellenére elmulasztja az adatközlést,  illetve

b) a  nyugdíjhatóság hibásan rögzíti vagy elmulasztja rögzíteni az adatokat.

Tévedés hiányában is előfordulhat jogalap nélküli folyósítás, ha az egyéb nyugellátásban (vagy nyugdíjszerű ellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, korhatár előtti ellátásban, szociális ellátásokban stb.) részesülő személy részére olyan nyugellátást állapítanak meg visszamenőleges hatállyal,  amely a megállapítás időpontjáig folyósított másik ellátással történő egyidejű folyósítást kizárja.

A főszabály szerint ilyen esetben a már kiutalt és felvett egyéb ellátás összegét beszámítják az új határozattal megállapított visszamenőleges ellátás összegébe, vagyis az új ellátás visszamenőleges összegéből csak annyit folyósítanak, amennyivel az új ellátás viszamenőlegesen járó összege a korábbi folyósított ellátások összegét meghaladja.

Viszont ha az új ellátás összege kevesebb, mint a korábban folyósított ellátás összege, akkor a visszamenőlegesen megállapított ellátás idejére a különbözet összegéig jogalap nélküli folyósítás keletkezik, amelynek megtérítésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátásban részesülőt kötelezi. 


A nyugellátásban részesülő bejelentési kötelezettségének törvényi alapja

A nyugellátásban részesülő bejelentési kötelezettségének törvényi alapja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény ( Tny.) következő rendelkezéseiben található:

97. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíj-biztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.

97. § (5) A nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. Külföldön élő vagy tartózkodó jogosult esetén a 83. § (2) bekezdésében megjelölt személyek vagy a nyugellátás felvételére jogosított más személy a jogosult halálának tényét és annak időpontját tizenöt napon belül kötelesek bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.


Az adatközlés elmulasztásának tipikus esetei

 A nyugdíjas elhalálozása bejelentésének elmulasztása

A Tny. 83. § (2) bekezdésében megjelölt személyek vagy a nyugellátás felvételére jogosított más személy a jogosult halálának tényét és annak időpontját tizenöt napon belül kötelesek bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

A 83.§ (2) bekezdése szerint  a jogosult halála esetén a fel nem vett nyugellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

2014. július 1-je óta működik az EAK, vagyis az Elektronikus Anyakönyvi rendszer, így fölmerülhet a kérdés, miért nem értesül automatikusan a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugdíjas elhalálozásától?

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) 81/D. § (1) bekezdése szerint az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, vagy a papír alapú anyakönyvből jogosult megtekinteni és átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat  a nyugdíjbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából.

Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet 19.§ (4) bekezdése szerint a nyilvántartó szervhez az At. 81-81/D. §-a alapján közvetlen hozzáférésre és adatátadásra jogosult szerv az adattovábbítás iránti igényét elektronikus úton nyújthatja be.

Vagyis a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak kérnie kell a halálesetre vonatkozó anyakönyvi adatokat, azt nem kapja meg automatikusan, ezért van szükség az EAK működése ellenére is a nyugdíjas elhalálozása tényének bejelentésére. A külföldön élő vagy tartózkodó magyar nyugdíjas elhalálozását pedig nyilvánvalóan be kell jelenteni.

 

 Az öregségi nyugdíjban részesülő személy közszférában történő foglalkoztatása bejelentésének elmulasztása

A Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. 

Ha e közszolgálati jogviszonyok létesítésének, fennállásának bejelentését a nyugellátásban részesülő személy elmulasztja, akkor a közszolgálati jogviszonyok tartama alatt felvett - a bejelentés hiányában nem szüneteltetett - öregségi nyugellátás teljes egészében jogalap nélkülinek minősül.

Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a korhatár előtti ellátás, valamint a szolgálati járandóság mellett a közszférában végzett keresőtevékenységre is.

A korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság mellett a versenyszférában dolgozó személyekre vonatkozóan változatlanul hatályban van egy másik korlátozó rendelkezés is.

A korlátozást a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knytv.) következő rendelkezései szabályozzák:

11. § (1) Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni. Az éves keretösszeg elérésének vizsgálatakor a kifizetett társadalombiztosítási járulékalapot képező keresetet, jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra vonatkozóan azt kifizették. E § alkalmazása során a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapjába nem számít bele a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti (vagyis a fentebb felsorolt közalkalmazotti és hasonló közszolgálati jellegű) jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.

(1a) Ha a kötelező legkisebb munkabér havi összege a tárgyévben emelkedik, az éves keretösszeget a megemelt összeg alapján kell meghatározni, és az (1) bekezdés szerint már elrendelt szüneteltetést ennek figyelembevételével - a kötelező legkisebb munkabér megemelt havi összegének hatálybalépését követő 30 napon belül - felül kell vizsgálni.

(2) Szolgálati járandóság esetén az éves keretösszeg számítása során figyelmen kívül kell hagyni az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára figyelemmel kifizetett, a kifizető szerv által - a kifizetést követő hónap tizedik napjáig - a nyugdíjfolyósító szerv számára bejelentett összegű juttatásait.

(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a folyósítás szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság visszafizettetéséről - a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személynek a Tny. 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt, az éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján - hivatalból dönt.

(4) Az újbóli folyósítás során a jogosultat a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság szüneteltetést megelőző összegének az időközben végrehajtott emelésekkel megemelt összege illeti meg.

 

A nyugdíjas várhatóan 90 napot meghaladó külföldi tartózkodása bejelentésének elmulasztása

Ha a nyugdíjas külföldi tartózkodásának várható időtartama meghaladja a 90 napot, a nyugellátásban részesülő köteles - az utazás előtt - a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot tájékoztatni.

A Nyugdíjfolyósító minden év márciusában a külföldön élő vagy tartózkodó személyre nézve adategyeztetést végez.

A bejelentési kötelezettség a nyugdíjas érdekeit szolgálja!

A jogosult kérésére ugyanis az Európai Gazdasági Térség (EGT) államainak területén vagy az Egyesült Királyságban élő személy nyugellátását, baleseti járadékát a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a valamely EGT-államban vagy az Egyesült Királyságban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára is utalhatja. A külföldi számlára történő utalás külön költséggel nem jár. A nyugdíj folyósításának nem akadálya sem az átmeneti, sem a végleges szándékú külföldi tartózkodás.

A bejelentési kötelezettség másik oka, hogy az öregségi nyugdíj (ideértve a nők kedvezményes öregségi nyugdíját is) folyósítását ugyan nem akadályozza meg a tartós vagy végleges külföldön tartózkodás, ellenben egyes nyugdíjszerű ellátásokra – például a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára - való jogosultság megszűnik, ha az érintett személy három hónapot meghaladóan egybefüggően külföldön tartózkodik. A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékra, illetőleg az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásra pedig nem jogosult az, akinek az állandó tartózkodási helye nem Magyarországon van.


A határozat módosítása vagy visszavonása

Ha a nyugellátás jogalap nélküli folyósítását megállapítják, akkor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ellátást megállapító határozatát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 95. § (2) bekezdése alapján módosítja vagy visszavonja:

(2) A 80. §-ban és a 96/B. § (10) és (11) bekezdésében foglaltak nem érintik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek az általános közigazgatási rendtartásban biztosított jogát a döntés módosítására vagy visszavonására. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásában a döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.

(A fenti törvényi hivatkozások közül a jogalap nélküli megállapítás tekintetében csak a 80.§ releváns, mert a 96/B.§ rendelkezései az adategyeztetési határozatok módosításáról szólnak.)

A módosítás vagy visszavonás tipikus fajtái a következők:

a) Ha a határozatot a meghozatalának időpontjára visszamenőleges hatállyal visszavonják, akkor az addig kiutalt teljes nyugellátás jogalapját veszti, vagyis a teljes addig felvett ellátást vissza kell fizetni.

b) Ha a határozatot csak módosítják - viszont a határozat meghozatalának időpontjára visszamenőleges hatállyal -, akkor természetesen csak a korábban és az újonnan megállapított ellátás közötti különbözet minősül jogalap nélküli ellátásnak, így ezen a jogcímen a két ellátás összege közötti különbözetet kell visszafizetni.

c) Ha a határozatot módosítják - de nem visszamenőleges hatállyal -, akkor az csak a módosítás utáni időpontra vonatkozik, vagyis nem keletkezik jogalap nélküli ellátás, így visszafizetési kötelezettség sem.

d) Ha az új határozat alapján a folyósítás kezdő időpontja változik (későbbi időpontra esik), akkor a korábbi határozatban megállapított kezdő időponttól az újabb határozatban megállapított kezdő időpontig kifizetett ellátás minősül jogalap nélküli nyugellátásnak, így annak összegét kell visszafizetni.

A Tny. hivatkozott 80. §-ának vonatkozó rendelkezései:

(6) Ha a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást egy ízben, az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított öt éven belül, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, hivatalból alacsonyabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon újra megállapítja.

(7) Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jogszabálysértően arra nem jogosultnak állapított meg nyugellátást, a nyugellátást az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított öt éven belül, hivatalból megszünteti.

(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (6) és (7) bekezdésben foglaltakat

a) az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjától rendeli el, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása a nyugellátásban részesülőnek nem róható fel,

b) a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően rendeli el, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása a nyugellátásban részesülőnek felróható.


A jogalap nélküli ellátás visszafizetésére kötelezettek

A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelezett személy

A Tny. 84. § rendelkezései alapján:

(1) Aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása vagy felvétele neki felróható.

(2) Felróhatóság hiányában is vissza kell fizetni

a) a közigazgatási bíróság ítélete alapján folyósított nyugellátást, ha a Kúria felülvizsgálati eljárásban úgy dönt, hogy a nyugellátás megállapítása vagy folyósítása nem volt jogszerű,

b) a nyugdíjelőleget, illetve annak egy részét, ha a nyugellátás iránti kérelmet elutasítják, vagy a nyugellátást a nyugdíjelőlegnél alacsonyabb összegben állapítják meg.

(3) A megállapított nyugellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell annak - a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított - ellátásnak az összegével, amely ugyanarra az időszakra került folyósításra, ha a jogosultat a két ellátás egyidejűleg nem illethette volna meg. Ha a visszamenőlegesen járó ellátás összege alacsonyabb, mint a beszámított összeg, és a beszámított ellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása vagy felvétele az ellátásban részesülőnek felróható, a jogalap nélkül felvett különbözetet vissza kell fizetnie.

A felróhatóságot - az adott esetben általában elvárható magatartástól való eltérést - minden esetben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek kell bizonyítania.

Többes felróhatóság

85. §  (1) A foglalkoztató, valamint egyéb szerv és személy köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása vagy folyósítása az ő mulasztásának, valótlan adatszolgáltatásának vagy egyéb felróható magatartásának a következménye.

(2) Ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása vagy folyósítása több foglalkoztatónak vagy egyéb szervnek, személynek is felróható, a jogalap nélkül felvett nyugellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

86. § (1) Ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása vagy felvétele a foglalkoztatónak vagy egyéb szervnek, személynek és a nyugellátásban részesülőnek is felróható, a jogalap nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetve visszafizetni.

(2) Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a foglalkoztatót vagy egyéb szervet, személyt és a nyugellátásban részesülőt egyetemlegesen kell megtérítésre, illetve visszafizetésre kötelezni.

(3) A közrehatás arányában megállapított megtérítési és visszafizetési kötelezettség nem módosítható amiatt, mert valamelyik kötelezettet terhelő rész nem hajtható be, vagy azt mérsékelték vagy elengedték.

(4) Ha a jogalap nélkül felvett ellátás teljes összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a visszafizetést és a megtérítést nem kell elrendelni.

Nyugdíjas elhalálozása

86/A. § (1) Aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyekben az ügyintézési határidő azon a napon kezdődik, amikor megállapítják, ki vette fel jogalap nélkül a nyugellátást.

 

Ha még nem tette meg, IDE KATTINTVA IRATKOZZON FÖL az ingyenes heti hírlevelemre, hogy a nyugdíjakat illető fejleményekről mindig időben értesüljön!

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...