Miért kockázatos a járulékplafon hiánya?

Ha személyes kérdése van a nyugdíjmegállapítással, a nyugdíj igénylésének optimális időzítésével, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Magyarországon 1992. március 1-től 2012. december 31-ig az egyéni járulékfizetésnek felső határa (járulékplafon) volt.

Mit jelent a járulékplafon?

A járulékplafon miatt az ennél magasabb jövedelem esetén is csak a járulékplafon összegéig terjedő keresetből vonták az adott évi járulék összegét, ezért az öregségi nyugdíj megállapításakor is a megszerzett jövedelemnek csak a járulékfizetéssel érintett részét lehet figyelembe venni.

Ha például 2000-ben valaki összesen 3 millió forintot keresett, ebből legfeljebb 2.020.320 forint erejéig vonták a nyugdíjjárulékot, a fennmaradó 979.680 forint már mentes volt a nyugdíjjárulék fizetése alól, viszont emiatt nem is számítható be a nyugdíj megállapítása során.

A munkáltató viszont nem mentesült, neki a teljes 3 milliós összeg után fizetni kellett a munkáltatói járulékokat - ez súlyosan korlátozta is a munkáltatók magas keresetre irányuló fizetési hajlandóságát.

A járulékplafon megszüntetésének következményei

A járulékfizetési plafon 2013. január 1-től megszűnt, vagyis ettől az időponttól a kereset teljes összege után meg kell fizetni a járulékot, a teljes kereset járulékalap lett, ez pedig két következménnyel járt:

- egyrészt évente több tízmilliárd forinttal megugrott a nyugdíjkassza bevétele, hiszen a magas keresetek egésze után járulékot kell fizetni,

- másrészt viszont egyre magasabb nyugdíjvárományok alakulnak ki a magas keresetűek körében, ami évről-évre súlyosbítja a nyugdíjkassza jövőbeni finanszírozási kockázatait.

Hogyan érvényesül a járulékplafon a nyugdíjszámítás során?

A járulékplafon alkalmazására vegyük például a 2000-es évet, amelyben a járulékplafon az alábbiak szerint érvényesül.

Először meg kell határozni 2000-ben a bérezett napok számát.

Ezt követően meg kell keresni a járulékplafon táblázatból, hogy mennyi volt a felső határ 2000-ben. A napi nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2000-ben napi 5520 Ft, az éves plafon (mint fentebb már említettem) 2.020.320 Ft volt.

A következő lépésben a bérezett napok számát 5520 forinttal kell megszorozni, és e szorzás eredménye vehető figyelembe a nyugdíjszámítás során 2000-re vonatkozó keresetként.

A számítás során figyelmen kívül hagyni azokat a napokat, amelyeken nem volt járulékalapot képező kereset (táppénz, fizetés nélküli szabadság, stb.), viszont e napok és az egy napra eső járulékfizetési korlát szorzatával csökkenteni kell az adott évben érvényes járuklékplafon összegét.

További korlátozó szabály, hogy a járulékplafon összegét jogviszonyonként külön-külön is figyelembe kell venni (ez különösen az évközbeni munkahelyváltások esetén lényeges szabály).

A napi plafon mellett az összesített plafont is figyelembe kell venni, mert ennél magasabb összeg több jogviszonyból származó keresetek esetén sem vehető figyelembe.

Törvényi rendelkezések

Az erre vonatkozó rendelkezéseket a 2020. június 30-án hatályon kívül helyezett  régi Tbj. törvény (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény)  2012. december 31-éig hatályos szövege tartalmazta.

24.§ (2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a központi költségvetésről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ).

(3) A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, valamint a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával.

(4) Amennyiben a foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le az (1)-(2) bekezdésben előírtnál, a többletként jelentkező járulékot legkésőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetni.