Megjelent a nyugdíjprémiumról szóló kormányrendelet

Ha Önnek személyes kérdése van a jövőbeni vagy a már meglévő nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Minden olyan lépés, amely bármilyen csekély összeggel is, de növelheti a nyugdíj összegét, élethossziglan javíthatja a megélhetése feltételeit, így nem mindegy, hogy tisztában van-e minden létező jogával, amely befolyásolhatja a nyugdíja megállapítását vagy annak növelését. 

Kormányrendelet a 2019. novemberi nyugdíjprémiumról

1.

A rendelet (amelynek szövegét a posztom végén  közlöm) egyetlen igazi meglepetést hozott az eddig ismert tényekhez képest: idén már nem feltétele a nyugdíjprémium kifizetésének az, hogy az érintett már tavaly (2018-ban) is legalább egy napig nyugdíjprémiumra jogosító ellátásban részesült.

Így mindenki, aki 2019. novemberében korbetöltött öregségi nyugdíjban vagy a rendeletben felsorolt egyéb nyugdíjban vagy ellátásban részesül, jogosulttá válik a nyugdíjprémiumra, akkor is, ha például a novemberi nyugdíja  lesz az első havi nyugellátása. 

2.

A nyugdíjprémium (illetve mindazon ellátások esetében, amelyek a nyugdíjtörvény szerint nem jogosítanak nyugdíjprémiumra, az egyszeri juttatás) mértéke a korábban megismert tények alapján a következő:

2.1.

A nyugdíjprémium/egyszeri juttatás maximuma (amelynél senki nem kaphat magasabb összegű nyugdíjprémiumot/egyszeri ellátást) 22.000 Ft.

Ez az eredmény a nyugdíjtörvényben foglalt számítási képletnek és a kormányrendeletben foglalt szorzótényezőnek az eredője.

A képlet a következő: a novemberi ellátás egynegyedét, de legfeljebb húszezer forintot kell megszorozni a szorzótényezővel (ami a tényleges GDP-növekedési mérték és a törvényi küszöbérték, azaz 3,5% különbsége, idén a 4,6% tényleges növekedés és a 3,5% különbsége, azaz 1,1).

Miután legfeljebb 20 ezer forintot lehet alapul venni, ezt kell megszorozni 1,1-del, hogy megkapjuk a nyugdíjprémium idei maximum összegét, azaz a 22 ezer forintot.

2.2. 

Ennél a maximum értéknél nem lehet magasabb annak a nyugdíjprémiuma/egyszeri juttatása sem, akinek a nyugdíja vagy egyéb ellátása összege meghaladja a 80 ezer forintot. 

Akkor sem lehet több az ilyen módon kifizetett plusz jutattás, ha az érintett több jogcímen is jogosult a nyugdíjprémiumra/egyszeri juttatásra. 

Ilyen esetben az egyszeri juttatás meghatározásakor valamennyi, a jogosultnak járó, nyugdíjprémiumra vagy egyszeri juttatásra jogosító ellátás összegét össze kell adni, ezen együttes összegre kell a nyugdíjprémium kiszámítására vonatkozó szabályok szerinti számítást elvégezni, majd ennek végeredményéből le kell vonni a jogosultnak járó nyugdíjprémium összegét, és a különbséget kell egyszeri juttatásként folyósítani.

2.3.

Miután ismert tény, hogy az átlagnyugdíj idén 135 ezer forint, és kevésbé ismert ugyan, de tény, hogy az úgynevezett medián nyugdíj, ami egy helyzeti középértéket jelöl a nyugdíjasok között, idén 117 ezer forint (ennél többet és ennél kevesebbet pontosan ugyanannyi nyugdíjas kap), a nyugdíjtörvényben a nyugdíjprémiumra meghatározott képlet a nyugdíjasok nagy többségét  a nyugdíjprémium maximális összegére jogosítja.

Természetesen azokat a nyugdíjasokat, akik havi 80 ezer forintnál kisebb összegű nyugellátásban részesülnek, nem vigasztalja ez a tény, miután az ő nyugdíjprémiumuk nem fogja elérni a maximálisan adható összeget.

Ha például a nyugdíj összege 60 ezer forint, akkor a prémium összege 16.500 forint lesz.

Ha 50 ezer forint, a prémium összege 13.750 forint lesz.

Ha valaki csak a minimális összegű nyugdíjra jogosult (például azért, mert más EU-tagállamoktól is jogosult nyugdíjra, és a magyar jogosultsága csak ilyen alacsony összegű nyugellátást tett megállapíthatóvá), a prémium összege 7.840 forint lesz.

2.4.

Miután azonban az is sajnálatosan és fájdalmasan ismert tény, hogy egy sor egyéb ellátás (például a megváltozott munkaképességhez kapcsolódó ellátások) összege az erre jogosultak többsége esetében messze alacsonyabb, mint havi 80 ezer forint, az ő esetükben az egyszeri juttatás mértéke sokkal kisebb is lehet, mint 22 ezer forint.

Ha valaki például 75 ezer forint rokkantsági ellátást kap, az ő egyszeri juttatása idén: 75.000 osztva 4-gyel és szorozva 1,1-del, azaz 20.625 forint.

Ha valaki például 65 ezer forint rokkantsági ellátást kap, az ő egyszeri juttatása idén: 65.000 osztva 4-gyel és szorozva 1,1-del, azaz 17.875 forint.

Ha valaki például 55 ezer forint rokkantsági ellátást kap, az ő egyszeri juttatása idén: 55.000 osztva 4-gyel és szorozva 1,1-del, azaz 15.125 forint.

3.

Mi indokolja egyáltalán a  nyugdíjprémiumot?

A nyugdíjprémiumot eredetileg azért vezette be (még a Bajnai-kabinet javaslatára)  a törvényhozó 2010-ben, hogy a 13. havi nyugdíj megszüntetésének traumáját (amelyet szintén a Bajnai-kormányzat okozott, mentségére szóljon, hogy nem tehetett mást a költségvetés akkori rettenetes helyzetére tekintettel) valamelyest enyhítse.

A nyugdíjprémium nyugdíjtörvényben szereplő feltételeit olyan keményen határozták meg, hogy a 2008-as világgazdasági válság örvényeiben 2010-ben (és még sokáig)  fuldokló magyar gazdaság részéről teljesíthetetlennek látszottak. A törvény ugyanis 3,5%-os minimális GDP-növekedéshez, emellett a költségvetési hiánycél teljesítéséhez kötötte a prémium kifizetését, ami 2010-ben egyszerűen elérhetetlen vágyálomnak tűnhetett.

Emellett a jogosulti kört is rendkívül szűken határozta meg a nyugdíjtörvény, például csak az kaphatott volna a törvény alapján nyugdíjprémiumot, aki már a prémium fizetését megelőző évben betöltötte a nyugdíjkorhatárát (így kiesne az összes hölgy, aki a korhatára előtt a nők kedvezményes nyugdíjában részesül), továbbá kiesne az összes ideiglenes özvegyi nyugdíjas a jogosulti körből, mert őket a törvény kifejezetten kizárja, nem is beszélve arról a kéttucatnyi egyéb ellátásban részesülő személyről, akikre a törvény eleve ki sem terjedt.

A törvény hatályos szövege: "Ha a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartás - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott - tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül, a tárgyév novemberében nyugdíjprémiumot kell fizetni annak a személynek, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév novemberében a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó vagy azzal a 6. § (4) bekezdése alapján egy tekintet alá eső

a) (hatályon kívül helyezve) 

b) hozzátartozói nyugellátásban - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - részesül, vagy

c) a b) pontban nem említett nyugellátásban - ide nem értve a rehabilitációs járadékot - részesül, és a 18. § (1) bekezdése szerinti életkort a tárgyévet megelőzően betöltötte."

A nyugdíjprémiumra és az egyszeri juttatásra vonatkozó kormányrendelet tehát sokkal szélesebb körre terjeszti ki a juttatást, mint akikre a törvényszöveg vonatkozik, ami egyértelműen pozitív eltérés a törvényi korlátoktól.

Mindezt az teszi lehetővé, hogy a gazdasági helyzet Magyarországon is gyökeresen megváltozott (a válság szorítása elenyészett, a magyar gazdaság évek óta magas fordulatszámon pörög, az átlagkeresetek soha nem látott mértékben nőnek), vagyis a nyugdíjprémium fizetése realitássá vált. Immár a harmadik évben kapnak ilyen plusz juttatást a jogosultak.

Akikben persze fölmerül, hogy nem lehetne-e a 2010-es kényszerek szorításában fogant rendelkezések helyett valami sokkal kedvezőbbet is kicsikarni a gazdasági teljesítményből a nyugdíjasok számára.

3.1. 

Miért éppen a novemberi ellátás negyede, de legfeljebb 20 ezer forint a prémiumszámítás alapja?

Amikor 2009-ben a javaslatot készítették az előterjesztők, az átlagnyugdíj 95 ezer forint, a medián nyugdíj pedig 80 ezer forint körül ingadozott. Az előterjesztők így - feltételezésem szerint -  a medián nyugdíj értékének egynegyedéhez kötötték a nyugdíjprémium maximumának számítási alapját.

A medián nyugdíj azonban jelenleg 117 ezer forint, jövőre feltehetően eléri a 120 ezer forintot.

Így a nyugdíjprémium feltételeit méltányos lenne akként  módosítani, hogy annak számítási képletében a novemberi nyugellátás egynegyede ne a 2009-es állapotokat tükröző legfeljebb 20 ezer forint, hanem a 2020-as állapotokat feltehetően hűen tükröző legfeljebb 30 ezer forint szerepeljen.

Emellett a nyugdíjprémium  összegének egytizenkettedével (az egy hónapra eső összegével) méltányos lenne a nyugellátásokat növelni, így a magyar gazdaság jó teljesítménye beépülhetne a nyugdíjak összegébe is.

Jelenleg ugyanis az egyszeri juttatás - éppen az egyszerisége miatt - inkább csak méz a madzagon, mint a nyugdíjasok életét valóban megkönnyítő juttatás.

A Kormány 237/2019. (X. 16.) Korm. rendelete 

a 2019. évi nyugdíjprémiumról és egyes más ellátások után járó egyszeri juttatásról

A Kormány

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3–5. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 101. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak alapján 2019. évben egyszeri alkalommal nyugdíjprémiumot kell fizetni.

(2) Ha a jogosult több, nyugdíjprémiumra jogosító nyugellátásban vagy a Tny. 6. § (4) bekezdése alapján azzal egy tekintet alá eső ellátásban is részesül, a nyugdíjprémiumot ezen ellátások együttes összege után kell kiszámítani.

(3) Ha a nyugdíjprémiumra jogosult személy 2019 novemberében meghal, a nyugdíjprémium a nyugellátásokra vonatkozó szabályok szerint, kérelemre vehető fel.

2.§

A Tny. 101. § (6) bekezdés a) pontja szerinti szorzószám 2019. évben 1,1.

3.§

2019 novemberében egyszeri juttatásra jogosult – Magyarország gazdaságának 2019. évi kiemelkedő teljesítményére tekintettel – az a személy, aki 2019 novemberében

1. nyugdíjprémiumra nem jogosító nyugellátásban vagy a Tny. 6. § (4) bekezdése alapján azzal egy tekintet alá eső ellátásban,

2. korhatár előtti ellátásban,

3. szolgálati járandóságban,

4. átmeneti bányászjáradékban,

5. táncművészeti életjáradékban,

6. rokkantsági ellátásban,

7. rehabilitációs ellátásban,

8. baleseti járadékban,

9. bányászok egészségkárosodási járadékában,

10. fogyatékossági támogatásban,

11. vakok személyi járadékában,

12. rokkantsági járadékban,

13. Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban,

14. polgármesterek közszolgálati járadékában,

15. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában,

16. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban,

17. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban,

18. a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásokban,

19. az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított

elítéléssel összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint

megemelendő – emelésben,

20. a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban,

21. házastársi pótlékban vagy

22. házastárs után járó jövedelempótlékban

részesül.

4. §

(1) Az egyszeri juttatásra – a 3. §-ban, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a nyugdíjprémiumra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az egyszeri juttatás meghatározásakor valamennyi, a jogosultnak járó, nyugdíjprémiumra vagy egyszeri juttatásra jogosító ellátás összegét össze kell adni, ezen együttes összegre kell a nyugdíjprémium kiszámítására vonatkozó szabályok szerinti számítást elvégezni, majd ennek végeredményéből le kell vonni a jogosultnak járó nyugdíjprémium összegét, és a különbséget kell egyszeri juttatásként folyósítani.

(3) Fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka esetén az egyszeri juttatást a 2019 novemberében folyósított 2019. október havi ellátás után kell kiszámítani.

5.§

(1) A központi költségvetés megtéríti

a) a Magyar Államkincstárnak a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból nem finanszírozható, a b) pontban nem említett,

b) a Hadigondozottak Közalapítványának a 3. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti ellátások után járó

egyszeri juttatás fedezetét és azok végrehajtási költségeit.

(2) A Hadigondozottak Közalapítványa megtéríti a Magyar Államkincstárnak a 3. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti ellátások után járó egyszeri juttatás fedezetét és a végrehajtás költségeit.

6.§

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

7.§

Hatályát veszti a 2018. évi nyugdíjprémiumról és egyes más ellátások után járó egyszeri juttatásról szóló 183/2018. (X. 8.) Korm. rendelet.

Megjelent 2019. október 16-án a Magyar Közlöny  2019. évi 168. számában