Megjelent a nyugdíjkiegészítésről szóló kormányrendelet

Megjelent a nyugdíjkiegészítésről szóló kormányrendelet

Megjelent - a nyugdíjprémiumról szóló mellett - az a kormányrendelet is, amely a novemberi nyugdíjkiegészítés szabályozásáról szól.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha Önnek személyes kérdése van a jövőbeni vagy a már meglévő nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Minden olyan lépés, amely bármilyen csekély összeggel is, de növelheti a nyugdíj összegét, élethossziglan javíthatja a megélhetése feltételeit, így nem mindegy, hogy tisztában van-e minden létező jogával, amely befolyásolhatja a nyugdíja megállapítását vagy annak növelését. 


 

Kormányrendelet a 2019. novemberi nyugdíjkorrekcióról

 

1.

Megjelent a nyugellátások és egyes más ellátások 2019. novemberi kiegészítéséről szóló kormányrendelet, így hivatalossá vált, hogy a nyugdíjasok és az egyéb jogosultak a novemberi ellátásuk összegének 8,4%-ával egyező összegben egyösszegű kiegészítést kapnak a novemberi ellátásukkal egyidőben.

A kiegészítés (emelési különbözet, emelési korrekció) azért éppen 8,4%, mert a 2019. januári rendszeres nyugdíjemelés mértéke 2,7% volt, az augusztus végén mért tényleges inflációs adatok tükrében a nyugdíjas fogyasztóiár-emelkedés viszont ennél 0,7 százalékponttal magasabb, 3,4% volt. A 3,4% tényleges nyugdíjas infláció és a 2,7% év eleji inflációs nyugdíjemelés különbözete a 0,7 százalékpont, amelynek összegét egész évre egyösszegben számítják, azaz 12 x 0,7 = 8,4% mértékben a novemberi ellátásokkal együtt kifizetik.

Az átlagnyugdíjra (135 ezer Ft) vetítve az emelési különbözet 11.340 Ft.

A medián nyugdíjra (117 ezer Ft) vetítve az emelési különbözet 9.828 Ft.

Mindenki könnyen ki tudja számolni, mekkora összegű kiegészítésre jogosult novemberben: a novemberi ellátása összegét szorozza meg 0,084-gyel, ennek eredménye lesz a kiegészítés összege.

2.

Miután az emelési különbözetet egyösszegben egész évre szólóan, vagyis mind a 12 hónapra kifizetik novemberben, ezért a decemberi nyugellátás összege nem emelkedik!

Viszont ami különösen jó hír e tekintetben, az az, hogy ennek az egyösszegben kifizetett emelési különbözetnek az egytizenkettedével (az egy hónapra eső részével, azaz 0,7 százalékponttal) meg kell emelni a nyugdíj összegét a jövő januári 2,8%-os rendszeres nyugdíjemelés előtt. 

Például ha valaki az átlagnyugdíjat kapja decemberben, akkor a januári nyugellátásához először ezt a 135 ezer forintot megemelik a novemberben kifizetett egyösszegű emelési különbözet egytizenkettedével, így a számított nyugdíjösszeg 135.000 x 1,007 = 135.945 Ft lesz, majd ezt az összeget emelik meg második lépésben a jövő januárra előirányzott 2,8%-kal, vagyis a 135.945 forintot megszorozzák 1,028-cal, s az így adódó 139.751 forint lesz a jövő januári nyugellátás fizetendő összege.

3.

Természetesen nagyon sokan méltatlannak érzik, hogy a nyugdíjemelés csak az inflációt követi (még akkor is, ha a korrekció esetén a nyugdíjas fogyasztói kosarat is figyelembe kell venni, ha annak növekedése magasabb lenne, mint az általános fogyasztóiár-növekedés). 

3.1.

Egyrészt méltánytalannak érzik, hogy egységes százalékos mértékű az emelés, hiszen így a kisnyugdíjasok helyzete még tovább romlik a nagyobb nyugdíjban részesülőkhöz képest, vagyis a nyugdíjas társadalom anyagi szempontból a nyugdíjemelés módszere miatt is tovább szakad.

Emellett sokan azt is nehezményezik, hogy az infláció számítási módszere nem kedvez a nyugdíjasoknak, hiszen abban semmilyen módon nem tükröződnek például az ingatlanok és a lakhatás elképesztően növekvő költségei vagy az egészségügyi ellátás időskorban kényszerűen emelkedő (nemhivatalos, saját zsebből fizetett)  költségei. Nem is beszélve az élelmiszerárakról, amelyek emelkedésének a hivatalos infláció átlagolt mértékénél sokkal nagyobb hatását a nyugdíjasok közvetlenül és fájdalmasan a saját bőrükön érzik, hiszen a nyugdíjas fogyasztói kosárban az élelmiszerek aránya nagyobb, mint egy aktív kereső esetében.

3.2.

Másrészt méltánytalannak érzik, hogy a nyugdíjemelésben semmilyen módon nem tükröződik a nemzetgazdasági átlagkeresetek növekedése, amelynek következtében a nyugdíjak relatív (az aktív keresők átlagkeresetéhez viszonyított) vásárlóereje évről-évre növekvő mértékben romlik.

3.3.

Mindkét panasz erős indokokkal támasztható alá, és ha e trendek folytatódnak, rövid időn belül elkerülhetetlenné válik a nyugdíjemelés 2012 óta fennálló jelenlegi rendszerének átfogó módosítása.

 

A kormány rendelete

 

A Kormány 238/2019. (X. 16.) Korm. rendelete

a nyugellátások és egyes más ellátások 2019. novemberi kiegészítéséről

 

A Kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. § (3)–(5) bekezdése alapján a nyugellátások és egyes más ellátások 2019. január havi emeléséről szóló 240/2018. (XII. 12.) Korm. rendelet szerint megemelt (a továbbiakban: januári emelés)

1. öregségi nyugdíjban,

2. özvegyi nyugdíjban,

3. szülői nyugdíjban,

4. árvaellátásban,

5. baleseti hozzátartozói nyugellátásban,

6. mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban,

7. mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékában,

8. korhatár előtti ellátásban,

9. szolgálati járandóságban,

10. átmeneti bányászjáradékban,

11. táncművészeti életjáradékban,

12. rokkantsági ellátásban,

13. rehabilitációs ellátásban,

14. baleseti járadékban,

15. bányászok egészségkárosodási járadékában,

16. fogyatékossági támogatásban,

17. vakok személyi járadékában,

18. rokkantsági járadékban,

19. Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban,

20. polgármesterek közszolgálati járadékában,

21. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában,

22. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban,

23. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban,

24. a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásban,

25. az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított

elítéléssel összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint

megemelendő – emelésben,

26. a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban,

27. házastársi pótlékban vagy

28. házastárs után járó jövedelempótlékban

részesülő személy részére egyösszegű kifizetést kell folyósítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyösszegű kifizetés megilleti a 2018. december 31-ét követő időponttól

a) megállapított vagy folyósított, az (1) bekezdés szerinti saját jogú ellátásban részesülő személyt is, ha ezt az ellátását a januári emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy a januári emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapították meg – ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontja szerinti esetet is –,

b) megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személyt is, ha az ellátását 2019. január 1-jét megelőzően megállapított rokkantsági járadékának vagy januári emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti ellátások után az egyösszegű kifizetésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a (2) bekezdés szerinti változás következett be.

(4) Az egyösszegű kifizetés időarányos része illeti meg

a) a januári emelésre nem jogosító özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban, árvaellátásban vagy baleseti hozzátartozói nyugellátásban részesülő személyt, ha az elhunyt jogszerző 2019. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesült,

b) azt a személyt, akinek esetében az (1) bekezdés szerinti ellátás folyósítása a 2019. évben szünetel vagy szünetelt,

c) a megszűnt ellátás jogosultját, illetve a jogosult halála esetén a Tny. 83. § (2) bekezdésében meghatározott személyt, ha az (1)–(3) bekezdés szerinti ellátásra való jogosultság a 2019. évben megszűnt vagy megszűnik.

2.§

(1) Az egyösszegű kifizetés összege – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – megegyezik a jogosult részére folyósításra kerülő

a) fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka 2019. október havi összegének,

b) az a) pontban nem említett 1. § szerinti ellátások 2019. november havi összegének

8,4 százalékával.

(2) Az egyösszegű kifizetés megállapítása során a 2019. november havi ellátásoknak az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíjkiegészítés helyébe lépő pótlék, továbbá az 1. §-ban nem említett egyéb nem társadalombiztosítási ellátás nélküli összegét kell figyelembe venni.

(3) Az egyösszegű kifizetésnek az 1. § (4) bekezdésében meghatározott időarányos részét úgy kell kiszámítani, hogy a hozzátartozói nyugellátás 2019. november havi összegének, a szünetelő vagy szüneteltetett ellátás 2019. november havi összegének, illetve a megszűnt ellátás utolsó havi összegének 0,7 százalékát meg kell szorozni a hozzátartozói nyugellátás, a szünetelő vagy szüneteltetett ellátás, illetve a megszűnt ellátás 2019. évi folyósítási hónapjainak számával.

(4) Az özvegyi és a szülői nyugdíj megosztása esetén a jogosultakat a folyósított nyugdíjrész alapulvételével megállapított egyösszegű kifizetés illeti meg.

(5) Szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján megállapított ellátás esetén a magyar szerződő felet terhelő ellátásrészt, illetve ellátást kell az egyösszegű kifizetés megállapítása során figyelembe venni.

3.§

(1) Az egyösszegű kifizetést – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2019. november havi ellátással egyidejűleg, hivatalból kell folyósítani.

(2) Ha az 1. § szerinti ellátás e rendelet hatálybalépését megelőzően szűnt meg, az egyösszegű kifizetésnek az 1. § (4) bekezdés c) pontja alapján járó időarányos részét a jogosult kérelmére kell folyósítani.

4.§

(1) A központi költségvetés megtéríti a Magyar Államkincstárnak az 1. § (1) bekezdés 6–11., 16–23. és 25–28. pontja szerinti ellátások után járó egyösszegű kifizetés fedezetét és a végrehajtás költségeit.

(2) A Hadigondozottak Közalapítványa megtéríti a Magyar Államkincstárnak az 1. § (1) bekezdés 24. pontja szerinti ellátások után járó egyösszegű kifizetés fedezetét és a végrehajtás költségeit.

5.§

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

6.§

Hatályát veszti a nyugellátások és egyes más ellátások 2017. novemberi kiegészítéséről szóló 312/2017. (X. 31.) Korm. rendelet.

Megjelent 2019. október 16-án a Magyar Közlöny  2019. évi 168. számában

 

A nyugdíjtörvény vonatkozó rendelkezései

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) a következőképpen rendelkezik a rendszeres nyugdíjemelésről:

62. §  (1) A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást - ideértve a 6. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat és a baleseti járadékot is - a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.

(2) A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

(3) Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban - január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének - a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott - várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét. 

(5) Egyösszegű kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti járadék összegét - az (1) bekezdés szerinti emelés végrehajtását megelőzően - meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egytizenketted részével. 

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen.  

(7) Jogszabály elrendelheti más pénzbeli ellátás e § szerinti emelését.

Az összefoglaló készítésének dátuma: 2019. október 17.

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...